Túrabeszámolók


Transzban Pesten

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2017
 Túra éve: 2017
kekdroidTúra éve: 20172017.09.27 22:14:31
megnéz kekdroid összes beszámolója

Transzban Pesten Szeptemberben


Rajtoltatnak, egyik kezembe névre szóló itiner kerül, másikba üdítő, meg csoki, meg az SK-tól kapott másik üdítő, ezeket kell belehalmoznom a hátamon lifegő satnya zsákba. Ja, az itinert mégsem, mert párszáz méterenként kelleni fog. Az előttem lévő út jó eséllyel pályázik a valaha létezett legegyenesebb teljesítménytúra-útvonal címre, az ötvenes villamos külső végállomásától kell begyalogolni a Kálvin térig, az Üllői út páratlan oldalán. A 753-as házszámnál kapcsolódunk be a visszaszámlálásba, amúgy a számozás nyolcszáz fölött ér véget. Az út a piros vonalon túl amúgy Vecsésre érkezik, de legalább Üllő is irányban van.


Emlékpark után fák árnyékából nézi a kereszteződésben erre kanyarodókat az örmény Artashes király szobra. Ismételten rácsodálkozom történelmi ismereteim elképesztő hiányára. Okulásképpen: az ókori örmény főváros, Artashat alapítását tulajdonítják neki. Ennek a maradványaitól kb. nyolc kilométerre a birodalom (na vajon melyik) ugyanezen a néven (a rend kedvéért: az angol nyelvű forrás megkülönbözteti az ógörög Artaxata – mai Artashat alakokat, az orosz egyformán írja, örményül meg nem tudok) iparvárost telepített, mert csak. A park az itt elhunyt magyar hadifoglyoknak állít emléket.


Keresztezem a füvesült pályájú Burma-vasutat, velem párhuzamosan a villamos ugyanezt teszi, csak nagyobbat döccen. Bent a bozótban fénysorompót ellenőrző útátjárójelző jelezne vissza a fénysorompóról, ha lenne kinek.


Az Üllői út némely gyalogos használója ma délután feltűnő érdeklődést mutat garázskapuk, alpintechnikás favágás és Lada (meg persze Dacia) alkatrész iránt, ráadásul mindegyikük jegyzetel valamit.


A túra legmagasabb pontját a Szarvas csárda téren érem el, a távolban a Budai-hegység kéklik, a közelben a BKK által megrendelt autóbusz.


Innen nincs messze a tizennyolcadik kerület, a Nagy-Budapest összelegózásakor egybegyúrt, a szenteket azóta visszakapó Pestszentimre és Pestszentlőrinc adminisztratív központja. Szegény Szentimre, Soroksártól elszakadva mintegy húsz évig élvezhette önállóságát. A kerület nevezetességei közé a nemzetközi repülőtér, a meteorológiai szolgálat központja és a Havanna tartozik.


Megfigyelendő beljebb az utca fölé épített nagyfeszültségű távvezeték tartóoszlop. A házak elég réginek tűnnek ahhoz, hogy feltételezzem, a társadalmi egyeztetés valószínűleg úgy történt, hogy „itt lesz a vezeték”, pont.


Stílszerűen Kispest állomás kezdőpont felőli bejáratánál találkozom a vasutat képviselő Bubuval, sétáLós bácsival és útitársukkal, innentől a 19. kerületben sétálva telik az idő.


Skála áruház homlokzata sír mosás után, továbbhaladva mellettünk hosszan elegyengetett, szépen rekultiválódott sitthalom igyekszik távol tartani az út zaját a lakóteleptől. Egyre inkább beborul az ég, de csak néhány csepp esőt kapunk, azt is később.


Elérjük Dél-Pest Moszkva terét, a semennyire sem szép, de annál nagyobb bevásárlóközponttal rendelkező Határ úti csomópontot. A nemrég még ennél is sanyarúbb összhatáson próbálnak enyhíteni az egyelőre kordonok mögé zárt, fémből origamizott madarak és a mindent elborító térkő. Érzékeny búcsút lehetne venni az ötvenes villamos vonalától, ha érzékenyen érintene az ilyesmi. Megtekinthető a Száva kocsiszín hátsó bejárata, a sárga járművek álmukban csöngetnek majd picit.


Felgyorsulnak az események, innentől nem villamos zötyög mellettünk, hanem metró, alattunk. Megérkezünk a József Attila-lakótelep szélére, balra panel, jobbra, a túloldalon tégla tömbházak. A telep belső végén a masszív Szent Kereszt templom áll, amely hetvenegy évi várakozás után, a nagyfelújításkor kapott üzemelő toronyórát.


A népligeti buszállomásnál találkozunk Pinkert Laciékkal, együtt nézzük meg a népligeti filmgyárra emlékező installációt. Az itinerben szereplő következő kérdés megválaszolása vénaszkennelés nélkül lehetséges. A sasról készült acélszobor kivilágítva is bitang jól néz ki.


A mai utolsó aluljárózást a Nagyvárad tér eklektikusságában hajtjuk végre. Innen közel a cél, addig van egy Örökimádás templom, ami nem önimádás, pedig az viccesebb lenne. Akad továbbá egy átkelés a Nagykörúton, valamint Lupinék figyelmeztetnek az utolsó pontra, amely mellett sikerül elsétálni.


Kocsmában a cél, sört javasolnak, de még vár a műszak. Kitűzőt és oklevelet és pogácsát kapok a Lépéshiba - moiwa főrendező duótól, ezúton is köszönöm a túrát! A pultnál kérek egy üveges kólát, ennek elfogyasztása után SK társaságában veszem igénybe a hármas metrót. Irány észak az Üllőihez hasonlóan perspektivikus, bár házszámmennyiségben elmaradó Váci út alatt.


-Kékdroid-


Képek