Túrabeszámolók


BTHE Tájékozódási túra a Börzsönyben

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2011
 Túra éve: 2011
VagdalthúsTúra éve: 20112011.10.04 12:13:33
megnéz Vagdalthús összes beszámolója

BTHE Tájékozódási túra, hosszú táv


Túl sokat nem járok tájékozódási túrákra, pedig izgalmas mûfaj. Ráadásul csapatban is lehetett indulni mindkét távon, Vácról közvetlen busz visz a Kisinóci-turistaházhoz, a Börzsönyt imádjuk, a BTHE-túrákat is szeretjük, nem is volt kétséges, hogy megyünk. Szóval, a váci CSBT-s különítmény képezett egy alakulatot a rajtban, Józsi már türelmetlen, nagyon szeretne tájékozódni -hogy aztán késõbb a párja hátát nézze-, viszont nekem igényem támadt egy Unicumra a büféhivatalban. De szerencsére ez gyors mûfaj, miként mi is. Éppenséggel nem tájfutás, de valahogy kilépünk az emelkedõn is rendesen. Belõttük a pontokat, egy körülbelüli útvonalat az esztétikus, igen színvonalas itineren, aztán uccu. Neki, meg nekünk. Zöld kereszt megvan, mint jelzés, majd a jelzés mentén az elsõ pont, az elsõ ponton az elsõ matricák, ragasztgatunk, de jó játék ez, élvezzük, nyolcból egy megvan. Hogy is áll össze nyolc? Hatról tudjuk, hol van, kettõrõl majd kiderül, és ha kemények vagyunk, mint a bakelit, akkor még bónuszcsúcsokat is támadhatunk. De egyelõre erre nem is gondolunk, annál inkább a sikerrel, hogy nyolcból már egy. Adja magát a minidemizsonból kicsurgó Exotic. Hogy az mi? Házipálinka, kérem, Attila barátom fõzette Legénden, narancs, banán, görögdinnye, sárgadinnye, mediterránum hungarikum, vagy mi. Stampóból iszunk, nem tányérból, nyilván, pedig már a Tányér-réten vagyunk. Matrica késõbb, ide még visszatérünk. Még jó is, hogy célszerû, mert oszlik a csapategység, a Bársony-állás felé jövünk rá, hogy tájékozódási vagy szövegértési vagy nem is tudom, milyen hibát vétettünk: nekünk kellett volna a 446-os pont! Újratervezés, elektronika nélkül, egy kis tereptan, aztán rájövünk, gond nincs, majd hintázunk a rétrõl (nem, nem Hinta-rét, az most messze ide), fel a bércre, ami Szép, és le a tisztásra, ami Érsek. De nem úgy van az. A Szép-bérc szép, ebben hiba nincs, de ekkor tudjuk meg, hogy nem csak a rajt Kisinóc, hanem a következõ kihívásunk is, igaz, kötõjellel, a Kis-inóc csúcsa személyében. Az egyik meglepetésen már túl vagyunk. Tökön-paszulyon át zúzunk vissza a Tányérra. Már láttuk ma, nem tudjuk megunni, ez a harmadik teljesítésünk a réten aznap. Hovánszki Pistáéktól megtudjuk az Érsek-tisztáson (újabb matrica, gyûlik, mint a cefrém a hordóban), hogy a következõ etap a Nagy-Sas-hegyen lesz, ha nem is a tetejin (kár, igen szép onnan a kilátás, pláne télen, de most nincs tél, tán ezért maradt ki), de az oldalkúpon, amely némely térképen így szerepel, némely térképen önálló entitással bír megnevezésügyileg. Egyre jobban tetszik a mûfaj, mármint a tájékozódás, igaz, jól összerakott útvonal és szervezés köríti a dolgot. No és a közeg. Még üde zöld minden, csaknem nyári meleg, szeptember végén nem lehet szebbet kívánni, tán csak a vers az. Tehát az újabb meglepetésmatrica, a kopár, panorámás csúcson vagy kitüremkedésen, erõs a kirándulójelenlét, s az ellenõrzõpontot megtestesítõ fa tövében Unicumosüveg a földön, benne még egynehány decinyi cefre. Egybõl kisakkoztuk, ez a rendezõk meglepetése. A célban tudtuk meg, hogy nem. Kedves ismeretlenek, köszönjük! Loptunk az üvegbõl. Mert tolvajok vagyunk. Forrásunk is van, a Tolvaj-kút, az utolsó cél a cél elõtt. Jelzetlen majd jelzett utakon közelítünk a házhoz, a körülbelül 20 km-esnek kiírt távot 4 óra 54 pernyi, mint kiderült, sikeres tájékozódás után értük el. Hûtõmágnest választok az opcionális minõsítések közül, azóta is a frigón emlékeztet, hogy milyen jól tájékozódtam a Börzsönyben egy remekbe szabott vasárnapon. 


Elsõ rendezés volt, az ötlettõl a megvalósításig minden a helyén, köszönjük, tetszett!