A képek 2021. augusztus 9-én készültek sorban a következők: Ďumbier felé az egyik völgy, a Gyömbér csúcskeresztje, Demänovské sedlo-tól a hegyvonulat a Chopok-csúcsáig, a sedlo = nyereg mellett 9 zerge legelészett és a Chopok-csúcsáról a felvonó.
A naptár 1987. június 7-et mutat. Az időpontok a történelem sárga papírjaiból, a többi a fejemből származik. Barátommal Červená skala (Vereskő) állomásán szállunk ki a vonatból. Felmálházva 12.05-kor indulunk az országúton Šumiac (Királyhegyalja) falujába. Itt a lakosság apraja-nagyja népviseletben feszít. Nem tudakoltuk meg az öltözék használatát. Tovább már köves úton ballagtunk Kráľova hoľa (Királyhegy) tornyához. Előtte jártam itt. Ezért otthonosan mozogtam. A toronyban a vasrácsos kaputelefonon becsengettem és vizet kértem, mivel üresen találtuk a (vödröt). Már azt hittem megfeledkeztek a vízről, amikor is hoztak egy teli kannával az üreset meg elvitték. Szedőkanállal mertük a vizet, megtelítve minden üveget. 15.50-kor folytattuk a piros jelzésen egészen Orlová-csúcsáig. 17.30 – 18.35-ig pihenőt tartottunk gyönyörködve a napsütötte tájban. Ždiar sedlo 19.25. Andrejcová menedékházhoz 19.55-re értünk. (Csak precízen!) Az épület bal hátsó sarkában 3 lány rendezkedett be. Mi a jobb elülső részt választottuk a viszonylag új faágyakból. Hálózsákot elő, kirakodás és vacsora készítése, alvás. (Nincs személyzet, de bizonyos rendszabályokat be kell tartani.)
Reggeli után pontban 8.00-kor indulás. A lányok maradtak. Priehyba-nyergébe értünk 10.00 órára és fél óra pihenőt tartunk. Ramža 15.40. Čertovicára 18.00 órakor érkezünk. Sátorállítás az erdő mellett, bevackolás. A Motorest vendéglőben étkezés. Kerékpárral már jártam itt, akkor ízletes palacsintát is ettem. Most is az evés után két-két palacsintát eltüntettünk.
Másnap reggelire mentünk és 9.00-kor indulás. Fél óra múlva Lajštroch, 10.10 Kumštové sedlo csúcsán járunk. 11.20-ra érünk az akkori Chata SNP 1740 m, most Chata Štefánika épületéhez. Ďumbier 2043 m csúcsán 12.35 – 13.15 között tartózkodtunk. Induláskor is vígan sütött a nap. Mire a Chopok felvonóhoz érünk 14.20-14.50 felhők gyülekeztek, néhány esőcsepp meg rontott a hangulaton. Tovább megyünk, született meg a határozat. A Poľana-csúcsra érve 16.30 erős északi szél és eső áztat bennünket. Még a szélnek támaszkodtunk nevetve, mennyire képes megtartani. De már a sötét is kézzel fogható. Megfelelő nagyságú helyet keresünk a sátor állításához. 17.30-ra találtuk meg elázva. Chabenec sedlo* néven jegyeztem a lapra. Alvás. Éjjel égzörgés villámlás ébreszt. A villám távolságát számolom és mire 3 km-re ért kimentem a sátorból egérutat keresni, meg a folytatáson pörgött az agyam. Megérkezett a villám, majd a zörej 3 mp-re, a táv 1 km. Én meg csak csodálom az égi fényt, méghozzá fentről lefelé nézve. A felhő az északi völgy velem azonos magasságában kúszott a szélcsendes időben nyugatról keletre. Ha oldalban felénk sül ki a feszültség, akkor pár millió volttal gazdagodunk. Mindenhatónak éreztem magam, de csak reggelig.
Vizes lábfejjel és hálózsákkal keltem. A barátom 1 literes ectes flakonja (csak ez volt műanyagból, meg a kerékpáros flakonok) feküdt a lábamra. Kint világos és hideg fogad. Gyorsan vissza a sátorba meleget csinálni. A spirituszkockát meggyújtottam. Az meg a levegőből nedvességet szívhatott magába, mivel ketté roppant és sistergő hangon mini tűzijátékot produkált apró darabok szétlövésével. Mire megfékeztük a sátram alján 3 pénzérme nagyságú lyuk sötétlett. A reggeli alatt a befejezésről döntöttünk. 7.15-re összepakoltunk és indulás. Chabenec-csúcsát 10 perc alatt értük el. A zöld jelzésre kanyarodva Magurkán tartózkodtunk 9.15-10.05 között. És Liptovská Lúžna (Lúzsna) falujába érünk 12.55-re 85 km után. Aztán a busz és a vonat következett.
*A teljesítményből és 10 percre a csúcstól adatokból, 500-600 m-re állhatott a sátor a csúcs előtt.
Kép itt. |
