Túrabeszámolók
 | Hajag |
| új túrabeszámoló rögzítése |
| Kiírások:2006 |
|
| Pál Lászlóné | Túra éve: 2006 | 2006.11.06 15:12:19 |
|
| megnéz Pál Lászlóné összes beszámolója |
Kedves TTT-s Társaim!
Csodaszép napra ébredtünk október 28-án. Két kollégámat " fellázítva" már napokkal ezelõtt a természetjárás ilyen típusú formájára, elindultunk autóval Bakonybélbe. A " csajok " egész úton áradoztak az erdõ és táj szépségérõl, valamint arról ,hogy de jó, hogy eljöttünk túrázni egy nagyot. Kilenc óra magasságában kiszálltunk az autóból a település közepén - ahol már jó néhány túrázó várakozott-, keresvén az iskola bejáratát, de az ennél jobban nem lehetett már bezárva. Megkérdeztük a várakozókat, a kocsmában , mellette,és egyéb helyeken , de mindenki csak széttárt karokkal és süket mobiltelefonokkal ( mert a szervezõt próbálta mindenki utólérni, de lehetetlen volt)tanácstalankodott.
Rövid töprengés után kiterítettük térképünket és eldöntöttük , hogy a megjelõlt 25 -ös távot járjuk végig. A túránk eleje a dohogással telt el , mert nehezen tudtuk felfogni, hogy emberek ill. itt egyetlen ember / aki szervezõnek nevezi magát /, hogyan mereszkedik arra, hogy a másikat ilyen módon megvezesse, holott annyi lehetõség van ma már az üzenet küldésére. A kezdeti elkeskenyedésünk azonban hamar elszállt,mert a természet kárpótólt mindenért bennünket, igaz a jelzések idõnként zsákutcába tereltek minket. Talán erre a területre is meg lehetne szervezni a túristajelzéseket megújító táborokat ill. túrákat ! Megérné! A lejárt kilóméterek után még egy kis zirci kirándulás és apátság nézés is belefért az idõnkbe! Mindenkinek ajánlom aki mostanában nem volt Zircen látogasson el az apátságba , mert csodajó. Nagyon részletes beszámolót kaptunk fényképekkel illusztrálva a rekonstrukció elõtti viszonyokról is. A nap teljessétételéhez a " boldogsághormonokat" kóstolgattuk a monostori cukrászdában!
Nyugtával dícsértük a napot , mert remek hangulatban, kellemesen elfáradva teleélményekkel tértünk haza!
Talán meg kellene gondolni, hogy a következõkben egy ilyen szervezõ túrái felkerüljenek a nagyközönség elé, ill egyáltalán kéne-e engedélyezni , hogy megbízhatatlan emberek túrákat szervezzenek. Köszönettel:Egy Régi "Motoros" |
| | | | |
| kocka | Túra éve: 2006 | 2006.11.03 12:20:21 |
|
| megnéz kocka összes beszámolója |
Ollé, lehet beszámolót feltenni!
Tartottam tõle hogy sok anyázás kerül ide fel, de hát az idõ mindent megszépít, végülis csodaszép útvonalat jártam be az õszi Bakonyban és (azt leszámítva hogy agyilag teljesen kivoltam, mert kicsit késön értem le egy nagyon fársztó nap után, aludni meg csak szerényen sikerült) teljesen jól éreztem magam. Meg amúgy se vagyunk olyanok :)
Én lerontottam a Hajagon keresztül Herendre, teljes menetfelszerelésben, sárga útvonal. Akad látnivaló, nagyon szép völgyek, erdõk, hátrahagyott katonai mindenfélék.
Még az út után kicsit csökkentett üzemmódban írtam egy beszámolót ami a barátaim szerint jó lett, úgyhogy belink...
Tudósítónk lehangoló jelentése a Hajag túráról
http://kockablog.blogspot.com/2006/10/tudstnk-lehangol-jelentse-hajag-trrl_28.html
A képeket meg ide rejtettem: http://people.inf.elte.hu/hornyakl/bakony/
Ja és meg1x köszi a Lemaradás csapatnak, akik hajnali 1 óra körül megmentettek a további szálláskereséstõl!
Valamint ha Joe mégegyszer túrát szervez valahol, de én mégis olyan túrára akarok menni ami elsõ rendezés és senki nem tud róla semmit, akkor pofozzatok addig amíg el nem múlik :) |
| | | | |
| nafe | Túra éve: 2006 | 2006.10.31 16:04:55 |
|
| megnéz nafe összes beszámolója |
Szombat reggel 7 óra elõtt pár perccel érkeztem a rajt helyére, ahol már tízegynéhány túrázó várt az iskola bezárt kapui elõtt. A túra kezdetére csak a szervezõk nem jelentek meg. A korábban érkezettek elmondása szerint tegnap este sem volt ott senki, így a Gyuláról érkezett túrázók kénytelen voltak panzióban megszállni. Az interneten nem jelent meg értesítés a túra elmaradásáról, ami a túraszervezõ hibája. Nekem minden esetre gyanakodnom kellett volna, mivel egyrészt Bíró Balázs elõzõ idei ttt-je is elmaradt, másrészt pedig két héttel korábban a Honvéd Ezüst Nyíl szakosztály vezetõi is tõlem tudták meg, miszerint a nevük alatt ttt. került meghirdetésre, Bíró Balázs fõszervezésével. Õk minden esetre erre a napra a Déli-Bakonyba hirdettek meg egyesületi túrát, s mondták, hogy ja a Hajag, az a Bíró Balázs féle ttt. Mivel a túra útvonal nagyobbik részén már jártam, néhány vállalkozó szellemû túrázónak térképen megmutattam, hogy a megjelent túrakiírás és szerintem milyen útvonalat (túrista jelzést) kellene követni. A megjelentek többsége valamely túratáv végigcsinálása mellett döntött, ha már egyszer erre szánta a napot, s már nem volt esélye más ttt-re átmenni. Negyed nyolcig vártunk a szervezõkre, aztán egyesével, vagy kisebb csoportokban neki vágtunk, ki-ki a választott távnak.
Én egy társammal a 35-ös táv mellett döntöttünk. A bakonybéli szentkút után merdek kaptatón jutottunk fel a Csúcs-hegyre, ahonnan gyönyörû kilátás tárult elénk. Az éjszakai esõ után a völgyeked köd ülte meg, amelybõl õszi színpompájukban emelkedtek ki a környezõ hegyek. Kellemes séta után jutottunk a Kerteskõi-szurdokba, ami most a zeptember klombhullás kezdete után sokkal szebb, mint a Bakonyi barangolás idején volt. Pénzesgyõr után jött a túra tájékozódás szempontjából legnehezebb része, mivel a piros keresztjelzés bújócskát játszott velünk, s többször is igen nehéz volt megtalálni. Akár km-es szakaszokon is hiányzott. A Rák-tanya elérése után úgy döntöttün, megkeressük a pilóta emlékmûvet, majd ha már a Hajagon járunk, akkor megnézzük a volt szovjet híradó bázist is. A hajagon elkapott bennünket az elsõ zápor is. A megélénkülõ szében szinte hó esés sûrûségével hullottak a bükkfa levelek. A piros jelzésen Észak-Nyugatról megkerültük a Hajagot, s leereszkedtünk a Fodor -tanya, majd az Öreghálás felé. Sikeresen megtaláltuk a Tisztavíz-forrást is. A pápavár alját elérve a Hajszabarnát Kelet felõl a Piros kereszt jelzésen támadjuk meg. Igen meredek kaptatón értük el a Pénzlik-barlangot. Ettõl kezdve kissé bizonytalan volt számomra milyen útvonalat tervezett a szervezõ, viszont, ha már nem ttt. akkor a társamnak szerettem volna megmutani két fa ritkaságot, amely az Iharkútról a 83-as útra vezetõ bauxit szállító út mellett található. Ritkasága abban van, hogy a bükkfa és a cserfa, olyan szorosan nõtt ki egymás mellett, ami gyakorlatilag az összenövésüket jelenti. A bükkfa törzse 2/3 részben körülöleli a másikat. Mind a két fa jóval öregebb száz évnél, míg a körülöttük lévö erdõ, olyan 50-70 éves lehet. A bauxitszállító út másik ágán, egy régi piros jelzésen lejutottunk a Csollányos-völgybe, majd aszfalton elértük a Király-kaput. A Piros kereszt jelzésen felmentünk a Vörösföldhöz, ahol a volt bauxitbánya meddõlye csaknem körpanorámájú kilátót jelent. A tájban kigyönyörködve tovább indultunk Bakonybél felé, s nem elõször ismét szem elõl tévesztettük a jelzést. Megtalálva meredek lejtõn leereszkedtünk a Bakonybél-Farkasgyepü erdészeti úthoz, ahol az újgazdagok önzésének újabb példájával találtuk szembe magunkat. A piros kereszt jezés megszünt, kapuval lezárva. Mikor érjük már el, hogy a túrista ösvények törvényi védettséget élvezzenek? A túrizmus támogatásának ez lenne a legolcsobb módja, ha kormányok 1996-óta komolyan gondolnák azt. Tehát kisebb nagyobb nehézségek után visszaértünk kiinduló pontunkra. A GPS 39,3 km-t mutatott. Jó lenne más szervezõt találni ennek a túrának mivel igen szép a vonalvezetése. A túra utóélete: másnap attól a helytõl 50 méterre, ahol észletem, miszerint elveszítettem az ÖBB igazoló füzetemet, elázva, de megtaláltam azt. Kiváló minõségû papírból készült, mivel gyakorlatlag a szárítás után egy kis hullámosodást leszámítva semmi baja sem lett.
Végül is egy gyönyörû túrán vagyunk túl. Szerintem ezen a napon mutatta legszebb õszi arcát a Bakony.
|
| | | | |
|
|
