Túrabeszámolók

Denevér Mikulás 27 km 2011

Pici egyesület 1. túrája.

Rajt az elõnevezésnek köszönhetõen gördülékenyen megy. Mivel nem körtúráról van szó figyelmes rendezõk kirakták busz menterendet is. Megkapjuk az itinert. Egy A/4-es lap, ami a térképet és a leírást is tartalmazta. A leírás nem volt túlspirázva három sor az egész „piros kereszt, csókási úttörõtábor, piros sáv…” amivel nem volt baj, mert végig jelzett úton haladt a túra, a festések pedig jó állapotban voltak. Az itinerhez kaptunk egy lefûzõ tasakot is, ami jó ötlet volt, mert az esõt nem úsztuk meg. Az útvonal kiválasztása remek, különösen az eleje volt nekem kedves. A Forrás –völgyben még nem voltam. Hangulatos, érintetlen táj. Az elsõ pontot leszámítva a pontokon csak pecsét várt, aminek a kiemelése lehetett volna jobb is. Bár a pecséthez mindenhol ki volt rakva egy kedves kis versike, ami hangulatosabbá tette a túrát, figyelni kellett nehogy elmenjünk a pecsét mellett. Bánkút után megkaptuk az esõt is.  Nem hiányzott, mert egyrészt hideg esõben kutyagolni nem szeretek, másrészt a Sebes-víz még ezután jött ahol a Népek Tavasz túrán rendszerint esek egy nagyot. Nagy mázlim volt, most megúsztam esés nélkül. Külön öröm, hogy a turistaútra dõl fákat gondos kezek eltávolították. Kellemes, könnyû kis túra.  A cél kocsmában volt, jól esett a forralt bor. Az oklevél nekem tetszik, sajnos kitûzõ nem volt. A fõszervezõ még odajött hozzánk váltani pár szót, kíváncsi volt hogyan láttuk a szervezést. Jövõre biztosan újra megyünk.

Bánkútig kattintgattam párat, azután esõ miatt már nem tudtam, pedig a lipicai ménes esõben is szép.

 http://indafoto.hu/O_Gabor/denever_mikulas_tura

Õszi Mátra 30

Jó az itiner, színes térkép. Kicsit furcsa, hogy a résztávok, szintadatok a térképen vannak feltüntetve, nem az itinerben, táblázatban. Úgy talán jobban áttekinthetõ lenne, de így sem rossz. Pontõrök kedvesek, jelzések, szalagozás rendben van, látszik, hogy nem az 1. szervezés és az is, hogy bejárták az útvonalat. A lódarazsak támadását egy gyors sprinttel sikerült elkerülni, egy életre megtanultam a leckét a Vadrózsa 50 túrán…Sajnos többen nem voltak ilyen szerencsések, a pontõrök akiknek tudtak adtak kalcium ampullát. Kellemes kirándulóidõben jól esett a túrázás, azaz csak esett volna.  Nem tudom ki miért jár túrázni, azt viszont tudom hogy nem azért, hogy még a természetben is lármában legyen részünk. Ahelyett hogy a makkok potyogását, az avar zizzenést, a szél susogását, a madarakat vagy egyszerûen csak a csendet hallgattam volna hagyva, hogy a természet körbeöleljen egy társaság lármáját halottam, mást nem. Nem azt mondom hogy néma menetben kell bandukolni, de hogy 60 méterrõl lehessen hallani a beszélgetést szerintem több mint tapintatlanság. Ha lármát akarok nem az erdõbe megyek. Kocsmába, stadionba bárhova, csak erdõbe nem.

Ha eseteleg valaki magára ismerne tisztelettel kérem: legyen tekintettel másokra is és ne hangoskodva beszéljen.

Elõre is köszönöm.

Hála Istennek egy idõ után eléggé eltávolodtak, így már bosszankodás nélkül mentem tovább és kellemes élményekkel fejeztem be a túrát.

http://indafoto.hu/O_Gabor/oszi_matra

Vadrózsa 50 avagy a lódarazsak támadása

Tartottam ettõl a túrától, mert a táv és a szint is sok./nekem/

Nekiindultam. Egész jól ment minden. Aztán a Nagy-Hársas oldalában meglepett egy egész raj lódarázs. Mire felfogtam mi történik már csíptek is: erre gyorsan pánikba is estem.  Sors akarta, hogy ott és akkor valamiért ne legyen rajtam kalap, kendõ és még a hajam se legyen összefogva. Így aztán jól el tudott bújni a lelkem. Annyi eszem meg nem volt, hogy likvidáljam, így egy darabig viaskodtunk. Én húztam a rövidebbet. Szerencsére két túrázó látta mi történt és adtak kalcium pezsgõtablettát, egy darabig még ott is maradtak. Nagyon rendes volt tõletek srácok! Ezer köszönet érte! A Köszvény kútnál borogattam a fejem, a csípésnél fél öklömnyi duzzanat volt. Fájt, rázott a hideg. Gondolkodtam, hogy átnevezek a 30-as távra, de akartam ezt a túrát. Nagyon. Arra még nem gondoltam, hogy megyek fel a Muzslára. Tudtam, ha már ott vagyok zsebemben az oklevél, -a többit csak behúzom valahogy.  Szurdokpüspökiben nincs gyógyszertár. Nem baj, akkor sem nevezek át. Nem túl jó állapotban indultam neki a mászásnak. Végül csak sikerült. Nápolyi, alma, ropi. Terülj-terülj asztalkám fogadott a pontnál. Akkor ért oda egy másik társaság is akikhez tartozott egy jól nevelt magyar vizsla.  Sajnos a gazdája nem volt az. Hagyta, hogy a kutya összeszimatolja a kirakott ételt, a pontõr hiába szólt a kutyára a jól bevált „nem bánt az” mondattal megoldotta a problémát. Mivel a gazda nem szólt rá a kutya tovább nézelõdött és elkezdte nyalni a túrázóknak kirakott almát.

 Magam részérõl én is szeretem az állatokat de van egy határ, fõleg ha mások is érintettek. Kevesen esznek meg szívesen olyan almát amit elõtte összenyalt egy kutya.   Az Isa 30-on láttam, hogy egy túratárs kutyája õzet ûzött. Ha egy arra járó kóbor vadász ezt látva kilövi a kutyát nem lett volna jó senkinek. Erre is gondolni kell(ene). A Téli Mátrán, ahol az elején hosszú tömött sorokban mennek az emberek és elõzni sem nagyon lehet egy nagytestû kutya döntögette az embereket. A Less Nándor túrán elõttem kapott össze két kutya. 

Kedves kutyás túrázók kérlek gondoljatok a többiekre is!

Visszatérve a túrához:

A Prédikáló tetõn az év legkedvesebb pontõrével találkoztam. Áradt belõle a figyelmesség, kedvesség üdítõ volt látni. Aztán vissza az Eszter forráshoz. Majd jött hab a tortán: a Nagy-Hársas. Valahogy felkínlódtam magam oda is. Onnan már csak le kellett csurogni a célba, ahova viszonylag jó idõvel bõ egy órával a szintidõ alatt értem be.

Ahol kellett volt szalag, jelzések jók, pontokon gazadag ellátás. Remek. Csak azok lódarazsak…

Bajza József emléktúra 25

Kellemes, könnyû útvonal.

Itiner csak szöveges, táblázat, térkép nincs. A leírás pontos. Furcsa, hogy az 1. ellenõrzõpont egyben frissítõpont is (65-ös táv is érinti). Nem tudom hányan indultak a nagyobb távon, valószínû, hogy az a pár palack víz nem volt elég mindenkinek. A szervezõk felhívhatták volna a túrázók figyelmét, hogy az 1. pont után a 9. pontig (Bajza-ház, Szücsi)nincs vízvételi lehetõség. Mire odaértünk ott (is?) elfogyott a víz. Aki nagyon szomjas volt a pontõr tanácsára a wc-ben lévõ csapból frissülhetett. Mivel már nem volt messze a cél inkább kihagytuk.  A pincesoron lévõ ponttal is volt egy kis gond, pecsét volt, pontõr nem, (késõbb küldtek egyet) aki addig ért oda pecsét nélkül ment tovább. Nekünk szerencsénk volt. A szalagozás nagyon jó, kellett is a szõlõsben. A célban önkiszolgáló volt. Virsli, tea stb. Jó tanács: ha az asztalra rakunk egy virslikkel teli tálat, tegyünk rá fedõt is.

Fenti gyerekbetegségeket leszámítva kellemes kis túra volt.

Jó volt látni a sok diákot, akik szokatlanul jól viselkedtek, figyeltek egymásra , úgy tûnt élvezik a túrát. Gratulálok a kísérõ pedagógusoknak.

http://indafoto.hu/O_Gabor/bajza_jozsef_emlektura_25_km

Függõkõ 30

Etalon szervezés.

Látszott, hogy a túra elõtt bejárták az útvonalat, a pontõrök is fölkészültek voltak.

Az itiner tökéletes: résztávok, szintadatok, használható színes térkép! Leírás is végig követhetõ. Jelzések, szalagozás rendben volt. Bár azt írták csak a két faluban lesz vízvételi lehetõség, a rekkenõ hõség miatt a pontõrök több helyre is vittek vizet. A táj megkapóan szép. Tökéletes nap volt.

Köszönet a szervezõknek.

http://indafoto.hu/O_Gabor/fuggoko_30

Szép tájakat érintett a túra, gyakran nem volt jelzés -fõleg Szarvas-kút elõtt. A táv és szint is több volt az itinerben leírtnál (50 km, 1730 m)

Többszöri eltévedés után szintidõn belül sikerült teljesíteni a túrát.  

Képek Répáshutáig [32 km], azután már nem volt idõ fényképezgetni:

http://indafoto.hu/O_Gabor/bukkfennsik_50