Túrabeszámolók


Csesztregélő

efemmTúra éve: 20052005.07.04 00:26:46
Csesztregélõ 40
42.0km/310m

Legutóbb két éve voltam ugyanezen a túrán, tavaly sajnos kimaradt a túranaptárból, így nem jutottam el rá. Harmadszorra teljesítettem idén, úgyhogy a tájékozódással sem voltak problémáim, bár a jelzések szerintem amúgy is elég jók ezen a környéken a Zalában.

A túra elõtt két napig országos esõ volt, kicsit reménykedtem, hogy a felhõk nyugatról keletre vonulnak majd szombaton, és megúszom a nagyobb égi áldást. Kiváló túraidõ volt, végig felhõs ég, egész nap szemerkélõ esõ. Örültem is, hogy nem sütött ki a nap, mert így a pára nem volt kellemetlenül fullasztó. A nehezítés inkább alulról jött.
Nagy volt a sár, a nyíltabb részeken a földutakon a pocsolyákat és a dagonyát kellett kerültgetni egész nap. A túra végét kivéve, mert akkora már mindegy volt, hogy bokáig sárban, vagy bokáig vízben megyek-e, a lényeg az volt, hogy haladjak.

A leghosszabb 40km-es távon 7 résztvevõ indult, én utolsóként, a hivatalos rajtzárás után egy órával. A rövid távokon (10 és 20km) is lehettek kb. 30-an összesen. A kevés 40-es túrázóból az elsõ két induló már az elsõ pont elõtt elveszett, valami nagyon alternatív túrát tettek a környéken. Végül 5-en értünk be, ebbõl két srácnak elsõ teljesítménytúrája volt ez a Csesztregi 40-es, így az utolsó 5km-en elkevertek és mögöttem érkeztek célba.

Negyed tízkor indultam Csesztregrõl, a kempingtõl, ("Cseszt-Regélõ Szabadidõ Park és Sportcentrum") ami a túra rajt/céljának jól eltalált helyszíne. A kempinghez tartozó focipályán éppen egy gólya keresgélte a reggelijét, szemmel láthatóan sikerrel.

Az útvonal 3km aszfalttal kezdõdött, ennek elsõ fele a fõúton, második része hangulatos -talán volt kisvasút nyomvonalán épült- jó minõségû, kerékpárútként is jelzett, úton haladt. Tölgyesek, fenyvesek váltakozva - nekem ez nagyon tetszik a Zalai erdõkben.
Letérve az aszfaltról kezdett sárossá válni a terep, a ösvény melletti vízmosásokban méteresnél nagyobb víz állt.

Az elsõ ellenõrzõpontnál beértem egy rövid távos nagyobb csapatot, megtudtam a pontõröktõl, hogy utánam már egyik távon sem indult senki, és az elõttem lévõ 40-esek még tartják az 1 óra elõnyüket. A nyugdíjas csapatot hamar lehagytam Kerkaújfalu elõtt, bár ehhez kicsit kocogni is kellett, ami viszont a sárban praktikus volt. Kevésbé süllyedtem el. Ha jól emlékszem, akkor ezen a szakaszon még nem ázott át teljesen a cípõm. A faluban megnéztem a haranglábat.
A második ep. kicsit elõrébb, a fõútra költözött. A Kerka magas vízállása miatt az eredeti útvonalon nem lehetett átkelni a patakon, így itt 4km-es aszfalt várt rám. Próbáltam belekocogni a mûútba, hogy faragjak a hátrányomból, de nem volt elég motivációm.
Alsószenterzsébeten sajnos már beszüntette mûködését a kocsma, -pedig két éve még üzemelt- úgyhogy a sörömért további 20km-et kellett gyalogolnom!

Felsõszenterzsébet felé a dombtetõn vezetõ útról szép kilátás mindenfelé a tájra. A falu végén elfogy az út, ismét igazi sárdagasztás következett.
Magyarföld - csak akkor jöttek elõ az emlékeim az elõzõ évekrõl, amikor már bent jártam a faluban. Modern harangláb, egy nyitott színben régi tûzoltókocsi, tiszta porták. A pontõrök megvártak, pedig 10percet késtem az ep. hivatalos zárási idejéhez képest. Az elõttem lévõknek már csak negyedóra elõnyuk van.
Erdõ, szõlõk, érdekesen váltakozik errefelé a táj. Évrõl-évre egyre több az elhagyott pince, elõttük a már nem mûvelt szõlõ.

Gödörháza, frissítõpont. Hurrá, beértem az elõttem indult két túrázót. Betermelek két szelet vajaskenyeret, hagymával, szörppel. Annyit ehetek, ihatok, amennyi belémfér - utánam már nem jön senki. A következõ 2 ep-n is csak rám várnak majd. :)
Veleméren ellenõrzõpont is van, 5 perccel a hivatalos szintidõn belül. A középkori templomot most csak kívülrõl nézem meg. (Legutóbb bent is jártam. Csodálatos, hogy mennyire épen maradtak meg a freskók.)

Asszonyfáig erdei szakasz, majd utána úgy 6km aszfalt. Szentgyörgyvölgyön beiktatom a várva-várt sörözést. (Mottó: amelyik kocsma elõtt legalább 3 bicikli áll, az drága hely nem lehet.)

Ismét aszfalt, utána sár a kukoricás szélén, aztán megint aszfalt. Ez a túra ilyen. A pulzusmérõmön láttam, hogy kicsit lassan haladok, mert csak 130 körül járt a pulzusom. A felázott és érzékeny talpam, illetve a vízhólyagjaim miatt nem tudtam jobban menni.
Azért csak elérek Alsószenterzsébetre, a pontõrök kivételesen a dombtetõn várnak. Az elõttem lévõk már egy órája mehettek el. A szintidõbõl még volt másfél óra, ez kellett beosztanom az 5.2km-re.

Sikerült 48perc alatt megtennem a túra utolsó szakaszát, sok belekocogással. (Pygmea! Én a túrának ezen a szakaszán egyszerûen nem tudok lassan menni. Ha ismét együtt indulunk majd valamikor ezen a túrán, erre számíts!:)
Néhol méteres csalánon, gazon kellett keresztülmenni, terepjáró üzemmód bekapcsolva, víz nem érdekel, bokáig érõ sár sem, úgyis lemegy a kosz a követekezõ pocsolyában.
Csesztregen, a falu szélén, a Kerka hídjánál láttam, hogy belül lehetek a 9 órán, így a végén is kocogtam egyet a célig. 08:57 alatt teljesítettem végül az itiner szerinti 42km-t.
A rajtlap egy a4-es fénymásolt kétoldalas itiner volt, a túloldalán egy fekete-fehér -szerintem jól használható- térképmásolat, az elején pedig hely a pecsétek -illetve aláírások- számára, résztávok, állomások nyitvatartása, rendezõk elérhetõsége. Minimál kialakítású, de megfelelõ. Célban kitûzõ, rajta a szabadidõ park szép és jellegzetes fa épületének fotójával.

Kellemes, hangulatos, családias jellegû rendezés volt, és a táj szépségéért szintén biztosan jövök a következõ években is.

A Csesztregélõ 40 fotóim.
efemm.