Túrabeszámolók


Monoton Maraton, Félmaraton

kekdroidTúra éve: 20082008.06.16 23:35:16
Ultramonoton Ultramaraton

Endlos Endlos...
(Kraftwerk)

Figyelmeztetés: a leírás idõrendisége instabil, a szövegben idõbeli sorrendet keresni teljesen felesleges!

Leszállok a 22-es buszról, azt gondolva, hogy még bõven megelõzöm a rendezõket is. Ehhez képest az elsõ ember, akit meglátok, az Vasssalmos sporttárs, kicsit odébb pedig Lükepék igyekszik vízért. Ha már itt vagyok, próbálok segíteni odavinni a kannát a rajthelyre, ahol már Gethe, Sz Zsu, Petami és még néhányan jelen vannak. Várom Kerek repkényt és Galadh Erebet, ahogy állok a keresztezõdésben, megérkezik a fél mezõny, majd szinte végszóra õk is. :) Tíz perc múlva indulás, mindenki nevez, üdvözlések és beszélgetések, a négy táv résztvevõi várják az este hat órát. Galadhot valahogy elveszítem szem elõl. Repkény megengedi, hogy kétkörönként odamehessek hozzá. :) Majd hirtelen Gethe úrra összpontosul a figyelem, elkezdi a visszaszámlálást az idei év talán legõrültebb túrájának a rajtjára, tíz... öt, négy, három, kettõ, egy, rajt! Ellódul a mezõny, mindenki a saját tempójában. DJ_Rushboy mellé sikerül felzárkóznom (lelassít hozzám :)) két körre.

A kör rövid ismertetõjét most le is vésném: szélesnek számító gyalogösvény, kisvasút átjárója, emelkedõ egynyomos ösvény, kiérés a sárga sávhoz, letérés a sárga sávról egy enyhén köves csapáson. Érkezés a Hárs-hegyi körútra, nyílt szakasz, erdõs szakasz, emelkedõ, ellenõrzõpont, kicsi emelkedõ, naaagy lejtõ. Egyenes út, jobbra irtás, balra benõtt aljú erdõ. Emelkedõ, a táblától pedig lejtõ, kisvasút, egyenesen a cél, át a zöldön.

Ez ismétlõdik változó fényviszonyok, változó társaság, változó lelkesedés és változó erõnlét közepette 42-szer. Budai-H.G.-t és édesanyját utolérjük, épp szalagozzák az útvonalat, aztán Petami ad bélyegzõt, mellette az éjszaka átvészeléséhez szükséges fûtõanyag. Lassan véget is ér a kör, pecsét, aztán irány tovább. A következõ körben aztán leszakadok Rush-tól, de még elmondja, hogy elõször lefut egy félmaratont és azután csinálja meg az ultrát. Nem semmi. :) A kör végén Repkénnyel beszélek kicsit, figyelmeztet, hogy el ne fussam magam. Pedig nem futok (az túl merész kijelentés lenne). :) Még megteszek egy kört, részben Tinca társaságában, aztán beállok Galadh Ereb szélárnyékába és uzsgyi tovább, zúzunk, Galadh nem hazudtolja meg magát és matematikáról mesél (én meg a tüdõmet tartom vissza a kizuhanástól). Körözgetünk szép sorban, útitársam tempója jó masszív, alig gyõzöm tartani. Két dolog tartja bennem a lelket, az egyik a 3 km-enkénti frissítési lehetõség - Repkény ad csokit, Padler segít szörpöt tölteni, az UKK-s bögrét alkalmazom. Utóbbi nem is veszik el, nem úgy, mint Galadh poharai, sorra tûntek el nyomtalanul. :)

Úgy 8 kör után úgy érzem, hogy ennyi futás nekem aztán bõven sok egyszerre, meg is állok, kapok egy szendvicset Repkénytõl. Pihenés közben Galadh Ereb is megteszi az utolsó futós körét, már nem lassítom be. :) Gethe mester is csatlakozik egy körre, aztán Kerek repkény is megteszi a Minimaratont, már sötétben valamikor RitaB-vel és Vándor Csillaggal is együtt haladunk jónéhány kört. Párszor megelõzzük Siményi Vilit, az éjszaka magányos lovagját, egyikét azon keveseknek, akik jól megfelelnek a Monoton szigorú kiírásának, reggel felé aztán már inkább õ elõz meg minket. :) A rajt/cél ponton kialakulnak a személyzetfordulók. Repkény valamikor éjjel lefekszik aludni. Sancimanó egy lefutott éji félmaraton után elkísér minket egy darabon, mielõtt hazamenne. :) Petamit Olahtamas és OT Laci váltja a csípõs hajnali hidegben. Kettesben rójuk a köröket és nagyjából ekkor gondolok arra, hogy jó lett volna minden körben felírni a lényegesebb eseményeket, mert össze fognak mosódni. A sötét éjszakában lefotózom az andráskeresztet a kisvasút átjárójában, Repkényt a ponton (még amikor ébren van). Galád módon útitársamnak viszont csak a láthatósági mellénye látszik, a gépem nem képes megbirkózni a sötéttel.

Szép lassan, körrõl körre megvirrad, kivilágosodik, a felmelegedésre azonban várni kell egy kicsit. Olahtamasék pogácsával kínálnak, de sajnos cserébe nem tudunk nekik radiátort vinni. Megbeszélt taktikánk szerint nem veszünk tudomást a megtett körökrõl, nálam van mindkettõnk itinere, próbálok nem odafigyelni arra, hogy épp hányadik pecsétet ütik be. :) Ezen aztán jól elcsodálkozik Vasssalmos, amikor valamikor elhúz mellettünk. Repkény egyszer csak ott terem valamelyik kör végén ébren, pont egy körrel alhatna volna többet, mert ébreszteném lassan. :) Lutak váltja RitaB-t és megkínál saját bodzaszörppel (nagyon finom!), valamint Bubu is elfekszik aludni. Aztán úgy Koldusszállás környékén (pontosan két maraton után) megállunk egy hosszabb pihenõre. :) Galadh megjegyzi, mennyi ideje megyünk és még nem pihentünk. Itt az ideje. Kerek repkény megetet szendviccsel, csokival, banánnal. Folytatjuk a körözést, immár hármasban. A ponton Vajonmerre szép vastag könyvet használ pecsétalátétként, csak egyszer kapjuk rajta, hogy belelapoz, de lehet, hogy csak a szél fúj bele a könyvbe. :)

Az idõ elõrehaladtával kezdünk fáradni, a félórás körök lassan a múlté lesznek, Repkény lelkesedése tartja a lelket bennem. Valamint a többi résztvevõ jelenléte, akármelyik távról, nagyon jó látni, hogy jönnek kisgyerekkel is végigsétálni akár egy körön is. Felbukkan Summer Comfort, Szucsati, Repkényt üdvözli Rappakos, de nagyon gyorsan eltûnik a láthatáron. Megjelenik OT Dóri, aki Galadhot istápolja egy darabon. Minden körben történik valami. Még reggel például - talán Repkény ébresztõje elõtt egy körrel? - felbukkan egy fotós a rajt melletti kolostorromoknál. A következõ körben már az a hír járja, hogy arrébb kell menni, mert itt bizony lagzi lesz, meg területfoglalási engedély van, meg 200 fõs násznép. Végül az egészbõl szinte semmit nem érzékelünk - az esemény jóval arrébb zajlik. Utunk során kétszer is látunk a gyermekvasúton gõzöst, videó, fotózás, vidámság.

Öt-hat körrel a vége elõtt aztán kezd minden fájni. Pintz úr csatlakozik hozzánk, Galadh lemarad kissé, a rendelt pizzához fûzök komoly reményeket, hogy felélesszen. Eltöltünk jó fél órát azzal, hogy elnyammogok fölötte, Repkény sokkal hamarabb megeszi, mint én. Az indulás elképsztõen szerencsétlenül megy, nagyjából a 2k+1-ik pontra érem el az utazósebességet. Itt már Sz Zsu õrzi a pontot, Vajonmerrét váltva, késõbb b_feri is beszáll a pontõrségbe. Kezdem újra élvezni a túrát, vagy inkább azt, hogy nemsokára véget ér. S valóban. Vége. Kicsit hirtelen, de vége. Nem érzek akkora eufóriát, de azért nehéz lenne letörölni a vigyort az arcomról. :) Az utolsó körében, újra kiegészülve OT Dórival, beszállunk Galadh Ereb mellé (ezzel én még behúzok egy Minimaratont, halmozom az élvezeteket :)), Repkény majdnem végig videóra veszi a kört. Aztán indiánszökdelésben Galadh besüvít, én inkább csak betotyogok a célba, most már teljesen vége van, le lehet rogyni. A díjazás jó, eszmei értéke számomra igen-igen magas, most jut eszembe, hogy a teljes palettából a sima Maraton hiányzik (novemberben voltam Félmaratonon). Kerek repkény segít fel, nagy köszönet jár neki, nagyon sokat segített abban, hogy túléljem a túra utolsó sok körét. Köszönöm Galadh Erebnek a társaságot és a sok elmesélt történetet, jó volt együtt körözni, végül, de nem utolsósorban köszönöm Gethééknek a rendezést, mindenkinek, aki ott volt, a bíztatást, a szurkolást és a segítséget! Gratulálok a sok táv minden teljesítõjének! Külön gratula a duplázó-triplázó-sokszorozó sporttársaknak! :)

-Kékdroid-