Túrabeszámolók
 | Ezer/hét (kerékpáros, 7 napos) |
| új túrabeszámoló rögzítése |
| Kiírások:2009 |
|
| Múzsla | Túra éve: 2009 | 2009.08.12 14:50:52 |
|
| megnéz Múzsla összes beszámolója |
Ezer/hét (1000/7) – országúti teljesítménytúra
A túra alapötlete egy beszélgetéssel kezdõdött. Még a múlt évben együtt kerekeztem egyik kedves barátommal, amikor szóba jött, hogy az országúti kerékpárom 2009-ben lesz húsz éves. Erre gyorsan reagált is társam, hogy ezt bizony méltó módon meg kell ünnepelni. El is kezdtem gondolkodni a lehetõségeken. Ekkor jött ötletként, hogy megpróbálhatnék menni vele ezer kilométert egy hét alatt. Ez mindenképpen méltó „ünneplésnek” tûnt, már csak a részleteket kellett kidolgoznom. Igazából nem szerettem volna egy hét szabit kivenni, mert annak már megvolt a helye. Így olyan hetet kerestem, amikor a legkevesebb hiányzással össze tudnám hozni ezt a távot úgy, hogy innen – Salgótarjánból – tudnék különbözõ köröket menni. Ekkor ismertem fel június elsõ hetének „varázsát”. A hét ugyanis pünkösdhétfõvel kezdõdött, így eleve csak négy munkanap volt azon a héten. Végül egyetlen nap szabit vettem ki, mert a többi – hétköznapi – tekerést délutánra idõzítettem. Csak hab a tortán, hogy a saját születésnapom is ebben az idõszakban van. A túrát nyílttá tettem, hátha másokat is érdekel egy ilyen tekerés, így a TTT kiadványában és honlapján is megjelentettem.
A bringámról annyit illik tudni, hogy egy Puch Mistral CrMo vázra épített országúti bicaj. Ez már a cég utolsó darabjai közül való, késõbb ugyanis a Bianchi megvette a Puch bringákat. Ennek megfelelõen a középcsapágya már olasz méretes. Ami tényleg 20 éves a bringán az a váz, a villa, a fékek és a nyeregcsõ. Tulajdonképpen még lenne pár olyan cucc, ami szintén elhúzta volna eddig, de egy esés, ill. az alumínium darabok fáradása miatt inkább azok cseréje mellett döntöttem.
Hétfõ
Erre a napra egy alacsony-tátrai kirándulást terveztünk a hegység legmagasabb hágójára. Az idõjárás azonban már itt eldöntötte a túra stílusát. Olyan hideg és esõs volt ugyanis, hogy „témát” kellett váltanom. Ebben az idõben nem lett volna értelme egy ilyen komoly – közel 250 km-es – túrának. Így átalakítva a kiírást az lett a cél, hogy a napi 1000 méter szintemelkedés összejöjjön. Ennek megfelelõen elkezdtük a „Salgótarjáni összes” elnevezésû kör teljesítését. Északi irányból elindulva – egy közel nyolcvanas körön – megmásztunk számtalan kisebb-nagyobb emelkedõt. Persze ez végig esõben történt.
Kedd
Munka után találkoztunk a helyi kerékpárboltnál. Az egyik srác viccesen meg is kérdezte, hogy most merre megyünk megázni. Kissé hûvös, de végül nem esõs idõben bejártuk a Karancs és az Ipoly völgyét, majd pihentünk Szécsény nagyon szépen felújított óvárosában és végül a frissen átadott „megyeri” országúton tekertünk haza. Ez a jól sikerült kis kör új kedvet adott a másnapi folytatásnak.
Szerda
Hosszú nap következett, ennek megfelelõen már fél hétkor úton voltunk. Egyik klubtársam kedvenc edzõkörét terveztük teljesíteni. A srácról azt kell tudni, hogy már profi csapatban teker és ezt a karikát Õ könnyedén teljesíti. Nála ez csak „kis pubi kör” néven fut. Tehát itt érdemes az útvonalat is megírnom. Elõször – számtalan emelkedõ leküzdésével – Pétervásárára hajtottunk. Onnan nekiindultunk a korábbi országúti OB pályának és ismét sok-sok emelkedõvel egészen Parádig tekertünk. Innen jött egy „könnyed” mászás Galyatetõre. Eléggé el is borult – meg éhesek is voltunk – így bementünk ebédelni. Nem bántuk meg, mert közben volt egy kis esõ. Lejtmenetre olyan hideg lett, hogy mindent magunkra kellett venni. Hazafelé még felmentünk Tar Lõrinc várához, bementünk Mátraverebély-Szentkútra és egy mátraszelei kanyarral értünk vissza kiinduló helyünkhöz.
Csütörtök
Az elõzõ napi hosszú menet után egy hollókõi kör következett, ami azért a maga közel száz kilométerével szintén nem egy könnyû köröcske. Ám nagyon jól éreztük magunkat és számtalan szép élményt gyûjtöttünk be. A Rimóc utáni kerékpárúton például az Alpokat idézõ tehénkerülgetések is elõkerültek. Elmúlt már este nyolc is, mikorra hazaértünk.
Péntek
Következett a szomszédolás. Ennek megfelelõen – ismét délután – áttekertünk Szlovákiába és a füleki vár érintésével a Cerednél lévõ közúti átkelõhelyen tértünk vissza hazánkba. Erre a napra különösen nagy szél kerekedett, amivel igen csak megküzdöttünk.
Szombat
Következett a leghosszabb nap. Már reggel hatkor úton voltunk. Az út még javában vizes volt az éjszakai esõzések következtében és teljes borult ég alatt indultunk el nyugati irányba. A hangulatunk azonban végig nagyon jó volt. Rengeteget beszélgettünk, nevettünk és üdvözöltük a kis forgalmat is. Balassagyarmaton frissítettünk, majd a Rétság körüli hegyek mászása után már napsütésben tekertünk tovább. A Duna-part kerékpárúton nagyon sok bringással találkoztunk. Közben elkezdett cseperegni az esõ, így az emelkedõ ellenére is rákapcsoltunk és alig múlt dél, amikor úticélunkat, Márianosztrát elértük. Egy helyi pálos atyától még zarándokáldást is kaptunk. Vizes úton indultunk tovább, hogy a Börzsönyt teljesen megkerülve kanyarodjunk újra hazafelé. Közben egy kisebb esõ elért bennünket, melynek egy vámosmikolai pizzázással vetettünk véget. Innen elég komoly keleti szelünk volt, ami egyelõre oldalról fújt, de elég rossz elõjelnek tûnt. Ipolyvecénél egyetlen nõi teljesítõnk többször is „belószolt”. Ez azért 150 km-el az ember háta mögött nem túl jó érzés, de azért reagáltunk rá. A versengés közben nagyon gyorsan Dejtárra értünk és idõközben még a szél is lecsendesedett. Érdekes volt úgy elérni Balassagyarmatot, hogy már több mint 200 km volt a hátunk mögött. Végül este nyolcra haza is értünk errõl a közel 250 km-es körrõl.
Vasárnap
Erre a napra igazi örömbringázást terveztünk. Ehhez mérten az idõ is jónak tûnt. Tulajdonképpen a „Salgótarjáni összes” elsõ napján kimaradt emelkedõket fûztük fel egy csokorra. A teljes lista kipipálása után pedig még egy búcsú kör következett a határállomásig és vissza.
Bár az eredeti terv (1000 km) nem sikerült így is nagyszerû volt ez a teljes heti tekerés. Végig nagyon jó hangulatban fogytak a km-ek. Külön köszönet Bödõ Bettinek és Nyakas Gábornak, akik valamennyi napot velem együtt abszolválták.
Ha ismét lesz hasonló ötletem, akkor ismételten számíthattok annak nyíltságára!
Az adatok napok szerint (táv+szint):
Hétfõ 81,8+1100
Kedd 83,5+465
Szerda 200,7+2010
Csütörtök 99,2+785
Péntek 90,3+700
Szombat 246,7+1455
Vasárnap 81,7+770
Összesen: 883,9 km távolság; 7285 m szintemelkedés; 42 óra 18 perc alatt.
18 382 kcal energiamennyiség mellett. ;-)
|
| | | | |
|
|
