Túrabeszámolók


Lábatlan

ParadTúra éve: 20082008.09.01 21:51:39
Lábatlan 15

Már régen terveztem ennek a túrának az abszolválását is, de csak most jutott rá alkalom. Az eredeti tervek szerint egyik haverommal mentünk volna, de csodák csodája visszamondta, így édesapámmal kettesben indultunk útnak. Így is mindketten élveztük a túrát, és felelevenítettük a sok régi emléket, mikor még gyermekként vitt ki bóklászni az erdõbe.

Az itinerben levõ leírás teljesen megfelelt a valóságnak, ha nagyon akartunk volna, sem tudtunk volna eltévedni. Mondjuk nem is nagyon akartuk, mert így is nagyon szép volt a táj. A rajttól nem messze rááltunk a piros sáv jelzésre, és ezen haladtunk egészen Vértestolnáig. Néha kisebb-nagyobb emelkedõket kellett legyûrnünk, de a látvány kárpótolt mindenért. Az itiner említett egy Vértes László barlangot, de nem sikerült felfedeznem, hol is lehetett volna. A város elõtt kerítés megmászása sem okozott különösebb gondot.

Majd beértünk Vértestolnára, ott hátratekintve megnézettük, hogy milyen domborulatokon keltünk át. Pár percre betértünk a templomba is, amit szerintem nemrég újíthattak fel. Nagyon szép, volt. Hiába, egy templom mindig szép. Vértestolnáltól a kék kereszt jelzést követtük egészen addig, amíg a falu határán el ismét be nem tértünk az erdõbe. Sajnos ez a hosszú betontút nem tett jót a lábainknak, de valahogy át kellett menni a településen is.

Utána végig a kék jelzésen mentünk egészen a 15 km-es táv céljáig. Többször kellett kerítéseken átmászni. Némelyik nekem nem nyerte meg a tetszésemet, mert kicsit ingatag volt, de végülis nem volt gond az átjutással. Mikor keresztül mozgattuk magunkat az utolsó kerítésen is, már csak majdnem 5 km-es táv volt hátra a célunkig. Azt hittem, hogy ezen a szakoszon majd kicsit lassabban fogunk végig érni, de szerencsére nem így történt, mert mire észe kaptunk már meg is érkeztünk.

A szervezõk nagyon kedvesek voltak, mindenki kapott egy csokit, és többféle kitûzõ közül lehetett választani. Kis pihenés után lesétáltunk Tardosra, onnét pedig haza buszoztunk. A túrát kicsit több, mint 3,5 óra alatt teljesítettük. Én még mentem volna kicsit, de sietni kellett haza.
Összefoglalva szép túra volt, a terep sem volt nehéz, nem lehetett annyira megérezni azt a 460m szintet. Többször kereszteztük, vagy kis darabon haladtunk a Gerecse 50 útvonalán, és ez emlék frissítõnek is jó volt.

Jól éreztük magunkat, köszönjük a túrát! :-)