Túrabeszámolók


túra éve: 2013
Óbudai Körtúra/HatártúraTúra éve: 20132013.03.24 16:44:54

 Kedves Tútázótársak!


 


Évek óta járom az erdõt, jobbnál-jobb túrákon veszek részt. Persze akadnak kevésbé jól szervezett túrák, mint ez a mai. Több kisebb- nagyobb észrevételem van a mostani Körtúra szervezésénél. A pontõrök tájékoztatása nem volt tökéletes. Három pontõr esetében is tájékozatlanság állt fent, hiszen nem ott voltak ahol kellett, hogy legyenek. Nem is tudták hol kell állniuk.


A frissítõpont, melybõl csak egyetlen egy volt 11 km-nél. Ez eddig a túrákon sokkal jobban figyeltek a résztvevõkre, fõleg ha a beérkezést is figyelembe vesszük. Semmi folyadék nem állt rendelkezésére a megfáradt túristának, pedig akkor még kevesen érkeztek be!


Viszont ami a legmegalázóbb, hogy az induláskor kapott Haas energy shot 2012 07.07.-én lejárt!


Csilla

 
 
túra éve: 2008
7 Mérföldes Tekergés - télTúra éve: 20082008.12.10 22:52:47
Ismét eltelt egy év. Nagy lendülettel fogtunk hozzá a szervezéshez, hiszen az elmúlt tanévben közel 90 fõt sikereült megnyerni a természetnek és a túrázásnak. Igaz voltak akik kicsit ? nagyon? meghaltak a végére de másnap a suliban lelkesen mesélték, hogy teljesítették a távot és milyen jól érezték magukat. Ez volt a motiváció, mert tömegek mozgatásához az is kell.
Elindult a szervezkedés. Szórólap gyártás , túra bemutatás, határidõ kijelölés.
Rövidesen , már kaptuk is a visszajelzéseket, és 73 fõt tudhattunk magunk mögött. Sajnos az elõzetes számolás miatt csak 50 -en maradtunk.
Elérkezett az indulás napja. Reggel 7 órakor volt a randi a nagy csapattal. Csodaszép napsütésben indultunk el vidáman és tettrekészen.
Nem sokkal 9.00 után megérkeztünk Mórra, én átvettem a lapjainkat ,addig a gyermekek összerakták magukat az induláshoz.
A lelkükre kellett kötni, hogy el nem hagyják a nevezési lapjaikat ,mert nincs se Miki se kitûzõ stb. Ez vicc volt de ezt õk nem tudták.
Az erdõ bejáratánál még mindenki szerelvényt igazított és hajts. Neki lódultunk a hegynek. Bizony bizony többszõr is meg kellett állnunk, hiszen néhányan a gyerekek közül most kerültek "beavatásra".
Szerencsére a szaloncukor mérsékelte az elsõ pontnál az elkeseredettségüket, hogy egy hegyoldal nem lapos, hanem elmekedõsen kaptatós. Mire a Miki Tanoncok lepecsételték mind az 50 lapot, ki is pihentük magunkat, így vidáman indultunk tovább. A zsíroskenyér, forró tea és a 2 km -es táv pozitív energiákat szabadított fel minden kis fürge lábban. Még szaladni is volt kedvünk.
Megérkeztünk és beözönlöttönk a túristaházba. Mindenki kedvére telefalta magát és jólesõen megpihent. Fantasztikus találmány a zsírosdeszka. Árgus szemekkel figyeltek a srácok; persze a tanárok forralt bort isznak. Ez van. Ez már korral jár, mármint a forralt bor.
Ismét kisütött egy kicsit a nap, így nagyobb kedvvel indultunk tovább. Közeledve a 3 ponthoz csapatunk felverve az erdõ csendjét rákezdett egy Télapó nótára, az ajándék reményében. Nem is maradt el a csokimiki, melynek néhányan neki is estek.
A következõ szakasz egy kicsit hosszúnak tünt, hiszen fáradtak a gyerekek, és itt volt egy kis sár is . Nagyobb mocsárra számítottunk az egy heti esõ után.
A hosszú lejtõ végén ismét a megérdemelt jutalom várta a csapatot, bár a télapó helytelenül de diszkriminált. A felnõttek csak két szaloncukrot kaptak. Nem tartott soká , mert fellázadtunk. Megérte, volt repeta.
Innen már pillanatok kérdése volt csupán és már be is értünk a suliba. Minden csemete és persze kolléga is akiket szintén sikerült beszervezni és ez is nagyon jó, megkapta az elismerést és a mindenkinek kijáró kézfogást.
Az út hazáig csendben telt. Elpilledtünk.
Másnap lelkesen mesélték atöbbieknek akik elaludtak , vagy nem jöttek, hogy milyen jó élményben volt részük, és milyen klassssz volt minden.
Köszönjük a szervezõknek és tarsák meg ezt a jó szókásukat jövõre is ! Hiszen jövõre veletek ugyanitt. Üdv mindenkinek! Egy megszállott pedagógus
 
 
túra éve: 2006
HajagTúra éve: 20062006.11.06 15:12:19
Kedves TTT-s Társaim!

Csodaszép napra ébredtünk október 28-án. Két kollégámat " fellázítva" már napokkal ezelõtt a természetjárás ilyen típusú formájára, elindultunk autóval Bakonybélbe. A " csajok " egész úton áradoztak az erdõ és táj szépségérõl, valamint arról ,hogy de jó, hogy eljöttünk túrázni egy nagyot. Kilenc óra magasságában kiszálltunk az autóból a település közepén - ahol már jó néhány túrázó várakozott-, keresvén az iskola bejáratát, de az ennél jobban nem lehetett már bezárva. Megkérdeztük a várakozókat, a kocsmában , mellette,és egyéb helyeken , de mindenki csak széttárt karokkal és süket mobiltelefonokkal ( mert a szervezõt próbálta mindenki utólérni, de lehetetlen volt)tanácstalankodott.
Rövid töprengés után kiterítettük térképünket és eldöntöttük , hogy a megjelõlt 25 -ös távot járjuk végig. A túránk eleje a dohogással telt el , mert nehezen tudtuk felfogni, hogy emberek ill. itt egyetlen ember / aki szervezõnek nevezi magát /, hogyan mereszkedik arra, hogy a másikat ilyen módon megvezesse, holott annyi lehetõség van ma már az üzenet küldésére. A kezdeti elkeskenyedésünk azonban hamar elszállt,mert a természet kárpótólt mindenért bennünket, igaz a jelzések idõnként zsákutcába tereltek minket. Talán erre a területre is meg lehetne szervezni a túristajelzéseket megújító táborokat ill. túrákat ! Megérné! A lejárt kilóméterek után még egy kis zirci kirándulás és apátság nézés is belefért az idõnkbe! Mindenkinek ajánlom aki mostanában nem volt Zircen látogasson el az apátságba , mert csodajó. Nagyon részletes beszámolót kaptunk fényképekkel illusztrálva a rekonstrukció elõtti viszonyokról is. A nap teljessétételéhez a " boldogsághormonokat" kóstolgattuk a monostori cukrászdában!
Nyugtával dícsértük a napot , mert remek hangulatban, kellemesen elfáradva teleélményekkel tértünk haza!
Talán meg kellene gondolni, hogy a következõkben egy ilyen szervezõ túrái felkerüljenek a nagyközönség elé, ill egyáltalán kéne-e engedélyezni , hogy megbízhatatlan emberek túrákat szervezzenek. Köszönettel:Egy Régi "Motoros"
 
 
vissza az túrákhoz
<<== túranaptár