Túrabeszámolók


Bakonyi Mikulás

BogáncsTúra éve: 20082008.12.12 21:12:55
Bakonyi Mikulás 17 A

Én eredetileg a 30-as résztávján szerettem volna indulni, de a férjem lebeszélt, mondván, hogy ilyen sárban épp elég lesz a 17-es is, fõleg, hogy ahhoz, hogy Budapestrõl odaérjünk a rajthoz, 4:20-kor kellett kelni...
Tényleg elég nagy sár volt, de azért rosszabbra számítottunk. Csak 2 olyan lejtõ volt, ahol lényegében nadrágféken tudtunk csak lejutni. Száraz idõben egy nagyon kellemes, könnyû kis túra lett volna, igazából csak egy számottevõ emelkedõ volt benne, ami így mondjuk tényleg elég ciki volt, hogy mindkét bakancsunkon egy-egy +3 kilós sárcsimbókot is kellett cipelni...
De azért összességében egyáltalán nem volt fárasztó. Jó volt a terep, legalábbis annak, aki olyan perverz, hogy szereti a megáradt patakokat, sárcsuszamlásokat és félig beszakadt árkokat... XD Egy-két patakátkelésnél gondolkodóba estünk, de a vízhatlan bakancsnak hála, végül a gázlókövek nélküli szakaszokon is át tudtunk kelni, helyenként úgy, hogy nemes egyszerûséggel átlábaltunk ott, ahol sekélyebb volt a víz.
Az utolsó ponton találkoztunk a Mikulással is, akitõl kaptunk tavalyi szaloncukrot és tavaly elõtti csoki mikulást. De úgyis a fíling volt a lényeg, örültem is, hogy nem a B-re jöttünk, mert akkor az elsõ ponton lett volna a Mikulás, és így sokkal motiválóbb, hogy a végén volt...
Kellemes kis túra, szép a táj, és kimondottam ajánlom azoknak, akik nem szeretik az unalmas terepeket. Javaslom, hogy vigyetek túrabotot, mert egy-két árokba elég ciki lenne anélkül leereszkedni. A cél egy kicsit putri volt (egy lepukkant kocsmában helyezték el:S), mi ki is ültünk elé, nem maradtunk bent. A buszmegálló nem pont a célnál volt, addig még el is kellett jutni (amely igényelt némi erõtartalékot és tájékozódási képességet), de hát jártunk már rosszabbul is, olyan szempontból, hogy a céltól még valami emberlakta vidékre jussunk.