Túrabeszámolók


Papi pipa

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
 Túra éve: 2014
MarkerTúra éve: 20142014.09.21 23:21:59
megnéz Marker összes beszámolója

Papi pipa 50


"Bevallom, korábban, amíg még nem jártam a Zselicben kissé vonakodtam tõle, mondván, hogy hegyek híján biztos nem túl élvezetes arrafelé túrázni. Az utóbbi egy évben azonban úgy adódott, hogy néhányszor mégiscsak sikerült ellátogatnom Somogyország szívébe, és most már belátom, ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. A Zselic hangulatos dombvidéke folyton-folyvást képes valami újdonsággal meglepni, minek köszönhetõen mára már nagy lelkesedéssel és izgatottan várom a helyi túrákat. Nem volt ez másképp az idei "Papi pipa 50" alkalmával sem, ahol külön extra motivációt jelentett, hogy az 50-es távot csak 10 évente rendezik meg. Egyértelmû volt, hogy muszáj menni...."


A teljes túrabeszámoló képekkel az alábbi linken tekinthetõ meg: http://itin3r.blogspot.hu/2014/09/papi-pipa-50.html 

 
 
FairyTúra éve: 20142014.09.21 18:12:54
megnéz Fairy összes beszámolója

 Beszámoló fotókkal és "telemetriai adatokkal" :-) az EdzésOnline-on.

 
 
 Túra éve: 2011
dombimedveTúra éve: 20112011.09.19 14:59:07
megnéz dombimedve összes beszámolója


Régen terveztem ezt a túrát, most végre sikerült eljutni rá. Ibafa egy kis baranyai zsákfalu, amit a nóta és nyelvtörõ tett híressé. A kissé viharvert , de impozáns templom mellett található Pipamúzeum volt a rajt színhelye. Indulás elõtt ingyen meg lehetett tekinteni a kiállítást. Érdekes volt, különösen, ha a háttérbõl szóló ismeretterjesztõ elõadást is meghallgattuk. Az egyik kis szobában a háromból festménykiállítást rendeztek, több tetszetõs darabot is láttunk.  Maga a túra hozza a Zselic megszokott dimbes-dombos jellegét sok erdõvel, viszonylag kevés aszfalttal (bár a Felsõkövesd elõtti aszfaltos emelkedõ kemény volt ebben a melegben). Nagyon tetszett Gorica és Kán, sok felújított régi házat láttunk, szép környezettel. Örvendetes, hogy most is több ház felújítás alatt áll (itt érdemes felidézni az „ És még egymillió lépés Magyarországon” sorozat Pusztuló, éledõ zselici falvak címû részét, mely pont ennek a környéknek a problémáit tárgyalta). Emlékezetesek a régi keresztek, haranglábak, egy gyönyörû ágas-bogas erdei fenyõ, a Fekete István tanösvény idézetei és a róla elnevezett füvészkert. És „örömmel” láttuk, hogy az erdei munkások a sörrõl áttértek az ásványvízre, mivel nagyon sok pillepalackot és relatíve kevés sörösdobozt láttunk a favágások helyszínein (egy szemeteszsáknyi gyûjtöttünk is belõlük, amit Goricán leadtunk). Az út elég jól jelzett, bár néha kissé tanácstalanok voltunk, de az itiner szöveges része és a túratársak segítségével sehol sem tévedtünk el. Minden ponton volt valami ellátás (Balaton-szelet, cukorka, epres piskótaszelet, alma, üdítõ, ásványvíz), több érintett településen kék kút vagy csap, így a meleg ellenére még a vitt italok jelentõs része megmaradt. Ezt a túrát nem a látványos, „nagy csodák” jellemzik, de aki észre tudja venni a kellemes természeti környezet kis látnivalóit, a szép kis üdülõfalvak szívet vidító képét, az nem fog csalódni. Összegezve: kedves pontõrök (akik közt volt aki elõzõleg bejárta az egész túrát és volt aki a következõ szakaszt sem ismerte), nagyon lelkes és szimpatikus fõszervezõ, kellemes természeti környezet és tetszetõs kis falvak jellemezték a túrát.