Túrabeszámolók
|
|
Tiszta Víz 22 km
Jól hangzott ez a nem turistautakon haladó túra, meg hogy extra nehezen járható részek, szurdok, patakátkelések stb. Így gondoltam megnézem. A rajt-cél helye a Holló és bárány vendégház, ami a térképek szerint már szinte az erdőben van, de legalábbis járművel nehezebben megközelíthető helyen. A kiírásban nem írták, hogy honnan célszerű közelíteni kocsival, csak hogy lesz parkoltatás. Jómagam Veszprém felől érkezve, Herenden keresztül, a Diófa utca felől jöttem (volna), de aztán egy pont után inkább otthagytam a kocsit egy alkalmas helyen, és inkább gyalogoltam, mert igen rossz minőségű lett az út. Utólag azt tudom tanácsolni, hogy Herend után, a 8-as útról közvetlenül letérve, a bányatavak felől érdemes megközelíteni a rajthelyet. (Nem jártam arra, de a többség arról érkezett, és a másik irányból tényleg nem javasolom.) Parkoltatás valóban van, parkoló a vendégház mögött, de többen a közeli földek mellett álltak meg.
A nevezés kicsit lassabban haladt a kelleténél, bár nem voltunk túl sokan. 20 perc után sikerült elindulni, és rögtön az indulás után nem sokkal el is keveredtem jó pár túratárssal egyetemben. Aztán persze meglett a helyes irány. A túra valóban nem nagyon érint turistautakat, szép kilátást nyújtó legelőkön, földeken haladtunk. A Tiszta víz forrás tényleg nagyon szép (és tiszta), a szurdok is nagyon hangulatos. A rendezőktől szöveges útvonalleírást, fekete-fehér térképvázlatot kapunk, de track is letölthető. Szalagozás is van, ami jól követhető. Igen változatos túra, annak ellenére, hogy nem túl hosszú. Én mondjuk kicsit hiányoltam az extrém nehéz részeket, de gondolom, hogy ha nem ilyen szép lett volna az idő, hanem csapadékosabb az időjárás, akkor lett volna sár bőven.
A célban zsíros kenyeret, oklevelet és fából készült kitűzőt kaptunk. Nagyon jó hangulatú túra volt, elég sokan is voltak, a hosszabb és a rövidebb távon egyaránt. A nevezés lehetett volna egy kicsit gördülékenyebb.
És ahogy most látom, még nem írt senki beszámolót erről a túráról, úgyhogy most már lesz egy. Mondjuk az nem egyértelmű, hogy ez most hányadik rendezés volt, mert az idei naptárban az ötödiket írják, a tavalyiban pedig a harmadikat. A negyedik valahol elkeveredhetett az időben. |
| | | | |
|
Nincs túl sok beszámoló a Damjanich túráról, pedig az idei évben immáron 33. alkalommal rendezték meg. Valamilyen újabb tájra kívánkoztam, így esett a választásom erre a martfűi bázisú túrára, annak is a 30 km-es távjára. A rajt-cél a Damjanichról elnevezett középiskolában van, ahol egy fix 8 órás időpont volt megadva indulásra. Kb. fél órával előtte érkezem, parkolási lehetőség bőven van a közelben. Kedves fogadtatás, gyors nevezés (a nevezési díj 400 Ft a meghirdetett 500 Ft helyett), majd a „tömegrajt”, ami kb. 20 főt jelentett (végül összesen azt hiszem kb. 40-en indultunk a 30-as távon).
Az útvonal nagyobbrészt aszfalton halad, többnyire kerékpárúton. Ráadásul az útvonalvezetésnek köszönhetően a táv egy részét ugyanott tesszük meg visszafelé is. (Ebből a szempontból a 15 km-es és a 25 km-es táv még rosszabb, mert mindkettőnél konkrétan vissza kell fordulni egy-egy pont elérése után.)
Mondjuk az aszfaltnak köszönhetően legalább sáros időben is jól járható a terep. Bár most éppen ragyogó napsütés kísért végig a túrán. Kb. a 15. km után térünk rá a Tisza gátjára (itt a folyó maga nem látszik), magunk mögött hagyva kb. 5 km erejéig az aszfaltot. Az 5. számú ellenőrzőpont valamiért nem azon a helyen volt, ahol az útvonalleírásban szerepelt, de aztán később „pótolták”. A túra végén még van egy kis városnéző rész Martfűn, majd egy kis szakaszon sétálunk a Tisza mellett, és véget is ér a túra. Az emléklap mellé adnak még egy pólót (valamilyen korábbi rendezvényről maradt) és egy kis hátizsákot is. És persze van zsíros kenyér és tea is.
Összességében nagyon jó hangulatú túra ez, és látnivalók is akadnak, bár nyilván nem olyanok, mint egy hegységben. Láthatjuk a növényi olaj gyár hatalmas épületeit, az immáron bezárt sörgyárat, hangulatos településeket, emlékkápolnát, szovjet katonasírt, majorságot, gyalogolhatunk a Tisza gátján és van egy komplett martfűi városnézés.
A rendezők nagyon lelkesek, kedvesek, jó érzés egy olyan túrán lenni, ahol még a rendezők maguk is élményként élik meg a rendezést, nem pedig kötelességnek vagy nehézségnek, ne adj isten pénzszerzésnek. Kapunk egy részletes útvonalleírást és egy rajzolt útvonalvázlatot, ami alapján alapvetően el lehet igazodni, de egy térkép (gps) lehet, hogy nem árt, ha van.
Mindenkit biztatok, hogy látogasson el erre a túrára, jó hangulatú rendezvényen vehet részt. Én mindenesetre a sok aszfalt miatt legközelebb lehet, hogy inkább futni fogok. |
| | | | |
|
