Túrabeszámolók


Margita

papamaci67Túra éve: 20092009.02.08 14:31:26
III. Margita Maraton

Kedves GPS-em társaságában vágtam a távnak, bár végig voltak futótársaim. Az idõ remek volt, kívánságomra a nap sem sütött ki, nehogy túl meleg legyen :-) A Pap-Miska kút felé hegymenetben már vígan dagasztottuk a sarat, de lefelé lehetett zúzni. Érzésre futottam, a megszokottnál kicsit gyorsabb tempóban. Babatkútnál áttértem a szolgálati frissítõre és vígan tovább. A Margitára is simán ment a felkaptatás, a Domonyvölgy feletti hullámvasutazás is kedves volt. Az EP-n nem sokat piszmogtam, hanem tovább. A havasesõ kicsit beijesztett, de nem vettem komolyan. A mûúthoz érve ismét görcsölni kezdett a gyomrom, mint tavaly, úgy látszik ez már hagyomány lesz, de nem fordult a dolog komolyabbra. A vasút utáni kaptatót (meredek+sár) meg sem kíséreltem megfutni. Erzsébet pihenõ kicsit lassan kart eljönni, talán a sok sárkerülgetés is hozzájárult ehhez. A Kõkeresztig futó aszfalt így kifejezetten jólesett, a Juharos meg nosztalgiával töltött el. A besnyõi vasútállomásig Mjoci-val cseverésztünk, ott aztán õt - gyorsabb és frisebb lévén - útjára engedtem. Szomorú látvány volt 35 kilinél a kificamodott bokájú, éppen elsõsegélyben részesített fiút látni. Úgy látszi az is hagyomány, hogy itt megy el mindig a kedvem a futástól. Szerencsére az emelkedõ utcákat más sem nagyon futja az én tempóm környékén, így Mjociéket ismét beérem. Az Egyetemi erdõ már újra jóbarát, a vasúti átkelõnél azon gondolkozom, hogy egyesével, vagy kettesével vegyem a lépcsõket. Kompromisszumos megoldás születik: az eleje kettesével, utána egyesével. A lépcsõ túloldalán nem követem a kispistázókat, inkább a saroktól indulok a piroson. A park közepén a kandeláberbe kapaszkodva hajláktalan, alakoholszagú nõ könnyít magán fülledt alkoholszagot árasztva: szomorú látvány ilyen szintû eligénytelenedést látni. A finisben nem vagyok hajlandó a füvön átgázolni, hanem kis kerülõvel az aszfalton közelítem meg a célkaput, a bírók kiabálása ellenére, de még így is megelõzöm az elõttem futó sporttársat. Sikerül 4 és fél óra alá szorítani: 4:27:31 lett, nagyon örülök. Mjociékkal bandukolunk a versenyközpontba, ott gyönyörû érem, kitûzõ, oklevél, zsíroskenyér, forró fürdõ, boldogság.
Kaja közben tapasztalatcsere, aztán húzás haza kislányom névnapját ünnepelni.

Jó volt, szép volt , szeretem, jó lenne jövõre is !