Túrabeszámolók
 | Túrázz a Vonatért! - Ősz |
| új túrabeszámoló rögzítése |
| Kiírások:2008 2009 |
|
| dnvzoli | Túra éve: 2009 | 2009.10.08 14:15:44 |
|
| megnéz dnvzoli összes beszámolója |
Túrázz a vonatért-õsz,2009.10.03.
Gubányi Károly emlékére.
Túra a Veszprém-Zirc-Cuha-völgy-Gyõr vasútvonal fennmaradása érdekében.
Elérkezett hát az évforduló,tulajdonképpen ez volt tavaly az elsõ túrám amit annak tudatában gyalogoltam le,hogy teljesítménytúrán vagyok.Bele is ugrottam mindjárt a közepébe,kellemesen sáros,csúszós terepen haladtunk végig akkor Ferivel(nafe,akivel még annak idején egy Mûvészetek Völgye túrán ismerkedtem össze) az elején jó kis esõben,sajnos nem túl sok túratárs társaságában.(bõvebben:nafe-beszámoló 2008-ból)
Most,egy évvel késõbb,szerencsére az idõjárás is a rendezõséggel volt,jó volt látni a sok résztvevõt,bár én egyedül vágtam neki a távnak,túrázó ismerõseim vagy másfelé vagy más távon indultak ma.A Csesznekig tartó szakaszon azonban rengeteg emberrel találkoztam,elõttem-mögöttem is haladtak sokan,majd a Zörögön elkezdtek szembe jönni a 20-asok is szép számmal.Csesznek után aztán jobbára magányosan faltam a kilómétereket,hiába,azért a legnépszerûbb távok a 20 km körüliek.
Egyébként szokásomhoz híven most is vonattal érkeztem a túrára ha már egyszer a vasútvonalért túrázunk.Persze csak Szentlászlóig,ott le kell szállni.Így viszont megint megtoldottam a túra távját egy erõs ötössel.
A távot a Viktor-András párostól megszokott körülmények között lehetett teljesíteni.Az útvonalkijelölés tökéletes,aki itt eltéved,annak én külön oklevelet javasolok.A kanyarok elõre jelölve,szalagok,irányítótáblák,nyilak végig az útvonalon...A Tihanyi Gejziriten mondtam,hogy én még ilyen jelzéssûrûséget nem láttam,de akkor még nem jártam a 2009-es Túrázz a vonatért õszi verzióján:-))A haldást egy nagyon jól kezelhetõ füzetecske segítette ami tartalmazott szöveges leírást,térképmásolatot,távadatokat,szintmetszetet és különbözõ ismeretanyagokat a túra névadójáról,Csesznek váráról,a cseszneki panorámáról.
Az ellátás megfelelõ,két helyen nápolyi szelet,szõlõcukor,vízvételi lehetõség több helyen,a célban zsíros-vajaskenyér hegyek teával.Aki sietett még mogyorókrémeset is ehetett.
Az útvonal szép részeket érint:Alsó-Cuha szurdok,Zörög-hegy(elõtte-utána szép kilátásokkal),Kõmosó-völgy a barlangjaival,a cseszneki magaslat a panorámájával-várával,az Ördög-árok a lenyûgözõ sziklaalakzataival-idõszakos patakmedrével,átjáróival,a gézaházai magaslat,a Vadas-árok,az Aranyos-völgy valamint a Cuha-völgy Porva-Csesznek és Vinye közti szakasza.
Mivel viszonylag kevés mostanság az esõ,így a táv teljesítése is sokkal könnyebb volt,mint tavaly.A Cuhából például jó hosszú szakaszokon egyszerûen eltûnt a víz,a gázlókon is max. a bakancs talpát nyaldosta.
A teljesítésért szép kitûzõ és oklevél jár ami tulajdonképp egy köszönet a részvételért.
Ui.:Az ikrek köszönik Andrásbácsi ajándékát,apjuk ígéretéhez híven megszolgálták másnap.Õk is teljesítették a családi távot Porva-Csesznek v.á.és Vinye között,igaz a kerékpár gyerekülésében,és többnyire a vonatozás fáradalmai után álomban:)De a rászoktatás elkezdõdött:)
Ui.2:Egyet nem értek csak:miért van az õszi túra külön cím alatt itt a ttt-n,és ha már külön van akkor az éjszakai verzió meg miért nem?Na,kekeckedésbõl ennyit:)
Köszönöm a lehetõséget.
dnvzoli
|
| | | | |
|
| Parad | Túra éve: 2008 | 2008.10.12 20:50:04 |
|
| megnéz Parad összes beszámolója |
Túrázz a Vonatért! 20 km
Gyõri kedves barátaim hívásának eleget téve velük indultam el erre a túrára. Ez ugyan azt jelentette, hogy 4.30-kor kellett kelni, de maga túra megérte a korai indulást és a még koraibb kelést. Az esõ megpróbált ugyan eltántorítani az indulástól, de nem adtam fel.
Vonattal érkeztünk a célba. Gyors nevezés után mindenki minden esõ ellen védõ felszerelést magára vett, majd elindultunk. Vinyérõl a sárga sávot követtük. Az elsõ átkelés volt számomra a legnehezebb a Cuha patakon. Utána megcsodálhattunk sok szép gombát az esõben, az erdõben. Minden probléma nélkül megérkeztünk Csesznekre. Mire felértünk a várhoz elállt az esõ, így nagy lelkesen meg is szabadultam az esõkabáttól. Majd persze mikor elraktam újra nekilátott erõteljesebben szemerkélni, így vissza kellett venni. A várnál kaptunk nápolyit. Felmenni fizetõs lett volna várba, ezért csak messzirõl csodáltuk meg.
Folytatva utunkat egy db-ig ugyanazt az útvonalat követtük, mint ami eddig jöttünk, majd áttértünk a zöld sáv jelzésre. Ezt követve felmentünk a Zörög-tetõre. Az augusztus végi éjszakai túra során is ide érkeztünk, csak más irányból, így most már nappal is megcsodálhattam a tájat. Jó lenne egyszer verõfényes napsütésben is. :-) Az ellenõrzõ szám felírása (lefényképezése) után a sárga háromszög jelzésen lementünk a hegyrõl, és a Károlyházi kulcsosház mellett áttértünk a sárga sávra, ami bevitt minket Porva-Csesznekre a vasútállomásra. Azt még meg kell említeni, hogy az út során szert tettünk egy kisebb halom õzláb gombára is. Kifejezetten szép és nagy példányok volta közöttük. Az esõ szerencsére teljesen abbamaradt a Zörög-tetõ környékén, bár a nap nem kényeztetett el minket, de legalább nem esett már.
A vasúállomáson, gyors pecsételés után a piros sávot követve visszaindultunk Vinyére. A Cuha-patakon ha jól számoltam 10x keltünk át. Közben megcsodáltunk egy kõfejtõt, illetve a vasútépítési emlékûhoz a kezemben szállított hatalmas gomba miatt nem mentem fel.
Vinyén megkaptuk a kitûzõnket, az emléklapot, illetve volt zsíros kenyér és tea is.
A rendezõkre ismét nem lehet egy rossz szavan sem, jó rendezés volt. csak sajnos az idõ nem volt a legjobb. A Bakony így is nagyon szép, és csak ajánlani tudom mindenkinek a túrát! |
| | | | |
| nafe | Túra éve: 2008 | 2008.10.08 21:43:45 |
|
| megnéz nafe összes beszámolója |
Túrázz a vonatért õsz, 30-as táv
GPS-el mért távolság: 32,5 km; barometrikus magasságmérõvel mért összesített szintkülönbség: 815 m.
Nehezen tudtam eldönteni, hogy a két könnyen elérhetõ túra közül melyikre menjek. Végül az idõjárás segített. A bakonyi túrát térképhasználat nélkül is tudom teljesíteni, a Sokoróról viszont csak hajtogatós térképem van, amit esõben nem szívesen használtam volna. Így viszont csak a rajtidõ vége felé tudtam indulni. Sajnos elég kevesen voltak a rajt helyén. Gyorsan beneveztem, beöltöztem esõruhába. Közvetlenül elõttem nevezett be Zoli. Mivel szintén a 30-as távon indult, így megegyeztünk, egy darabig együtt megyünk. Ez a darab végül a túra végéig tartott. Rengeteget javult az állóképessége egy év alatt.
Szemerkélõ esõben vágtunk neki a távnak. Szerencsére a Zsidó réten nem volt nagy a bakancsimpregnálás gyilkos fû. Hamar elértük az Alsó-Cuha-szurdok bejáratát.
A sáros, csúszós talajon nem volt könnyû a járás, amit csak nehezített a Cuha magasabb vízállása. A szurdok természetesen most is gyönyörû, akár csak az Ördög-árok. Nagyon kellemetlen meglepetésként ért, hogy a zsivány-barlangi ellenõrzõ pontot nem ott találtuk, ahová a szervezõk mondták. A pontõr önállósította magát, s jó heccnek találta, ha szó szerint a Zsivány-barlanghoz teszi az ellenõrzõ pontot. Az oda történõ felmászást száraz idõben sem szeretem, most viszont kifejezetten veszélyes volt. Mivel megszûnt az esõ, úgy terveztük, az EP-n megszabadulunk az esõruhától, viszont az ilyeténképpen elhelyezése miatt, ezt a leereszkedés utánra halasztottuk. Ha esünk, akkor az esõruha legyen csak sáros. Megúsztuk esés nélkül a lejutást. Szokás szerint nehezebb volt, mint felmászni.
A nyári éjszakai túra során megismert ideiglenes sárga keresztjelzésen másztuk meg a Kenyeri-hegyet. Az erdõbõl kiérve szép látvány volt a felhõbe burkolózó tetejû Zörög-hegy, amit jó tempóban másztunk meg. Úgy a hegy derekától, már a felhõben gyalogoltunk. A zöld sáv és a sárga háromszögjelzések találkozásánál felírtuk az ellenõrzõ számot, s tempóztunk tovább. Eddigre már többedszer láttunk nagy õzláb gombákat, így felhívtam a barátomat, aki túrázni nem, gombát szedni viszont szeret.
Elég jó iramban értük el Cseszneket. A Kõmosó-árok bejáratánál, a keskeny sziklapárkány mellett lánc és sodrony tette biztonságosabbá a haladást. Fent a várban kiderült, ez nem az önkormányzatnak jutott eszébe, hanem egy turista egyesületnek. Köszönet érte. Lemásztunk a szurdokba, ahol egy nagyobb gyerekcsapat jött szembe, igen vidáman. A barlangnál felírtuk a következõ jelszámot. Egy sporttárs utolért bennünket, s rábeszélt, nézzük meg a barlangot. Nem sokat kérettük magunkat. Már többször is jártam itt. Tavaly egy geológus tanonc nem akarta elhinni, hogy ilyen barlang, ahol valamilyen vas-kén vegyület kiválás van, létezik a Bakonyban. Szép aranysárga bevonatot jelent a köveken.
A tovább vezetõ utat jelzõ nyíl azonban a várttal ellentétes irányba mutatott. A sporttárs szerint menjünk csak nyugodtan arra a várba, õ azt elõzõleg a szervezõkkel bejárta. Ehhez képest nem sokára már egyáltalán nem volt biztos az irányban. Azért mentünk felfelé a keskeny, meredek sziklagerincen, egy zergéknek való alig látható ösvényen, amin végül is a pénztár mögött értünk be a várba. Szépek voltak a még mindig felhõ sapkát viselõ hegyek, s a megjelenõ õszi színek. A várbejáró alatt megkaptuk a következõ pecsétet, s mint protekciósok egy kis forró teát is a nápolyin felül. Hírt kaptunk arról is, hogy a Zsivány-barlangi ellenõrzõ pontot áttelepítõ srác nagy letolást kapott a fõszervezõktõl.
Tempóztunk tovább. A Töbör.hegy környékén tájfutókkal találkoztunk. Jó tempóban gyalogoltunk és csúszkáltunk az Ürge-hegy felé. Az Ördögárokba, a szervezõk egy nagyon régi piros jelzésen, jó meredek ösvényen vezették le az útvonalat, némi dzsindzsát kikerülendõ. Lefelé Zoli esett egyet, de igen szerencsésen, mert még sáros is csak alig lett.
Zoli ezen a túrán használt elõször túra botot, s valahol itt adta fel egyébként annak számolgatását, hány esést úszott meg a botoknak köszönhetõen. Jó soknál járt.
Az Ördög-árokban elég lassan haladtunk, mivel rendesen csúsztak a kövek, s nézelõdni is meg kellett állni idõnként. Én, ahol csak lehetett a völgy aljában mentem, többek közt az új bakancsomat próbálgatandó, s betörendõ. Jól vizsgázott, végül is ilyen terepre találták ki.
Az Ördög-gátnál kötél segítette a feljutásunkat. Ez volt az egyetlen hely, ahol a túra botok útban voltak. Fent megkaptuk a pecsétet, beszélgettünk egy kicsit, majd továbbindultunk. A következõ kisebb gátnál egy idõsebb túrázó, inkább kerülõ utat választott. Mi viszonylag simán felmásztunk. Az árokból kiérve elõvettem egy szendvicset, s a következõ könnyebb terepen ballagva megebédeltem. A Kõ-hegy környékén megint csak találkoztunk tájfutókkal. A Zsellérek-földjénél, kellemetlen hideg szél fújt, ezért igyekeztünk is mihamarabb beérni az erdõbe. A piros keresztjelzést, a Vadas-árok felé bombabiztosan kijelölték a szervezõk, így nem is volt gondunk. Igyekeztünk lefelé. Ekkor már gyanítottuk, idõben jóval hosszabb lesz ez a túra, mint terveztük. Végre elértük, az utolsó ellenõrzõ pontot is Porva-Cseszneknél. A pontõrön kívül pihent ott pár sporttárs.
Az utolsó néhány kilométer következett a Cuha-szurdokban. A megszokottnál itt is több víz volt a patakban, megnehezítve az átjutást. Mire a harmadik gázlóhoz értünk, el is kezdett bezavarosodni a víz, az éjszakai esõtõl. Ettõl függetlenül jól haladtunk.
A célba beérve megkaptuk az oklevelet és a kitûzõt, csokival, zsíros kenyérrel, és teával kínáltak a szervezõk. Nyolc óra alatt sikerült teljesíteni a távot, ami ilyen sáros utakon nem is olyan rossz, pláne, ha a fényképezés idõszükségletét is figyelembe veszem.
Véleményem szerint, fõként ilyen idõben, ez a Bakony legnehezebb 30-as teljesítménytúrája.
A túra ár/érték aránya igen jó. 500/400 Ft-ért térkép, itiner és kiváló útvonaljelzés, egy helyen nápolyi, a többi EP-n szõlõcukor a célban oklevél, kitûzõ, csoki, zsíros kenyér és tea. A szervezõk által megadott összesített szintemelkedés pontos, viszont a táv eléggé alámért. Az egyetlen komoly negatívumot, a zsivány-barlangi EP balesetveszélyes elhelyezése jelentette. Az idõjárást leszámítva, amirõl a szervezõk nem tehetnek, kellemes túrának bizonyult.
A Balatonfüredi TE honlapján (www.bfuredite.fw.hu), a Fotógaléria 2008-as événél megtalálható lesz néhány a túrán készült fénykép, bár csak ma küldöm el õket.
|
| | | | |
|
|
