NaHáT 100
Előzetesen meg kell jegyeznem, hogy soha nem voltam még ilyen hosszú túrán (65 km 2500 szint volt a max eddig), és a Börzsöny is teljesen új terep volt számomra. Plusz nem vagyok nagy túrázó, évente néhány túrára jutok el csak. Mindezek ellenére úgy éreztem, hogy kell nekem ez a 100 km, amolyan vizsgának szántam.
Mivel autót vezetni nem akartam (főleg hazafelé), ezért vonattal indultam nagyon korán (hajnali 3-kor), és nagyon korán is érkeztem. Pár perccel 7 óra előtt el is rajtoltam. Jó nagy hátizsákkal, amiben rengeteg táplálék volt (túl sok is), mert rettegtem az éhségtől, ami az én kedvemet nagyban rontja. A túra vége felé már nagyon utáltam a hátizsákom méretét. Pedig igazán nem lett volna rá szükség, az ellátás a szervezők részéről megfelelő volt.
Tehát ismeretlen volt számomra a terep, de szerencsére készültem GPS trackkel, így csak néhányszor tévedtem el, akkor is csak kicsit. A Börzsöny egyébként gyönyörű (már amit láttam belőle, úgy kb. félúton zuhant rám az éjszaka). Néhol nehéz volt megtatálni a jelzést/ösvényt. Mivel kicsit túlvállaltam magam, így komoly fájdalmakkal is meg kellett küzdenem, de persze a feladás szóba sem jöhetett. Nagy nehezen azért sikereült beérni, 13 perc maradt benn a 25 órából, de megérte. Sőt büszke is vagyok magamra.
A szervezéssel abszolút meg voltam elégedve, az itiner jó volt, az ellátás szintén, minden pontőr közvetlen volt, jókat lehetett beszélgetni velük. Ennek ellenére nem ígérem, hogy jövőre is jövök.
|
