Túrabeszámolók


Gyalogtúra Jean Béliveau tiszteletére

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2008 2009 2010
 Túra éve: 2010
kockaTúra éve: 20102010.09.06 15:12:40
megnéz kocka összes beszámolója

A rövidebb távokon volt is szépen részvétel, a 70-es távon viszont sajnos egyedül kellett végigtaposnom. Volt rét, aztán töltés és árterület, megint jó darab gát, mezõgazdasági területek, és egy szélmalom (ilyet eddig csak képen láttam) erdõk, aztán megint szántóföldek és a csatorna gátján mindkét oldalon hatalmas nádasok, fasorok, tavak és holtágak. A kilátás egészen frankó volt, körülbelül az egész napi útvonalat be lehetett látni a töltésrõl. Egyenletesen elosztva 8 ellenõrzõ pont volt, kicsit pirultam hogy csak miattam jönnek ki a pontõrök, de minden ponton ott voltak. Az idõjárás ûberelhetetlen volt, igazi napos koraõszi túraidõ.


Az elején párszor elkavartam erre-arra, aztán rászoktam hogy minden szakaszt elõre elolvasok. Egyébként soha nem szoktam elolvasni az itinert :) Most viszont bevállt a stratégia, a végén egy kis levezetõ futással 13 óra alatt lett meg a 70 kilométer.


Profi módon és szívvel-lélekkel megrendezett túra volt, a szervezõk tényleg mindent beleadtak. Kiválló volt a szálláshely, segítettek odanavigálni, kijöttek elém a buszhoz és a végén még a vonathoz is kivittek.



 
 
 Túra éve: 2008
RhiannonTúra éve: 20082008.03.02 21:09:49
megnéz Rhiannon összes beszámolója
Gyalogtúra Jean Béliveau tiszteletére 50 (50,4km/ 100m/ 12h szintidõ)

Mivel a weboldalon még pénteken is "Az útvonal szervezés alatt" volt olvasható, a lehetõ legrosszabbakra készültem lelkiekben: (értsd: mindent felülmúló szervezetlenségre).
Kellemesen csalódtam. :)

Zsozzsal jóval a rajt elõtt, fél 7 fele érkeztünk a Rákóczifalvi Sportcsarnokhoz, ahol a rendezõk is javában készülõdtek. A teremben projektorral vetített slideshown a környék nevezetességeirõl készült képek peregtek, és a kosarakban beszállított alma, kenyér, hagyma hegyek láttán sejthettük, hogy nem fogunk éhen maradni. :-)Az asztalon nevezési lapok és itinerek sorakoztak, utóbbi tökéletesen használhatónak bizonyult.

7 óra után pár perccel még alig 20an voltunk résztvevõk, ebbõl csak 4en neveztünk az 50es távra. A kis elszánt csapat még végighallgatta a polgármester beszédét, aki maga is joggingban jelent meg, és feltehetõen a túrán is részt vett. Õt egy helyi kapcsolatokkal rendelkezõ államtitkár beszéde követett. Ezt még megfejelték a túra névadójának, Jean Béliveau-nak Nepálból küldött videóüzenetével is. Szóval ünnepélyességbõl nem volt hiány :-)
További érdekesség volt Erzsike néni, akit a falu apraja-nagyja próbálta lebeszélni az 50es távon való indulásról, sikertelenül. Sajnos a néninek láthatóan nem volt túl sok ismerete a hosszabb távú teljesítménytúrákról, ennek meg is lett a következménye..

7:25-kor rajtoltunk, 1-es és 2-es rajtszámmal. A táv 2 körbõl állt, egy Rákóczifalva körüli 10km-es kiskörbõl, és egy 40 km-es nagykörbõl.
Hamar túljutottunk az elsõ km-eken, a 2.EP-nél a TSZ bejárata elõtt kedves néniktõl narancsot kaptunk. A pecsétek mindenhol állatkásak voltak, lehet h a helyi óvoda hozzájárulásból :-)

A temetõnél lévõ 3.EP. után elhagytuk a falu, és elindultunk a pusztába. :-) Az idõjárás vészjósló volt, de reménykedtünk hogy nem fogunk elázni. Sajnos az Alcsi Holt-Tisza-híd felé már eleredt az esõ. Ekkor behúzódtunk egy buszmegállóhoz, reggeliztünk, de az esõ egyre erõsödött. Kénytelen-kelletlen továbbindultunk, mert tartani szerettem volna a 10 órán belüli idõt.
Sokáig vezettük a mezõnyt :-) Egészen 20. km-ig, amikor a Szajol felé vezetõ gáton futósrácok 4-es köteléke robogott el mellettünk. Ahogy a gátõrház mellett "megugrottak", tudtam, h nekem is résen kell lennem, mert bivalyméretû kutyák õrzik a házak. Szerencsére láncon voltak...

Szajol után következett az útvonal leghosszabb EP nélküli etapja, kb. 12 km-en keresztül meneteltünk a ragadós sárban, elhagyva egy kisebb õz csontvázát (csak reménykedtem, hogy ezen a túrán magam nem jutok ilyen sorsra :-)
A térkép annyira jónak bizonyult, hogy még alapvetõ térképolvasási ismeretekkel is gazdagodtam Zsozs jóvoltából :-)

Kengyelbe 7:00 alatt értünk be (37.5 km), és a könyvtárban terített asztal várt minket, jófajta zsíroskenyér lilahagymával, tea, fejenként 2 csoki, alma és energiaital/dobozos üdítõ.
Amint továbbálltunk, egybõl "lehullott az ég egy darabka istennel" - az ég elsötétült, és akkora szélviharral járó jégesõ kerekedett, amilyet ritkán lát az ember :-( Hiába volt az esõkabát, az esõ vízszintesen esett, és a nadrágom pár perc múlva már jegesen-nedvesen tapadt a lábamra :-( Zsozs nem hozott esõvédõt, bõrig ázott :-( A pánik-és hiszti jelzõ hamarosan pirosan világított nálam, de Zsozs tartotta bennem a lelket, és mégis megkíséreltük az elõrehaladást, hol kocogva, hol háttal kocogva, hogy ne az arcunkba vágjon az esõ.

Végeláthatatlanul hosszúnak tûnt ez a szakasz, ám egyszer mégis felbukkant a halgazdaság, a tó vize akkora hullámokat vetett, amekkorákat a Balatonon láttam viharjelzés esetén.

Ezután már ismerõs terepen jártunk, vagyis sántikáltunk, mert a jelentõs mennyiségû (kb.20 km) beton és az átázott cipõ kikezdte a lábunkat. A 2. EP egyben a 7. is volt, a temetõ kapuja pedig az utolsó EP a cél elõtt. A temetõ elõtt párszáz méterrel érkezett és elõzött nagy sebességgel Anita. Mi annak örültünk, hogy az extrém idõjárás ellenére sikerült tartani a kitûzött idõt. Némi falujárás után 9:48-al finiseltünk, amivel nagyon elégedett vagyok. (5,14-es átlag).

Addigra már csak néhányan voltak kint a terepen, mert a 25-ös és 10-es távok résztvevõi már befejezték a túrát. A túra névadójának Föld körüli útját ábrázoló emléklapot kaptunk, kitûzõt, és nem maradt el a falatozás sem. :-) A rendezõk igazán kedvesen kínálgattak minket :-) Sajnos ekkor kezdõdött a telefonálgatás, hova lett Erzsi néni... mi pont lekéstük a buszt, így volt még egy óránk a következõig, szerencsére pont mire elindultunk, elõkerült õ is, félúton visszafordult, de nem szólt a rendezõknek, így az ijedtségen kívül nem történt nagy baj, és õk is megnyugodhattak.

A rekordalacsonyszámú résztvevõ ellenére (vagy éppen azért?) ez egy kitûnõ túra volt.
Sõt, már csak a jó idõ hiányzott ahhoz, hogy azt mondhassam, ez egy tökéletes ttúra volt. :-)

Köszönjük a rendezõk munkáját és kedvességét, nem felejtjük el! :-)
És minden kedves sporttársat arra buzdítok, hogy látogassák meg a következõ rákóczifalvai túrák egyikét, nem fognak csalódni! :-)
 
 
Attila04Túra éve: 20082008.03.01 20:01:48
megnéz Attila04 összes beszámolója
üdv

Idén végre sikerült eljutnom a túrára, tavaly sajnos ki kellett hagynom idõ hiányában.
Sajnos az utóbbi hetek szép idõjárása után a mai nap reggelén igencsak megváltozott az idõ, bár már napok óta mondták. Gondolom sokakat visszariasztott.
Kora reggel érkeztem a rajthoz, ahol a szokásos regisztrációnál megkaptam az útvonalleírást és elsõként elindultam a 25 km-es távon.
Az elsõ ellenõrzõ pont 3.2 km-re volt a rajtól, egyszerûen megközelíthetõen. a második ellenõrzõ pont már 12.5 km-re volt, ahová elõször egy halastó mellett kellet elmenni, majd a szántóföldek között. A nádasnál rengeteg fácán volt, gondolom késõbb a tavsz folyamán rengeteg vándormadár megjelenik majd a környéken, a szántók tele foltak futkározó nyulakkal. a szántók végetértével ismét eljutottunk a halastó másik részéhez, ahol az ellenõrzõ ponthoz egy kis zsilipen kellett átmenni.A nagy széltõl rendesen fodrozódott a tó vize. Nagyon jól nézett ki. A ponthoz közel látható az esztergomi bazilika mintájára épített templom illetve egy malom is. A 3.pontig egy ideig a tóval párhuzamosan kellett haladni, majd következett ismét egy hosszú egyenes a szántók között. Az egyre erõsödõ szél nagyon megnehezítette a haladás. A 3. pont után már ismét Rákóczifalva következett, ahol be lett iktatva még egy ellenõrzõ pont, majd következett a cél. A célban nagy szeretettel, oklevéllel, kitûzõvel, megterírett asztallal vártak.
A 25 km-hez 4 óra 10 perc kellett.
A túra könnyû volt, persze terepviszonyok is segítettek és nagy segítség volt a pontos útvonalleírás.
Ha az idõm engedi, jövõre is megteszem, most már a hosszabbik távot.