Túrabeszámolók


túra éve: 2017
PanoráMaratonTúra éve: 20172017.04.30 16:21:57

Sajnálatos módon kevesek által látogatott túra a Panorámaraton 36.

Készítettem egy kis videós beszámolót, hátha többeknek kedve támad jövőre eljönni, itt érhető el:


Panorámaraton 36

 
 
túra éve: 2016
Bakonyi MikulásTúra éve: 20162017.03.13 21:09:15

Bakonyi Mikulás 30


Szubjektív videós beszámoló itt:


Bakonyi Mikulás 30

 
 
túra éve: 2014
Papod teljesítménytúrákTúra éve: 20142014.03.30 18:05:11

Papod 50


Mindig szerettük a bakonyi túrákat, mostanában fõleg a Zircrõl indulókat, így nem is volt kérdéses, hogy fiammal elindulunk az 50km-es távon meglátogatva az új kilátót.


8-kor már Zircen voltunk, beálltam a prkolóba, kipattantunk és az elsõk között vágtunk neki a távnak. Az elsõ szakasz mindjárt egy kicsit hosszabb rész volt ami Olaszfalun át erdõkön át kanyarogva Eplényig tartott. Itt 8,2km után meleg tea és finom túrós rétes várt minket. Kicsit várnunk kellett ugyan, mert korán érkeztünk és össze is torlódtunk a túratársakkal, de némi pihenõ után nekivágtunk a leghosszabb és mint utólag kiderült legmeredekebb résztávnak.


Eplénybõl szép erdõkben, inkább fölfelé haladva értünk fel a Papod hegy tetején nemrégiben épült kilátóhoz. A kellõen részletes leírásnak és a jó szalagozásnak köszönhetõen szinte gondolkodás nélkül jutottunk el a tetõre és innen le a második ellenõrzõ ponthoz. Természetesen, ha már megmásztuk a hegyet a kilátóba is fellépcsõztünk. Nagyon megérte az itt "elvesztett" idõ, mert ottjárttunkkor még tiszta volt annyira az idõ, hogy tisztán látható volt Veszpém, a Balaton, Pannonhalma és még néhány közeli-távoli kisebb-nagyobb település. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen szép kilátásban lesz részünk innen. Lefelé haladva szembetalálkoztunk egy kerékpáros csapattal, akik nehezen bírkóztak az emelkedõvel - inkább tolták, mint hajtották a gépeket - és pár kirándulóval, akik a kilátóhoz tartottak. Nemsokára elértük a második ellenõrzõ pontot Hárskúton, ahol medvehagymás zsíros deszkát és - nekem kicsit langyoska - teát kaptunk. A 25km-es távon haladók itt ki is szálltak, de mi 15-20 perc pihenõ után újra útra kelltünk.


Innen elõször egy unalmasabb aszfaltos, kavicsos úton haladtunk, ahol utolért a biciglis csapat, majd õk balra fel, mi pedig jobbra haladtunk tovább. Itt is nagyon jól szalagozott úton más szép erdõs részen értük el a Rák tanyát, ahol éppen nekiláttunk a finom medvehagymás pogácsa és a remek tea elfogyasztásának amikor szép kis zápor ért el minket. Szerencsére itt, fedél alatt tudtuk a zápor nagy részét átvészelni, miközben szép számmal összejöttünk az utánunk érkezõkkel. Amint elált az esõ neki is vágtunk a következõ, újabb nem túl hosszú távnak.


Idõnként szemergõ esõben haladtunk, most már inkább lefelé tartva Bakonybél irányába. Ez a szakasz is kellemes volt, ha eltekintünk attól, hogy szakaszosan áztunk-száradtunk. Különösebb megtorpanás nélkül értük el a Szent-kutat, ahol Balaton szelet és alma várt ránk frissítés képpen. Szinte meg sem álltunk és máris nekieredtünk az utolsó elõtti résznek Pénzesgyõr felé. Az erdei utakon vigyáznunk kellett, hogy a sár kevésbé marasztaló részét megtaláljuk, de ezen túljutva sikerült lejutnunk a Gerence-patakhoz. Amikor legutoljára erre jártunk jóval magasabb volt a vízállás, sok helyen a partoldalban kellett küzdenünk, de most jól el tudtunk menni a patak szélén is. Nagyon szép ez a szakasz, sajnálhatják a 25km-es távot választók, hogy kimarad számukra ez a rész. Sajnos elég rövid a szurdok, utána viszont igen közel volt Pénzesgyõr, ahol a Büfé nevû büfében frissíthettük fel magunkat. Leginkább a mellékhelyiség használata javított sokat a közérzetünkön. :) Nekiiramodtunk a túra utolsó szakaszának, vissza Zircre.


Itt egy szakaszon a Bakonyi Mikulás túráról ismert úton haladtunk. Érdekes volt az akkor alkonyatkor látott erdõt most nappali világosságban viszont látni. Egy ritkás erdõn átjutva már feltûntek a város házai és lefelé "gurulva" közelítettük meg a célt.


A célban én medvehagyma krémlevest, fiam vargánya krémlevest kapott. A túra 50km-ét 9 óra 20 perc alatt sikerült leküzdenünk, a végén jól esett a pihenõ és a finom leves. Medvehagymás ételekkel feltöltekezve, kellemesen elfáradva indultunk útnak hazafelé.


Nagyon jól szervezett, jól jelölt túra volt az idei. Az ellenõrzõ pontokon kedves emberek vártak finom és változatos ételekkel, italokkal. Ha csak tehetjük jövõre is eljövünk, Köszönjük Viktor!

 
 
túra éve: 2013
Vándorbottal a VasparipáértTúra éve: 20132013.07.28 10:28:35

Csillagporos Vasparipa 2013


Jó idõben indultunk otthonról "kicsi" lányommal, hogy biztosan elérjük Vinyén a vonatot amivel a rajthoz, Porva-Csesznek vasútállomáshoz akartunk elmenni. Jól sikerült az érkezés, több mint 30 percet kellett várnunk. :) A vonat szokás szerint megtelt a túrázókkal a kellemesnél egy fokkal nagyobb melegben.


7 órától lehetett indulni és a választott 29km-es távunkon sikerült 2.-3.-nak regisztrálni, ezt a pozíciót sikeren tartottuk is végig. Mivel tavaly a 25 km-es távon mentünk, ezért eleinte sietõsek voltunk, hogy sötétedésre már ismert szakaszhoz érjünk. Porva elõtt volt egy kis keveredés egy dombtetõn, ahol másokkal együtt némileg bizonytalankodtunk, de 5 perc után rátaláltunk újra a szelegokra és innentõl kiválóan jelölt és egyértelmû úton haladtunk a célig. Porván meglepõ harcosok fogadtak az ep-on, de kiderült, hogy a marcona külsõ cseppet sem marcona embereket rejt. Magunkhoz vettünk némi frissítõ ásványvizet, ami jól esett az ekkor még mindig igen meleg idõben. A Kõris-hegy közelében ért utol minket a sötét, de a szinte telihold és a széles, murvás út fölöslegessé tették a lámpákat egész a hegy aljáig. A hegyen fölfelé térdig érõ csalánosban haladtunk és itt már jó szolgálatot tett a fejlámpa. Hamarosan feljutottunk a túra legnagyobb kaptatóján a tetõre, ahol tavalyhoz hasonlóan mécsesekbõl készült "leszállópálya" és szuper jó alma fogadott. Itt elidõztünk egy késõi vacsora idejéig, bár a kilátóba felmenni idén se volt indíttatásunk.


Innen lefelé nagy sebességgel tudtunk haladni és a megszokott helyen hamarosan megtaláltuk a következõ ellenõrzõ pontot. A Pápalátó kõhöz felfelé kellett még egy iramodás, de könnyen ment azzal a tudattal, hogy innen már a cél következik. Itt megtudtuk, hogy az elõttünk haladónak kb. 20 perc fórja van így már esélytelen volt, hogy utolérjük. Ez kb. az az idõ volt amennyire megálltunk 2 helyen pihenni, azaz jónak modható irammal mentünk. Az utolsó szakasz a végsõ, Vinyére vezetõ aszfaltos úttal némileg unalmas volt, de legalább nem áztunk közben, mint tavaly. :)


A célba 1 óra körül értünk, ahol anitáék fogadtak. Egy kis beszélgetés és pihenés után indultunk haza és mielõtt vezetés közben elaludtam volna sikerült is megérkeznünk. Újra kellemes túrán vehettünk részt, a nappali 30+ fok után jól esett a néhol 20 fok alá hûlt levegõ. Ha tehetjük jövõre is eljövünk és ajánljuk mindenkinek ezt a kellemes, jó hangulatú túrát! Kisebb gyerekekkel is el lehet indulni a 7 vagy 15km-es távon ami után biztos nem lesz gond az elalvással. :D

 
 
túra éve: 2011
Vértesi barangolások / Vértesi kerekezésTúra éve: 20112011.08.14 10:32:34

Vértesi barangolások 25


Korán reggel keltünk a gyerekkel, hogy idõben odaérjünk a rajthoz ami a készülõdés és a jó 1 órás autókázás után 9 óra körülre sikerült. Akkor még azt gondoltuk, hogy jó idõben vagyunk, kellemes túra áll elöttünk. A tavalyi útvonalhoz képest teljesen más irányba kellett menni, így legalább volt benne egy kis izgalom is.


Az elején rögtön utolértünk egy hölgy társaságot akiknek a lábnyomában haladva, majd megelõzve õket hamar elértünk az elsõ ellenõrzési ponthoz. Itt szódával kínáltak, de mivel éppcsak elindultunk elutasítottuk és siettünk tovább. Az itiner nem volt túl részletes, de mivel nagyon jók végig a jelzések, a kapott térkép nagyon jó és minden keresztezõdésben külön papíron irányítottak minket nem is volt szükség többre, gyakorlatilag esélyünk sem volt az eltévedésre. A Vértes és a Gerecse a két kedvenc túra célpontunk, ebben most sem csalódtunk, nagyon szép az erdõ, sok szép fényképet is csináltunk és sikerült jópár túra társat megelõzgetnünk. Nagy nagatívum viszont, hogy a szervezõk a meglehetõs meleg ellenére nagyon alul kalkulálták a frissítõ mennyiségét. A Pátrácosnál nyomát sem láttuk innivalónak, majd Mindszentpusztához érve az orrunk elõtt rakták el a szódás ballont, majd közölték, hogy sajnálatos módon elfogyott mindkét ballon víz amit ide szántak. A célban - ahova 5 és fél óra alatt értünk vissza - sem jártunk jobban, ahol a mosdó felé irányítottak, ha esetleg szomjunkat akarnánk oltani. Ez már a sokadik túránk volt az elmúlt 2 évben, de még sosem találkoztunk olyan hellyel, ahol délután 3-kor, amikor a hosszú táv résztvevõi még nagyrészt a terepen kóvályognak már elfogyott volna a frissítõ. Ajánlanám a szervezõknek, hogy ne 2-3 dl/fõvel kelkuláljanak egy nyár közepi túránál, mert ez elronthatja az egyébként jó hangulatú túrát.

 
  vissza az túrákhoz
<<== túranaptár