Túrabeszámolók


Tatabánya

emiTúra éve: 20072007.10.22 21:31:47
TB30
"Fiatal" természetjárókként (ami nem a korunkat, hanem a tt-s múltunkat illeti) a túranaptárt böngészve bukkantunk a TB30-as kiírásra.
Eddig csak tájékozódási túrákon vettünk részt (100%-osak vagyunk! kettõbõl kettõt teljesítettünk :)),ezért kiváncsiak lettünk, milyen lehet "tömegrajtolni" és a térképet, tájolót a fiókban hagyva jól kijelölt úton végigcsörtetni sokadmagunkkal az õszi Vértesen.Milyen arcát mutatja a meghitt, titokzatos erdõ, ha felverik szunyókálásából és (a leírások szerint) 4-500 ember rohamozza meg avarral borított lankáit.
Bevallom, személy szerint már indulásból ellenérzéseket tápláltam az elõttünk álló feladat iránt és sejtéseim eleinte igazolást kaptak. Esõs szeles idõt jósoltak a hét végére, már 7 óra 30-kor nehéz volt parkolóhelyet találni, komoly sorállás ígérkezett a nevezésnél és szorított a vadiúj bakancsom is.Aztán hirtelen minden megváltozott.Az olajozott gépezet beindult, és - saját tapasztalatom szerint- végig jól mûködött.A nevezés kb. 2 percig tartott és máris start a 32 km-es sétára!Hamar elfelejtettük a térképet, tájolót a korrektül- de nem tolakodóan- kijelölt változatos, szép útvonalon , ahol jól eloszló tömeg túrázott, nagyobb csoportok csak a két táv (TB20,TB30) közös szakaszain alakultak ki.Az égiek is velünk voltak, hamar kisütött a nap és sugarai végig kísérték utunkat. Az ellenõrzõ pontoknál is minden gördülékenyen ment, nem kellett sorban állni és hol egy-két kedves szót, hol cukorkát,csokoládét kaptunk (aminek úgy örültünk mint a gyerekek).Menet közben barátságot kötöttünk "kétlábú" és "négylábú" túrázókkal, jókat beszélgettünk és szíves invitálásokat kaptunk más tt-kre is.Sajnos közben az idõ kicsit gyorsabban fogyott, mint a kilóméterek, ezért a végét kicsit meg kellett nyomnunk, hogy a szintidõ alatt beérjünk a célba, ami segített a cipõmnek (ezt az egyet nem sikerült a rendezõknek megoldani :) ) csinos kis vízhólyagokat gyártani a lábamra.Sebaj, a célban örültünk az oklevélnek és a szép jelvénynek, amelyet több közül választhattunk ki , és a zsíroskenyér és a tea is ínycsiklandó volt ennyi gyaloglás után.Ezek után leírhatom egy igazán szép õszi nap receptjét: végy pár lelkes túrázót (az sem baj, ha már nem éppen naposcsibék),jelölj ki egy igen szép útvonalat,spékeld meg kitûnõ szervezéssel, sütögesd langyos napsugarakkal, a végén pedig díszitsd pl. egy Turult ábrázoló kitûzõvel, mindezt pedig tálald egy-két kedves mondat kíséretében, akkor a siker nem marad el!