Túrabeszámolók
|
Margita | Túra éve: 2010 | 2010.02.10 20:12:23 |
|
Margita 20
Tamással eredetileg a Szent Lászlóra kívántunk menni,de a bizonytalan hóhelyzet + az autóján lévõ nyári gumi télvíz idején kockázatos mivoltából adódóan szombaton a Margita 20-as távjára jelentkeztünk az egyszerû tömegközlekedés, közeli hely és nem utolsósorban a szintén remek rendezõgárda miatt.
Nevezés,itinerfelvétel gyorsan ment, gödülékenyen volt szervezve, még kis melegítõ teát is lehetett inni indulás elõtt.Végül is a szerelvényigazítás miatt 9-kor léptünk ki az iskola kapuján.Az út elsõ szakasza elég egyhangúan telt, a 3-as úttal párhuzamosan a járdán baktattunk - elengedve a terepfutómezõnyt - Máriabesnyõ csodás templomáig, idõnként a csúszkálva a járdát botító jégbordák miatt. A templom után az út lassan bekanyarodott a gödöllõi dombok felé, a piros sáv jelzésen majd a betért a behavazott erdõbe. Egy erõs balkanyar után elég meredeken emelkedni kezdett, hamar átmelegedtünk.Tamás jó iramban ment,alig gyõzem a lábam kapkodni utána. Elõzgetve az embereket, felértünk a dombtetõre az 1 ep.-hoz. Itt "csúccsokit" is kaptunk.Innét erõs lejtõn robogtunk lefelé a Pap Miska kútig (az útvonal teljes egészében jól követhetõ volt, jelzések jól karbantartottak,de szalagozás is segített), majd az autópálya alatt a átkelve már a befagyott Babati-tó mellett gyalogoltunk. Babatpuszta házai között vezetett az út egy darabig majd ismét bekanyarodtunk az erdõbe,melyet idõnként villanypásztorral biztosított karámok,szántóföldek szakítottak meg.A babati templomromnál várt a 2.ep pecsételtünk,majd innét elváltunk jobbra tartva a 40-es mezõnytõl.Egy szántóföld szélén vezetett az út az erdõ mellett az piros M jelzésen felfelé majd ismét mindkét oldalt erdõ volt.Gyönyörû volt egyébként a téli táj az egész túra folyamán, a havas erdõ a fehér kopár dombtetõk,szántóföldek,nem gyõztünk fényképezni.Az erdõben kisvártatva egy útelágazásban jobbra fordultunk a sárga kereszten, majd lassan lefelé ereszkedve ismét a Piros M jelzésen folytattuk utunkat a festõi rengetegben.Az erdõ szélén kitárult a terep, megláttuk a 40-es mezõnyt újból akik a sárga jelzésen tartottak Domonyvölgy felé.Mi is ide csatlakoztunk. Nemsokára feltûnt a 3 ep. kék csíkos sátra, benne nápolyi és tea várt minket,hogy egy kis erõt gyûjtsünk. A pecsét és az evés-ivás után utunk jobbra kanyarodott felfelé a lovaskarám kerítése mellett egyre magasabbra,ráadásul a gyors tempó miatt még kaptatósabbnak tûnt számomra.Felérve az erdõhöz ismét gyönyörködhettünk a kitárulkozó havas dombos tájban.Itt is sok helyütt szalagok segítették a tájékozódást, így nem volt gond.Ismét be az erdõbe egy darabon,utána megint nyílt terep következett még mindig kissé emelkedve.De a kilátás kárpótolt a fáradtságért.De utána meredek lejtõn zúgtunk vissza a zöld jelzésen ismét Babatpuszta házaihoz az erdõben, utunk az egykor szebb napokat láthatott Istállós-kastély amúgy szép épülete mellett vezetett. Innét szép erdei szakaszon ,egyre emelkedõsebb úton ,illetve annak végén egy kis szurdokféleségben kapaszkodtunk fel az autópálya hídig, átkelve rajta a nagy hóban, még egy kis darabon mentünk az erdõben,mígnem elértük Gödöllõ házait.Innét már aszfalton haladva folytattuk a túrát,pár kisebb domb után a villanegyedbõl a város közepe felé tartottunk, hogy aztán leérve 13 óra elõtt pár perccel belépjünk a célba az iskola kapuján.Ismét pecsételtek, majd meleg kézszorítás után megkaptuk oklevelünket és többféle kitûzõbõl lehetett választani. Utána jött az elmaradhatatlan zsíroskenyér és teaparti.Nagyon jó kis túra volt, szép útvonal magas színvonalú rendezés köszönet érte!
Krisz |
| | |
|
|
Rég voltam már futóversenyen és csepeli lakóhelyemhez is közel esett a szigethalmi rendezvény, azonkívül a rendezõséggel kapcsolatos nagyon pozitív korábbi tapasztalataim vannak, szóval, elhatároztam hogy elmegyek a Viking Futás hosszútávjára, mely 10 km-t számlált. Csepelrõl eltekertem Szigethalomra, némi kérdezõsködés után megtaláltam az Emese parkot, ott már ki volt táblázva,merre a rajthely, mely a park mellett bölcsõde/óvoda(?) szép új épületében volt. A Szigethalmi Te segítõkész csapata fogadott,egy kedves rendezõ hölgy útbaigazított,hol rakhatom le a holmimat.Kitöltöttem a nevezési lapot (ráadásul ingyenes volt a verseny)kaptam egy fekete-fehér térképvázlatot vastagon szedve az útvonallal és ellenõrzõpontokkal. A bevezetõ szalagozott rész után turistautakon vezetett az útvonal. Nád Béla fõrendezõ úr rövid eligazítást tartott, majd az intézmény kapuja elõtt felsorakozott a mezõny és délben elrajtoltunk. Elõször egy szalagozott szakaszon futottunk be a tököli parkerdõbe, majd a P négyzet és P + útvonalon futottunk kellemes erdei környezetben, kisebb dûnéken át, majd utunk levezetett egy mûút keresztezése után a Duna-sétányra. Ez egy hangulatos partszakasz volt üdülõházakkal, és szép rálátással a ráckevei Duna-ágra ,itt már a piros sáv jelzésen haladtunk. A Duna-sétány elején volt az elsõ ellenõrzõ pont,aláírással igazoltak a pontõrök. A rövid táv (3 km) itt visszakanyarodott jobbra,nekünk még viszont ezen a szakaszon kellett sokáig futni. Az üdülõk közelében egy két szabadon kószáló kutyánál kicsit lassítottam a tempón, jobb a békesség,de nem volt gond szerencsére. A sétány végén várt a 2 ellenõrzõpont ahol igazolás után vizet kaptunk. Innét mi is jobbra fordultunk,ismét keresztezve az aszfaltutat a P négyzeten mentünk vissza a tököli erdõbe.Néhány eltévedni készülõ hölgyfutótársat egy másik sráccal egyetemben útbaigazítotunk .:)) Itt is egy nagyon kellemes fenyõerdõ-foltokkal tarkított erdei szakasz jött, bal kéz felõl láttam a vadászházat is, sok részen ismerõs volt a táj korábbi csepel-szigeti teljesítménytúrákról. A vadászház közelében a sárga sáv jelzésre tértünk rá, majd késõbb balra fordulva a sárga kereszten haladtunk, egészen a piros négyzetig,mely jobbra fordult. Itt volt a 3. ellenõrzõpont, igazolás után jött az utolsó szakasz, kissé dimbes-dombos-homokos terepen az erdõben, mígnem visszacsatlakoztunk a szalagozott útra, és kiérve az erdõbõl megláttuk a bölcsõde épületét a célt. 12.59-re értem be, megkaptam a kitûzõt ezen felül ráadásként kaptunk 2 üveg paradicsomos grillszószt (édes-csípõs) egy energiaitalt egy nyalókát, és a célban az elmaradhatatlan szörp várt bennünket. Nagyon jó ellátás volt ,klassz verseny, köszönöm a rendezõknek!
Krisz |
| | |
|
|
Sajgó 30 éjszakai teljesítménytúra beszámoló
A jósolt idõjárás,meg a narancssárga meteorológiai riasztások miatt kicsit aggodalmasan,de persze azért vágyódva készültünk erre a túrára, ez ráadásul Zsuzsinak is nagyon fontos volt,lévén elsõ éjszakai túrája. Szerencsére éjszakára nyugodtabb körülményeket jeleztek, úgy gondoltuk végül,elindulunk. Este 3/4 9 kor érkeztünk a szarvashegyi buszfordulóhoz Szentendre határában, nem sokan voltak, tömegnyomorra nem panaszkodhattunk. Gyors nevezés,itiner átvétel,szerelvényigazítás, és elindultunk az erõs szürkületben. Egy kis darabon az erdészeti mûúton mentünk, itt csatlakozott hozzánk egy srác, Balázs aki szintén elsõbálozó volt éjszakai túrában,(õ a 20-asra ment)így inkább ránk bízta magát. A sárga kereszten kapaszkodtunk felfelé,közben teljesen ránksötétedett, az elemlámpákat bekapcsoltuk. Fújt a szél, szétszórta a felhõket,végül teljesen derült lett az ég és utunkat a jó öreg Hold szelíd fénye kísérte, a Göncölszekér társaságában. Ha gyönyörû, holdfényes-csillagfényes nyári éjszakát látott valaki akkor ez az volt. Álló-réten , a kopott emlékmûnélbecsatlakoztunk a sárga jelzéshez,itt több út is indult,kis keresés után megtaláltuk a folytatását is:)) A sárgán kaptattunk fel Vöröskõre, pecsételtek a pontõrök, majd kimentünk a csúcsra. Leírhatatlan! alattunk a Szentendrei-sziget, illetve a környezõ települések fényei, a holdfényben jól látszódtak a hegyek fekete körvonalai. Itt szusszantunk,ettünk, kicsit pihentünk,majd továbbindultunk az esõház mellett a piros sávon. Még "áthuppantunk" a Kis-Bükk-tetõn , majd kellemes lejtõ úton mentünk, a langyos nyáréjszakában. Kényelmes erdei úton festõi tisztások mellett haladtunk hármasban, de néhány túratársat már kezdtünk utolérni, nem voltunk egyedül.
A Zánkói réten (ha jól emlékszem a nevére) egy titkos pont is volt, igazoltunk, és jó kis ásványvizet is ihattunk. A piroson, Pap-rét érintésével, egyben az OKT-ra csatlakozva haladtunk Pilisszentlászlóig.Éjfél múlt nem sokkal. Itt volt az újabb pont, itt csokit is kaptunk,hogy bírjuk a gyûrõdést:)) Balázs itt elvált tõlünk, még saját csokimunícióját is megosztotta velünk,megköszönte a vezetést, de itt már egyedül ment mert a 20-as táv már visszakanyarodott Szentendrére. Még néhány tájékozódási jótanáccsal elláttam,aztán elköszöntünk. Mi Zsuzsival megkávéztunk (hozott kávé,persze) ,feltöltöttem a nyomóskútnál a vizespalackomat,és továbbindultunk. Felkapaszkodtunk a Kis Rigó vendéglõhöz, majd a kéken betértünk ismét az erdõbe és a Bükkös-patak völgyébe haladtunk az Öreg-Nyílás völgyön. Idõnként megálltunk még az elemlámpát is kikapcsoltuk, úgy hallgattuk az éjszakai erdõ neszeit. Majd leérve a patakhoz,egy kicsit megpihentünk,mert erõs emelkedõ várt ránk Lajosforrásig. Kicsit hallgattunk a víz csobogását, nagyon klassz volt itt az erdõ mélyén! Több túratársat is megihletett, többen "letáboroztak" kicsit,elõttünk is. (Olyan néhány tízen lehettünk kb, ezt saccolom.) Utána nehéz szakasz jött a K+ -en kaptattunk,egyre meredekebb emelkedõn Lajosforrás felé,de a fokozatosan ismét kibontakozó látvány Szentendre messzi fényeivel és éjszakai látképével kárpótolt bennünket, meg-megálltunk,nézgelõdni.Végre megkönyörült rajtunk az emelkedõ és megszelídülve kanyargott velünk az utolsó pár száz méteren Lajsoforrásig. A turistaház zárva,totál kihaltnak tûnt... De a pontõr amúgy is a réten volt,így oda mentünk. Itt ismét utolértünk egy csapatot,akikkel utána felváltva elõzgettünk egymást,nagyjából egy tempóban. Ismét a sárga jelzésen mentünk tovább, Kõ-hegy felé, nagyjából szintben, csak a vége felé emelkedett kicsit, fél 3 körül értünk a kõ-hegyi Czibulka János Menedékházhoz, a következõ pontunkhoz. Pecsételés után a kedves pontõr,még némi kis mazsolával-mogyoróval is kínált bennünket. Kicsit el is beszélgettünk,illetve ismét pazar kilátásban gyönyörködhettünk a hegy platójáról: Szentendre,Pomáz,mint ékszerdoboz ragyogtak,mögöttük a Szentendrei sziget sejtelmes sötét lapálya.Még a Megyeri hidat is láttuk a távolban,kivilágítva,nem mindennapi volt. Hajnali 3-kor indultunk lefelé, innét már csak a cél volt. Lefelé jövet az erdõben egy kecskenyáj tanyázott,mikor a erdõbe bevilágítottunk,sok pontszem nézett vissza ránk, érdekes látvány. Kiérve az erdõs részrõl, elõbb kopár lejtõkön majd hétvégi telkek között vezetett az út, a kutyák nagyon ugattak, de úgy tûnt kerítés mögött maradtak,amiben erõsen bíztam, kutyariasztó mindenesetre kezemben volt. Itt ismét beért minket egy kis csapat ,innét együtt baktattunk le Izbégre a sárga + leágazáson,majd egy szalagozott úton a településen át,ismét kiértünk az országútra, és befutottunk a célba. Hajnali négy volt. A céban a rendezõ hölgytõl megkaptuk a jól megérdemelt oklevelet és kitûzõt. Gratuláció, majd kis szusszanás után kocsival irány haza. Nagyon szép élmény szép útvonal,szép túra volt, köszönöm a rendezõknek! :))
Krisz |
| | |
|