Kincsesbánya 30. 2009.01.31.
Vegyes érzelmekkel készültem erre a túrára.Egyrészt nagyon vártam,hogy elkezdõdjön végre a tt-idény számomra is.Másrészt volt nem kevés félelem bennem-mi maradt vissza a Bakonyi Mikuláson kiteljesedõ térdproblémámból.
A túrát lényegében már elõzõ nap elkezdtem-igaz csak az aszfaltos részét:-).Felkerekedtem ugyanis hogy beszerezzem az ajánlott Keleti-Bakony térképet.Nem sikerült,pedig jártam néhány könyvesboltban Gyõrben,az utolsóban már egyenesen hülyének néztek,miszerint ilyen térkép nem létezik.Telefon nafe túratársnak,õ aztán felvilágosított,hogy nem is fogok én Gyõrben olyat venni,max. majd a rajtban.Igaza lett.
Mindig szeretek minél elõbb elindulni,a fórumot olvasgatva az indexen meg csak megerõsítette ebbéli szándékomat(index-fórum-természetjáró klub-teljesítménytúra).Ott ugyanis azt írta vki,hogy Fehérváron nulla hó,2 napja esik,jégre-hóra ne számítsunk,annál nagyobb dagonyára.
Szerencsére nem lett igaza.Ennél szebb-jobb idõt azt hiszem ki sem foghattunk volna.
Akkor a túra:7óra elõtt már ott voltunk a rajtban Anitával,öltözködés,kétbetûs kitérõ meg ami ilyenkor szokott lenni.Közben befutott nafe is ha jól emlékszem Andrással,így már teljes volt a tervezett csapat,gyorsan neveztünk és 07:15-kor nekivágtunk a távnak.
Én a tatabányai Zoli túratárstól átvett módon öltöztem ami megfelelõ számú pulóvert+polármellényt takar.Tökéletesnek bizonyult most is.Anita a kabát,szélálló nadrág összeállítást tartotta jónak.Az elsõ emelkedõ tetejéig:-).Aztán a túra során többé soha:-).Természetesen velem tartott állandó két társam túrabot képében,megint csak nagy megelégedésemre.
Tehát mûvházból ki,némi sík terep,aztán elindulunk felfelé a Szeg-hegy oldalában.Nem vészes még így hajnalok-hajnalán sem.Talán egy,másfél km.után mindjárt ep.,és vele egy Sport szelet.Meg is állapítjuk,hogy annak idején ezt a csokit nagyon eltalálták a "szovjet" tudósok,és hálisten az új gyáraknak sem sikerült elrontaniuk modern receptjeikkel.A beígért sár szerencsére elmaradt,van helyette viszont csupa jég út,szerencsére mindkét "partja" járható.Szintemelkedés nulla körüli,de hát az egész túra alatt is szinte elenyészõ.Hamarosan már hétvégi házak közt gyalogolunk jó tempóban 5km/óra környékén.Elérjük a víztározót félig meddig körülölelõ aszfaltutat és azon gyalogolva érkezünk meg a Gaja-völgy bejáratához.Ep.-nél a jutalom egy Balaton szelet,dicsõ múltunk újabb darabkája.
A szurdok leírhatatlanul gyönyörû.Fotókon,túrabeszámolókkal meg lehet próbálni bemutatni,de aki nem volt ott sajnos nem tudja meg mirõl maradt le.Itt már volt hó rendesen,igaz a teteje már egyszer felolvadt,majd visszafagyott megnehezítve minden lépést.Ahogy írta már valaki,a patak medrét csordultig megtöltve hömpölygött.És akkor elkezdett óriási pelyhekben hullani a hó.Nem szokásom nagy szavakat használni,de ez meseszép volt.Kár hogy csak úgy 3 km-t haladtunk a völgyben,de ami ezután jött az sem volt épp csúnya.A Varjú-várnál kikapaszkodtunk a szurdokból megkezdve a túra legnagyobb emelkedését,ami ebben a környezetben egyáltalán nem volt megerõltetõ,sõt határozottan jól esett.Fenn a hegyen csodálatos kilátás fogadott bennünket,szép havas tájjal.Itt a hó állaga is más volt,nem volt az a felsõ pár centis jégburkolata,így haladni is könnyebb volt benne.Átbukva a hegyen a bodajki sípályán ereszkedtünk le a faluba nagy vidáman,itt már kiegészülve egy gyõri különítménnyel,mindjárt megháromszorozva csapatunk nõnemû szekcióját:-)
Bodajk város(!)utcáin haladtunk aztán tovább,ep. után aztán letudtuk a túra tarsolyában még megbújó szintet is egy Kálvária-domb formájában.Itt a hely szelleme által megérintve sor került két bakancs házasságára is,de ennek minden részlete maradjon a két pár hû lábbeli titka:-)
Bodajkot elhagyva aztán megint bevetettük magunkat az erdõbe,leereszkedtünk az Alba-Regia forrás ep-hez,és az elõbb rosszul írtam,mert most jut eszembe,ezután is emelkedtünk még egy kicsit a Vasutas pihenõ felé,meredeken de csak pár perc erejéig.Hamarosan megsokasodtunk,becsatlakoztak ugyanis a 20-asok.Újra hétvégi házak következtek,jelezve hogy közeledünk a víztározóhoz,csak most a másik oldalon.Meg is érkezett ahogy kell,Becsali büfénél még egy utolsó ep.,és durván fél óra múlva már a célban voltunk.
Akkor láttuk,nagyon sokan lehettünk,sok busz és még több autó állt mindenfelé.(reggel mikor mi megérkeztünk,talán 10 autó volt csak)
Mûvházban aztán megkaptuk a jutalmunkat,mindenki belakhatott hagymás-zsíros vagy vajas-lekváros kenyérbõl(persze aki a hagymás-lekvárosat szereti az is megtalálta a számítását).A saját pohár akciót sajnos nem vették sokan komolyan,a teaöntögetõ hölgy szerint én voltan a 9. aki nyújtotta a bögréjét.(jóféle citromsárga menza-feelinges ivóeszköz még a Tanúhegyekrõl).Mivel a térdem jól vizsgázott,még beneveztem a Bakony túrázója mozgalomba is.Aztán hazafelé nem akartuk de érintettük Székesfehérvár szélét is,mivel még K.bányán azon a hülye gyártelep szerû valamin rosszul vettünk egy kanyart és Iszkaszentgyörgyön kötöttünk ki Fehérvárcsurgó helyett,de még ott is el tudtuk téveszteni a 81.-es felé vezetõ rövidebb utat,így kb.20 km-es ismerd meg hazádat mozgalom szerû kerülõvel indultunk neki Gyõrnek:-).
Összefoglalva egy nagyon szép téli túrán vehettünk részt,az idõjárás jobb nem is lehetett volna,az ellátás pont megfelelõ-több nem is kell ilyen babatávon(ezt a kifejezést egy futótól hallottam még Bodajkon:-).5 és fél órás idõnkkel meg vagyok elégedve,kb.erre készültem.
Köszönet a szervezõknek a rendezvényért,jövõre ugyanitt,remélem!
dnvzoli
|
