Túrabeszámolók


Túrázz a Vonatért! - Ősz

nafeTúra éve: 20082008.10.08 21:43:45
Túrázz a vonatért õsz, 30-as táv
GPS-el mért távolság: 32,5 km; barometrikus magasságmérõvel mért összesített szintkülönbség: 815 m.
Nehezen tudtam eldönteni, hogy a két könnyen elérhetõ túra közül melyikre menjek. Végül az idõjárás segített. A bakonyi túrát térképhasználat nélkül is tudom teljesíteni, a Sokoróról viszont csak hajtogatós térképem van, amit esõben nem szívesen használtam volna. Így viszont csak a rajtidõ vége felé tudtam indulni. Sajnos elég kevesen voltak a rajt helyén. Gyorsan beneveztem, beöltöztem esõruhába. Közvetlenül elõttem nevezett be Zoli. Mivel szintén a 30-as távon indult, így megegyeztünk, egy darabig együtt megyünk. Ez a darab végül a túra végéig tartott. Rengeteget javult az állóképessége egy év alatt.
Szemerkélõ esõben vágtunk neki a távnak. Szerencsére a Zsidó réten nem volt nagy a bakancsimpregnálás gyilkos fû. Hamar elértük az Alsó-Cuha-szurdok bejáratát.
A sáros, csúszós talajon nem volt könnyû a járás, amit csak nehezített a Cuha magasabb vízállása. A szurdok természetesen most is gyönyörû, akár csak az Ördög-árok. Nagyon kellemetlen meglepetésként ért, hogy a zsivány-barlangi ellenõrzõ pontot nem ott találtuk, ahová a szervezõk mondták. A pontõr önállósította magát, s jó heccnek találta, ha szó szerint a Zsivány-barlanghoz teszi az ellenõrzõ pontot. Az oda történõ felmászást száraz idõben sem szeretem, most viszont kifejezetten veszélyes volt. Mivel megszûnt az esõ, úgy terveztük, az EP-n megszabadulunk az esõruhától, viszont az ilyeténképpen elhelyezése miatt, ezt a leereszkedés utánra halasztottuk. Ha esünk, akkor az esõruha legyen csak sáros. Megúsztuk esés nélkül a lejutást. Szokás szerint nehezebb volt, mint felmászni.
A nyári éjszakai túra során megismert ideiglenes sárga keresztjelzésen másztuk meg a Kenyeri-hegyet. Az erdõbõl kiérve szép látvány volt a felhõbe burkolózó tetejû Zörög-hegy, amit jó tempóban másztunk meg. Úgy a hegy derekától, már a felhõben gyalogoltunk. A zöld sáv és a sárga háromszögjelzések találkozásánál felírtuk az ellenõrzõ számot, s tempóztunk tovább. Eddigre már többedszer láttunk nagy õzláb gombákat, így felhívtam a barátomat, aki túrázni nem, gombát szedni viszont szeret.
Elég jó iramban értük el Cseszneket. A Kõmosó-árok bejáratánál, a keskeny sziklapárkány mellett lánc és sodrony tette biztonságosabbá a haladást. Fent a várban kiderült, ez nem az önkormányzatnak jutott eszébe, hanem egy turista egyesületnek. Köszönet érte. Lemásztunk a szurdokba, ahol egy nagyobb gyerekcsapat jött szembe, igen vidáman. A barlangnál felírtuk a következõ jelszámot. Egy sporttárs utolért bennünket, s rábeszélt, nézzük meg a barlangot. Nem sokat kérettük magunkat. Már többször is jártam itt. Tavaly egy geológus tanonc nem akarta elhinni, hogy ilyen barlang, ahol valamilyen vas-kén vegyület kiválás van, létezik a Bakonyban. Szép aranysárga bevonatot jelent a köveken.
A tovább vezetõ utat jelzõ nyíl azonban a várttal ellentétes irányba mutatott. A sporttárs szerint menjünk csak nyugodtan arra a várba, õ azt elõzõleg a szervezõkkel bejárta. Ehhez képest nem sokára már egyáltalán nem volt biztos az irányban. Azért mentünk felfelé a keskeny, meredek sziklagerincen, egy zergéknek való alig látható ösvényen, amin végül is a pénztár mögött értünk be a várba. Szépek voltak a még mindig felhõ sapkát viselõ hegyek, s a megjelenõ õszi színek. A várbejáró alatt megkaptuk a következõ pecsétet, s mint protekciósok egy kis forró teát is a nápolyin felül. Hírt kaptunk arról is, hogy a Zsivány-barlangi ellenõrzõ pontot áttelepítõ srác nagy letolást kapott a fõszervezõktõl.
Tempóztunk tovább. A Töbör.hegy környékén tájfutókkal találkoztunk. Jó tempóban gyalogoltunk és csúszkáltunk az Ürge-hegy felé. Az Ördögárokba, a szervezõk egy nagyon régi piros jelzésen, jó meredek ösvényen vezették le az útvonalat, némi dzsindzsát kikerülendõ. Lefelé Zoli esett egyet, de igen szerencsésen, mert még sáros is csak alig lett.
Zoli ezen a túrán használt elõször túra botot, s valahol itt adta fel egyébként annak számolgatását, hány esést úszott meg a botoknak köszönhetõen. Jó soknál járt.
Az Ördög-árokban elég lassan haladtunk, mivel rendesen csúsztak a kövek, s nézelõdni is meg kellett állni idõnként. Én, ahol csak lehetett a völgy aljában mentem, többek közt az új bakancsomat próbálgatandó, s betörendõ. Jól vizsgázott, végül is ilyen terepre találták ki.
Az Ördög-gátnál kötél segítette a feljutásunkat. Ez volt az egyetlen hely, ahol a túra botok útban voltak. Fent megkaptuk a pecsétet, beszélgettünk egy kicsit, majd továbbindultunk. A következõ kisebb gátnál egy idõsebb túrázó, inkább kerülõ utat választott. Mi viszonylag simán felmásztunk. Az árokból kiérve elõvettem egy szendvicset, s a következõ könnyebb terepen ballagva megebédeltem. A Kõ-hegy környékén megint csak találkoztunk tájfutókkal. A Zsellérek-földjénél, kellemetlen hideg szél fújt, ezért igyekeztünk is mihamarabb beérni az erdõbe. A piros keresztjelzést, a Vadas-árok felé bombabiztosan kijelölték a szervezõk, így nem is volt gondunk. Igyekeztünk lefelé. Ekkor már gyanítottuk, idõben jóval hosszabb lesz ez a túra, mint terveztük. Végre elértük, az utolsó ellenõrzõ pontot is Porva-Cseszneknél. A pontõrön kívül pihent ott pár sporttárs.
Az utolsó néhány kilométer következett a Cuha-szurdokban. A megszokottnál itt is több víz volt a patakban, megnehezítve az átjutást. Mire a harmadik gázlóhoz értünk, el is kezdett bezavarosodni a víz, az éjszakai esõtõl. Ettõl függetlenül jól haladtunk.
A célba beérve megkaptuk az oklevelet és a kitûzõt, csokival, zsíros kenyérrel, és teával kínáltak a szervezõk. Nyolc óra alatt sikerült teljesíteni a távot, ami ilyen sáros utakon nem is olyan rossz, pláne, ha a fényképezés idõszükségletét is figyelembe veszem.
Véleményem szerint, fõként ilyen idõben, ez a Bakony legnehezebb 30-as teljesítménytúrája.
A túra ár/érték aránya igen jó. 500/400 Ft-ért térkép, itiner és kiváló útvonaljelzés, egy helyen nápolyi, a többi EP-n szõlõcukor a célban oklevél, kitûzõ, csoki, zsíros kenyér és tea. A szervezõk által megadott összesített szintemelkedés pontos, viszont a táv eléggé alámért. Az egyetlen komoly negatívumot, a zsivány-barlangi EP balesetveszélyes elhelyezése jelentette. Az idõjárást leszámítva, amirõl a szervezõk nem tehetnek, kellemes túrának bizonyult.
A Balatonfüredi TE honlapján (www.bfuredite.fw.hu), a Fotógaléria 2008-as événél megtalálható lesz néhány a túrán készült fénykép, bár csak ma küldöm el õket.