Túrabeszámolók

Cartographia - Budai Kilátók 23km 2018. 10. 20.

Képek az idei túráról

 Budai kilátók extra nevű túra 2017

Végre ismét egy olyan túra, ahol szabadon lehet útvonalat választani és önállóan kell navigálni. Ez olyannyira jól sikerült, hogymár mindjárt az elején figyelmetlenségből fordított sorrendben látogattam meg a két Hárs-hegyi kilátót, ami nem jelentett plusz kilométert, de máris nézegetni kellett a térképet. Sajnos a Makovecz-kilátóba és a vadasparki kilátóba sem lehetett felmenni, mert le voltak robbanva. Viszont saját költségemen vehettem üdítőitalt, mert a Fekete-fejnél csak saját pohárba adtak volna vizet, de ezt a tudnivalót a kiírás sunyi módon titkosította. Vadvédelmi kerítéseken átmászva elég könnyen sikerült 3 őzlábgomba társaságában megtalálni a katonasírokat, a közeli hegyoldalból pedig a százhalombattai tornyokig is el lehetett látni. Majd a Tarnai-kilátónál még szebb látvány tárult a szemünk elé a csodaszép napsütésben. Egy helyen a pontőr megkínált minket a saját szőlőjéből, viszont a célban még a majonézt is sajnálták a virsliről. Kaptunk ugyan kitűző helyett egy sokkal praktikusabb teásbögrét, de ha a rajtcsomagban lett volna benne, akkor duplán tudtuk volna hasznosítani. Így hát mi a tanulság, át kell nevezni a túrát Budai kilátók extra ellátással nevűre, és tódulni fognak rá az ínyencségek kedvelői. 

Őszi kilátós túra panorámákkal és nem várt meglepetésekkel.

 www.turistamagazin.hu/budai-kilato-tura-extrakkal.html

Azt hiszem azzal kéne kezdeni, hogy megint egy túra, amire vissza kell még menni, mert ez most nem úgy jött össze, ahogy én azt elképzeltem. nem nem arra gondolok, hogy a kilátás... inkább arra a plusszra, amit beleraktam a túrába, és amit legközelebb, ha jobban figyelek.... beszámoló a blogban.

Cartographia - Budai kilátók túrabeszámoló és képek a turazo.ininet.hu oldalon!

Carthographia – Budai Kilátók (2013)

A normál távot választottam, ami a kiirás szerint 23 km és 700 méter szintemelkedés volt.  Fél 8 elõtt érkeztem Normafához, a busz szokás szerint tele volt túrázókkal. Elég rossz állapotban voltam, kijött rajtam az elmúlt 3 hónap pihenés nélküli folyamatos munka, minden bajom volt. De belevágtam, 7:45kor sikerült is elindulni. Szép színes térképet kaptunk, részletes túraleírás nem volt, bár nem is kellett. Elsõ ep az Erzsébet kilátó volt, hamar odaértem, bent ültek a pontõrök. Fel is mentem a kilátóba, körülnéztem, majd indultam tovább. Szépjuhásznénál még rosszabbul voltam, nagy nehézségek árán másztam csak fel a második ep-hez, ami a Kaán Károly kilátóban volt, legfelül. Itt reggeliztem, vettem be gyógyszert, és reménykedtem hogy majd jobban leszek. Harmadik ep nem volt innen messze, a Makovecz Imre kilátó.  Innen hosszabb út következett a 4ik ep-hez. Na mire ide felértem, rendbe is jöttem, a meredek emelkedõ jót tett úgy látszik. Innen meredeken lementünk, és egybõl megint pont, Horalky pont. Itt különvált a két pont. Innen szerencsére már élvezni is tudtam a túrát, szinte teljesen rendbe jöttem. Következett a Vörös-pocsoly, majd utána  a Tarnai-pihenõhöz ereszkedtünk le. itt megintcsak leültem, idõ még bõven, úgyhogy megpihentem, ettem. Innen már csak a Csergezán-Pál kilátó volt hátra, bár elõtte még vissza kellett kapaszkodni a Tarnai-pihenõtõl azon az úton, ahol elõtt lementünk. A kilátónál egy csomó ember, és katicabogár invázió (még mindig jobb mint a lódarázs). Katonasorban haladunk fel a kilátó tetejére, hisz legfelül van a pont, szerencsére itt már katicák nélkül. Itt is elidõzöm, majd egy babakocsi mellett próbálok lejutni, nem könnyû (bár nekik sem lehetett könnyû felcipelni). Innen már csak lefelé, elõször erdõs részen, majd beérünk Nagykovácsi utcáira, és a célba. Itt kisebb meglepetésre a meghirdetett kitûzõ helyett egy kerámia érem várt minket, és oklevél. Szép darab, bár én jobban örültem volna a kitûzõnek. Paprikáskrumpli 2 pár virslivel, és alma volt a menü, majd irány  a busz.

Nagyon vártam a túrát, de sajnos az elsõ felébõl kevés minden maradt meg benne, a rosszullét végett, úgyhogy mindenképp el kell jönnöm még, mert egyébként nagyon jó túra, tele szép kilátással.

Az itinerben egy kis szinttérkép volt, bár a km adatok el vannak csúszva rajta.Középen 2 oldalas színes térkép, amin jelölve vannak az ep-k, és km adatok. Viszont a térképen nagyon picivel vannak a jelzések, több embert is kisegítettem, hogy mi is van odaírva. Ezt nem ártana külön kiírni, mert tényleg nagyon pici.

Képek:

budaikilatok.siki.fotoalbum.hu/

Cartographia - Budai kilátók

Túrabeszámoló és képek az alábbi linken:

http://teljesitmenyturaim.blogspot.hu/2012/10/cartographia-budai-kilatok.html

Budai Kilátok Extra

Idén 2. alkalommal voltam ezen a túrán. Most A DDK2012-es és egyéb túratársakkal mentünk.

Pozitívumok:

• kedves, lelkes szervezõcsapat


• nagy adag gulyásleves a célban( a tavalyi  1 pár virsli helyett)


• ingyenes vadaspark megtekintés


• jó minõségû térkép


• kiváló ár/érték arany


• egyedi oklevél


• szép útvonal


• Budapest/Cartographia kupa kedvezmény(50 Ft)

Negatívumok:

• Menet közben kevés az ellátmány. 1db Horalky. A végén a meleg gulyásleves kárpótol bõven ezért, szóval ez sem igazi negatívum.


• Extra távon csak az 1 fajta tavalyi kitûzö közül lehetett választani. :) Engem nem zavart, mert tavalyról bögrém volt, szóval kitüzövel nem rendelkeztem eddig.

Javaslatok:

• A kilátok rövid története is bekerülhetne az itinerbe.

A meteorológusok ismét mellényúltak: príma idõben sétálhattunk egy jót. A Hárshegyig sokan, itt ott nagyon sokan voltak, fõleg fiatalok (más rendezvények is zajlottak), utána már csak a Fekete-fej legyõzése jelentett komolyabb lihegést :-)

Ez viszont megérte, hisz a túloldalon a kedvencem várt - nem, nem az "ellenõrzõpont" a helyes tipp, hanem a Horalky - a háromból (csokis, mogyorós, tejes) az utóbbi jutott; mindegy, mindet szeretem :-D

A Vadasparkban is sokan voltak (az Extrán külön belépõdíj fizetése nélkül azt is megnézhettük, a szintidõbe belefért), így a komolyabb nézelõdés most kimaradt - a Szarvas-árok "egyéni tájolással" történõ "megtekintése" viszont nem - sikerült a két évvel ezelõtti kényelmes átjárót megtalálni. Távban/idõben pontosan ugyanaz, mint a Z+ murvás útja - de szerintem szebb.

Tarnai pihenõ oda-vissza, Sisakvirág tanösvény (a táblák szépek, csak ugye nem a zöld jelzésen, hanem a zöld háromszög jelzésen kell haladni...), Csergezán kilátó 100 lépcsõje opcionális (természetesen felmentem), aztán már "csak" le kellett sétálni Nagykovácsiba.

A cél messzirõl látszott: Cartographia zászló, Horalky molinó - végül is nélkülük nem, vagy nem ennyiért (800, illetve Budapest kupa kedvezménnyel 750Ft/fõ) jött volna létre ez a príma gyaloglat.

A célban a szokásos "sehova be nem férõ" szolidan szép oklevél és kitûzõ (sajnos az idei extrás elfogyott, de a simából is választhattam) mellett egy nagy tányér gulyáslevest is kaptunk.

 Bõvebben, képekkel: turablog

Sziasztok!



Tavaly is voltam, akkor is jó volt, most is voltam...

Fair kis túra, kedves emberek - eltévedni is nehéz (bár néha sikerül, ha elbambul az ember). A szél miatt egy helyen volt gond az utolsó szakaszon, mert a bokornál, amire ki lett rakva a nyilacska, ide-oda járt, de onnan ha másfelé indult is volna az ember, is kijutott volna Nagykovácsira, szóval nem volt probléma belõle.

Az indítás is gyors volt - kb. 30-40-en voltunk kapásból, akiket alig 10 perc alatt indítottak is - nem volt fennakadás. Kb. a túra felénél frissítõ + édesség (mindig jól jön). Csodás kilátás szinte mindenhonnan - erõs koptatók, stb. a célban pedig virsli, meg miegymás (zsíros, lekváros kenyér). Ha jól emlékszem, minden egyes állomáson számon tartották az embert (él-e, vagy merre jár egyáltalán). Kedves, normális szervezés - gond mentes túra. Mindenkinek csak ajánlani tudom.



 

szia emberek,tegnapról írok,a Budai kilátók címûrõl..

reggel hideggel kezdõdött,persze  volt,aki csak hûvösnek érezte,a rajtnál Béla,a senior,Ottó,az ottorinó,Misu,a mûtött,és persze az elmaradhatatlan hölgyek,akik most sem találták a szoknyát a gardróbban..kis nevezési admin, aztán rajt,a yetivel,a Jenõvel és Mikivel,a hölgykoszorút Ildikó és Nóra,elsõbálozók alkotják..virrad,vagyis az elforduló glóbus visszatér a Nap sugarainak síkjába – nagy elõd után után szabadon – toljuk az avart a János hegy felé,a kilátó nyitva és fázós pontellenõr jegyzetel  az itinerre,párás völgyekre nézünk le,és irány a Szépjuhászné,lefelé,aztán a Kaán Károly,ahol pecsét is van,Kishárshegy,és máris a Fekete fej oldalában szóródik a társaság,ez a bucka ellenõrzi a fittséget,de baj nincs,a fiúk-lányok együtt maradva ereszkednek a túlsó oldalon,az elsõ és utolsó között másfél perc,nem téma,üdítõ és nápolyi a hegy lábánál a pecséthez és válik a társaság,egyik rész a Vadaspark állatállományát ellenõrzi,Ottorínóval,másik -  a rozogábbik,táppénzes,járókeretes – velem tart a Vöröspocsolya irányába,ez a rész most aszály sújtotta,száraz lomb,lassan színesedõ erdõ,komolyabb szint nélkül ,csak menni kell..késõbb indulók futnak be és elõznek le,csak van utánpótlás, sok az ifjú arc,szerencsére,kapjuk a pecsétet és az alapos eligazítást az útvonalhoz,nehogy eltévedjünk a Tarnai felé..

a Tarnai pihenõ a szokásos,nem lehet elmondani,gyertek föl,akármikor szép és egyesek szerint a gyönyörû jelzõ is használható,uzsonna a színes lombok,kopár füves részek között és irány a csúcs,eltökéltek a lányok, csúcsra akarnak jutni,és ebben nem akadályozza õket a fölfelé irány sem,hamar odaérünk és a borovi fenyõ lécei közül bámészkodunk lefelé,innen minden alantnak tûnik,ez a Nagy Kopasz,Csergezánról elnevezett része,emberi alkotás, igyekszik komfortot lopni és az érzést fokozni bennünk,jó pár percig sikerrel,közben levegõt veszünk és kifújjuk,irány Nagykovácsi,a templomkert,etetéssel és Mátépistával,aki gratulál és asszonyai közé irányít mindenkit,oklevél és virsli,lekváros kenyér és a kiváló térképkiállítás – amik tartalmilag szinte verhetetlenek,ám a papír kifogásolható,célszerû lenne javítani,mégha drágulna is – hagymászsíroskenyér lekvárosvajassal,majd a Gyopár,mint Nagykovácsi kultikus helye,hazatérés elõtt kihagyhatatlan,aki buszra vár,annak azért,aki visszagyalogol,annak azért..

mi visszagyalogoltunk,a kéken,az is szép volt..  

Cartographia-kupa, 9. túra

Ez a gyaloglat "kötelezõen" benne volt a túranaptárban, hiszen a Budapest-kupa mellett a Cartographia-kupában is szerepelt. Persze kupa ide, vagy oda, a látványos útvonal és a nem túl nehéz terep miatt egyébként is egy "kedvenc" túra számomra. Idén elõször az "Extra" verzióval, azaz egy rövid szakaszon egyéni tájolással fûszerezve.

A Normafánál lévõ parkolóban van még hely, kényelmesen leparkolok, nevezést is elintézzük, balga módon térképet nem veszek, pedig kedvezményes áron lehet kapni a Cartographia kínálatából sokmindent, és Mecsek térképre lassan szükség lesz... No mindegy, utólag okos az ember. Korrekt, színes itiner, térképpel, szintmetszettel, elérhetõségekkel - a rész- és teljes távolságadatok a térképen vannak feltüntetve - ahogy azt a rendezõktõl már megszokhattuk, egyszerûen "szép".

A Kc jelzésen indulunk, Anna kápolna, majd egy vicclap.hu-ra érdemes felirat egy padon... Az Erzsébet-kilátónál pont, 2/3-os többséggel a "nem megyünk föl" nyer - pedig a kilátókról szól ez a

A fotó elkészülte után irány Szépjuhászné, a jól ismert P- jelzésen lefelé a még-nem-annyira-õszi színezetû erdõben.

Szépjuhászné, majd S- jelzésen föl, a Nagy-Hárs-hegyre. Itt a pont a kilátóban van, úgyhogy nincs mese, föl kell menni - az idõ picit ködös, de a kilátás így is szép - viszont torlódik a tömeg, úgyhogy tovább indulunk a Kis-Hárs-hegy felé. Itt a pontõrök a szokott módon az asztalnál ücsörögnek, a kilátón sokan vannak, inkább kihagyjuk...

A S- után a Zc jelzést is megleljük, aztán elhaladunk a Monoton Maratonról ismert pad mellett, és következik a lefelé vezetõ nem túl kényelmes, eleinte köves, a végén csöppet sáros szakasz a mûútig.

A Fekete-fej ismerõs, masszív, a végére bedurvuló emelkedõje következik - jó kis erõpróba - ellépek picit - saját tempómban tolom fölfelé. Kissé gõzmozdonyos jelleggel, de sikerül egyben letudni. A pontnál zsírkrétázok, majd fönt a vaskályhánál fotózok, amíg a többiek fölérnek. Panni érkezik, majd megy is tovább - ekkor még úgy tudtam, hogy a normál távon megy :-)

Lent a frissítõponton találkozunk ismét, váltunk pár szót, kiderül, hogy õ is az extrát csinálja, úgyhogy kis csapatunk négy fõre bõvülve indul a Vadaspark felé.

Beszélgetve gyorsan fogynak a jelzetlen méterek - nem csoda, hiszen néhány túrán már jártunk erre. Elõbb az aszfalton haladunk, majd a dózerútról picit jobbra tartunk egy bevágásban a kerítés mellé, megtartva az eddigi dél-délnyugati irányt. Távvezeték bozótos nyiladékában haladunk egyenesen, párhuzamosan a tõlünk jobbra esõ kerítéssel, jól járható földúton. Egy mélyedésben jobbra feltûnik a Z+ jelzés, meg a kerítésen átvezetõ létra - erre fogunk tovább menni a vadasparki kitérõ után.

A Vadaspark bejáratánál hosszú sor, mi a kijárati forgókapun keresztül, az itinert bõszen lobogtatva megyünk be - mondanom sem kell, hogy a kutyát nem érdekli :-) A kilátóhoz, majd a kilátóba felcaplatva gyönyörködünk picit a tájban, majd némi pihenõt is beiktatunk - a szintidõ tartalmaz tartalékot a park megtekintésére.

Aztán persze indulunk tovább, azaz vissza a korábban látott Z+ jelzésig. Az egyéni tájolással teljesítendõ szakasz "érdekes" része következik, ezt picit részletesebben leírom, hátha valakinek jól jön:

A Z+ jelzésen tehát balra megyünk, át a kerítésen. Egy pici tavacskánál kifeszített háló állja utunkat, meg felirat, hogy ne nyúljunk semmihez - így is teszünk, és szépen, nagy ívben kikerüljük balra az egészet. Késõbb a jelzés határozottan jobbra fordul, szép emelkedõvel - a fû magas, a jelzés hiányos, de azért követhetõ. Egy távvezeték nyiladékának a keresztezése után a Z+ Z4 elágazásnál a kevésbé meredek Z4 jelzést választva megyünk tovább. A tetõn szembõl érkezik a korábban elhagyott Z+, itt egyenesen nyugatnak fordulunk, átmászunk a létrán, és az egykori erdei úton haladunk nyíl egyenesen egészen addig, amíg balról egy másik Z+ jelzés nem érkezik - ezt idén festették föl, Normafától jön, és a Tarnai pihenõ fölötti P3-Z3 elágazásig tart, úgyhogy innentõl ezt a jelzést is lehet követni.

A katonasíroknál megállok egy picit, majd a kissé távolabb lévõ ponton utolérem a többieket, és bélyegeztetés után tovább indulunk.

Mivel ez a szakasz "egyéni tájolással" teljesítendõ, így egy alkalmas nyugat-északnyugat irányú erdei útra fordulunk, és egy irtáson átbotorkálva megcélozzuk a Szarvas-árok nyugati oldalán haladó murvás utat, bízva a gps-re töltött térképben. A mûvelet sikerrel jár, és hamarosan a P3Z+ letéréséhez érkezünk, ahonnan a jól ismert jelzésen kapaszkodunk fel a P3Z3 elágazásig.

Tarnai-pihenõ oda-vissza; az úton az esõk nyomán egyre mélyülnek az árkok - azért gyalog még járható :-)) majd tempósan föl a Csergezán kilátóba. Itt megnézzük, hova megyünk , ücsörgünk is egy keveset, aztán lefelé bele is kocogunk rendesen - érdekes, de a térdem sem ellenkezik, sõt, jó is esik a tempó.

Beérve Nagykovácsiba már csak a célt kell meglelni - nem Ördöngõs dolog, csak a fõúton kell sétálni egy keveset - az Ördöngõs étteremig :-))

Itt megkapjuk a díjazást (szokásos négyzet alakú oklevél és kitûzõ), meg egy bónt, amivel többféle tészta (milánói, sonkás-sajtos, diós-lekváros, ha jól emlékszem...) közül választhatunk.

A késõi ebéd/korai uzsonna gyanánt elfogyasztott kaja után beszélgetéssel telik az idõ, majd az érkezõ busszal elindulunk hazafelé.



A túra hozta a szokásos minõséget, az idõjárás is príma volt ehhez a bõ 26km-es sétához - jövõre ha minden jól megy, ismét ezt a verziót választom, a Vadaspark-katonasírok-P3 jelzés közötti részt ugyanis más teljesítménytúra (még) nem érinti.

(Bõvebben, fotókkal: Túrablog, 2010.10.18)

Budai kilátók - 2009. október 10.

Régóta készültem Máté Pista barátomék túrájára + Pinkert Laciéknak megígértem, hogy begyûjtöm az esetlegesen leadott BK-füzeteket. Próbáltam minél korábban indulni, így a nagy tömeg ellenére sikerült 7:10-kor elrajtolni.

Az elsõ ellenõrzõpont az Erzsébet-kilátóban volt, ahonnan szép kilátás fogadott, készítettem is néhány képet. A túrán egyébként Döme63, ati928 és Eri sportársakkal mentem, de hol elõreszaladtam, hol utolértek. Az útvonal továbbra is adta magát, a Nagy-, majd a Kis-Hárs-hegy következett, utóbbi kilátóján most jártam elõször. A Fekete-fejen valóban mozgott az ep., szerencsére sikerült nem elkerülni.

A Feketefej-utcában némi ellátmányt katunk, majd gyönyörû színekben pompázó fák között haladtunk tovább a P jelzésen. Egyébként is jellemzõ volt a túrán, hogy színpompásak voltak a fák az erdõben. A Vörös-pocsolyás-háton stílusosan a piros vörös zsírkrétával jelöltem meg az itinert.

Innen zombie üzemmódba kapcsoltam és nagy tempóban értem el a Tarnai-pihenõt (Mátéval nem találkoztam :-)), majd felfelé is gyorsan kapaszkodva a Csergezán-kilátót, a Nagy-Kopaszon. A pontõrök a kilátó lábánál fagyoskodtak. Az utunk Nagykovácsiba ereszkedett a hegyrõl, ahol a célban nagyon jól esett a meleg tészta.

Az itiner igényes, a bélyegzõk is nyomdászhoz méltók, a választható díjazások közül a fém (bot)címkére esett a választásom. 2010-ben is tervezem a túrát, valószínûleg az extra távot.

Képek:

http://bkilato.andrew79.fotoalbum.hu/