| SchM | Túra éve: 2005 | 2005.05.03 11:51:39 |
|
|
Fel a Naszályra Vácról
Családi kirándulás formájában indultunk neki, bátyám a két nagyobbik fiammal Vácról, a vasútállomásról indultak el, én meg a két kisebbel (2 ill. 4 évesek) kicsit feljebbrõl, az agyagbánya feletti buszmegállóból.
Terveink szerint mindkét csapatunk a sárga jelzésen ment volna fel. Ha lett volna. Állítólag a vasútállomás környékén még lehetett találni jelzést, utána nem nagyon, így sikeresen ki is jutottak a Sejce felé vezetõ mûútra, és onnan mentek vissza a természet lágy ölére.
Én is elkövettem azt a hibát, hogy megpróbáltam megkeresni a felfelé vezetõ sárga jelzést. Egy idõ (kb. háromnegyed óra) múlva feladtam, mert a kicsit kezdtek meg-megállni és még el se kezdtünk felfelé menni... Elindultunk annak azn ösvénynek a folytatásást, amelyik a buszmegállóból indult, mert az térkép szerint nagyjából a sárga vonalán halad. Egy idõ után X elágazáshoz értünk, egyenes tovább lankásabb, de sziklásabb út vezetett, jobbra meredekebb, de irányban jobban tetszõ ösvény. Ezt követve egy viszonylag meredekebb rész után (közben egy kis technikai szünetet (pelenkázás) tartva) lankásabb rész következett, majd kiértünk egy földútra, ahol sikerült megtalálni az elsõ (és szinte egyetlen) sárga jelzést. Jobbra haladva egy dagonya mellett vitt el az utunk, majd megtaláltuk a jobbra, felfelé, a csúcsra vezetõ kék jelzést. Eddigre már eléggé elfáradtak a kicsik, de nem adták fel, ha nagyon lassan is, de feljöttek a toronyig. ott már várt ránk bátyám és a két nagyobb fiam, akik, mint kiderült a kék háromszögön jöttek fel, igaz, nem egészen azon szerettek volna... Megnéztük a kilátást (szép), majd elindultunk visszafele. Gondoltuk, hogy lefele csak megtaláljuk a sárga jelzést, de ez persze csak hiú ábránd volt. A kéken le, majd balra a földúton egészen a bányáig. Kissé meredeknek ítéltük a lejutást, meg a lezárt terület se vonzott minket, így visszafordultunk és megkerestük azt az ösvényt, amin feljöttünk. Azon szépen le is ereszkedtünk, igaz közben a legkisebbet már fel kellett venni a háti hordozóba, mert ekkortájt õ már a délutáni pihenõt szokta gyakorolni. Egész jót aludt a hátamon, míg leértünk a kocsihoz.
Tapasztalat: vagy a térképet kellene aktualizálni, vagy nem ártana újra felfesteni a sárga jelzést, esetleg mindkettõ. Mindazonáltal jó volt és a kicsiknek is nagy élményt jelentett a túra.
|
| |
