Kitörés 60 vagy 65 ..
Emlékeztünk azokra a katonákra ,akik több hónapon keresztül Hõsiesen védték Budapestet.Végül 1945.02.11 .-én a sötétség beálltával Kitörtek . A fiatal katonák ,a budai hegység külömbözõ pontjain pihennek . Utunk során több ,mécsesekkel borított sírt érintünk .Igazán megkapó ,és magható látvány .
A Kitörés !!! Hát igen …tavaly nem lett megrendezve ,viszont idén mikor megláttam a kiírást ,azonnal tudtam,hogy megyek. A két rövidet már megcsináltam ,egyértelmû volt,hogy a hosszún megyek .De kivel ? a két bandita Béla ,és Elek azt mondták,õk nem szoktak éjszakai túrára járni ;) Viszont a Margitán sikerült elkapnom Jocit,és rögtön igent mondott .
Aztán mikor eljött a péntek, egész nap esett a hó ,hordta fújta ..valahogy elbizonytalanodtam. Már már ott tartottunk a levelezésben,hogy nem megyünk .
Aztán úgy alakult,hogy szombaton dolgoztam ,de mivel éjszakai túra ,,így akár a munka után is eltudok menni :).Jocival 6 kor taliztam a Moszkva téren ,mikor megláttam,a toalettjét ,nagyon aggódtam . . én hozzá képest eszkimónak voltam öltözve . Hamar kiértünk a rajthoz ,és 6:20 kor indultunk is a Városmajorból ,végig fel a fogaskerekû mellett ,majd a zöldre fordultunk, és azt követve ,felértünk a Normafához . Követtük a zöldet a tükör jégen , és megcsodáltuk a város fényeit …majd a síháznál kijöttünk az aszfaltútra . Innen a sárgán le a Csacsi-rétre ,ami remekül jelölve volt ,A4 es papírokkal ,és prizmával segítve az utat .
Többen is össze gyültünk ,majd innen tovább a sárgán kocogtunk a Virág-völgy felé . Joci egyre többször mondta,hogy tetszik neki a túra . Naná,mert még az elején vagyunk cillagom :P jó tempóban haladtunk felfelé a a János-hegyre ,tapírka is elkocogott mellettünk .ott akkor írígyeltem ,hogy õ a rövidre ment . Jocival megbeszéltük,ha nagy lesz ahó ,és sokat csúszkálunk ,Virágos nyeregnél kiszállunk,és elég lesz a 25km . Végül felértünk a kilátóhoz ,a 2.epre ahol fegyverrel felszerelkezett pontõrök fogadtak .
A kilátó ,meseszép volt ahogy kivilágítva magaslott a hegy tetején . Igen hideg ,és fagyos idõ volt ,de a piroson lefelé hamar kimelegedtünk . Nagyon csúszós ,és köves volt ez a rész ,de egészen jól játható volt idáig végig . Leértünk a Szépjuhászné elágazáshoz,és a sárgán folytattuk utunkat a Hárs-hegy felé . Az emelkedõket evésre ivásra remekül kihasználtuk . Én egészen jól haladtam lefelé ,Joci viszont óvatosabb volt , ennek meg is lett az eredménye,a Hárs-hegyen hanyatt vágta magát ;)
Végre leértünk Hüvösvölgybe ,és a mentünk a sárgán tovább a meredek Újlaki –hegyre ,szó szerint négykézláb . A virágos nyeregbe 21:53 kor értünk . A pontõrök,itt is katonai ruhában voltak.Itt volt a 25 célja,és a 35 rajtja ,de jól voltunk, így eszünk ágában sem volt kiszállni . Kaptunk forró fasirtot kenyérrel,és kovi ubit hozzá .Legalább 30 percet pihiztünk ,még a ruhámat is kiterítettem a radiátorra . Vizesek voltunk… idáig folyamatosan szitált a hó .
Mikor kijöttünk az épületbõl ,megcsapot a fagyos éjszaka ,kocogásba kezdtünk ,még mindig a sárgán .Nagyon szép helyeken mentünk ,remek rálátás volt Óbuda fényeire .
Ezen az útvonalon senkivel nem találkoztunk ,így elõvettük a térképet,mert elvesztettük a sárgát ,végül megtaláltuk,és leértünk a Rózsika forráshoz a 4.ell pontra . kaptunk kekszett ,és melegedtünk a tábortûznél . Néha lekapcsoltuk a lámpáinkat,hogy pihentessük a szemünket a csillagok háborújától .
Az Alsó.-jegenye völgy mindig magával ragad , fõleg a csendes éjszakában ,hallottuk a patak csordogálást , a fahidakon többször is átkeltünk .Végül kijöttünk a völgybõl Solymár határában ,és elindultunk felfelé a sárgán . A derekamat kezdtem érezni ,már alapból is fasztummal volt bekenve ,és mivel ilyen jó a frissítés végig ,kitaláltam,hogy a fõdemen megszabadulok az övtáskámtól .A Kerek –hegy jobban ment mint gondoltam , pedig a hó vastagsága igen csak emelkedett ,Már nem volt annyira letaposva ,,,megritkultak az emberek is elõttünk . Végül 00 :15 kor értünk fel a Zsíros- hegyre az 5.ell pontra . Pufajkás ,fegyveres pontõrõk,a tábortûznél , egy hatalmas bográcsban ,frankfurti levest fõztek . Jocival rátapadtunk a tûz melegére ,és megettük a finom levest .
Elköszöntünk,és mentünk a Nagy-szénás felé .A bányász nyiladéknál eldugtam az övtáskámat egy bokorba ,kiszedtem egy két csokit , a zsíroskenyeret pedig zsebre vágtam .
A komfort érzetem egybõl jobb lett . A hó itt már nem szitált,hanem esett ..a mélysége pedig hol 30 cm,hol 5 cm volt . Végül a Szénás oldalában nem voltak pontõrök ,,ezek után nem csodálom…Igen mély hóban kapaszkodtunk fel a csúcsra , a fenyõk ágain puha vattaként ült a friss hó .De amit odafent kaptunk, azt szerintem egy életre megemlegetjük . A fagyos viharos szél a kõkemény havat ,bõrradírként csiszolta az arcunkhoz .Hihetetlen erõvel tombolt,és mély hótorlaszokat emelt ,a kék sávra . Joci kamásli nélkül futócipõben merült el a 30 cm hóban . Elõre mentem törni az utat , bár én is abban voltam ,csak kamáslival ;) már nyomok nem voltak elõttünk behordta a szél . Végül a Kutya-hegy gerincén csendesedett az ereje. Most már a k+ on mentünk , a fák bokrok úgy ragyogtak mint a gyémánt . Végül még a kutya hegy csúcsán olyan mély hó volt,hogy az utat nem lehetett látni merre megy . Végül a kék+ rõl ismét a sárga- ra váltottunk .
A forgókapunál ismét katonaruhás pontõrök fogadtak ,meleg tábortûzzel. A kapu csontra befagyott ,de Joci akkorát tekert rajta,hogy utána,még vagy 3x körbe fordult :) Ez amolyan feltételes pont lehetett ,mert tollat kértek tõllünk,de tollunk az nem volt…az övtáskámban maradt .így kitaláltam ,hogy kormozzon be egy botot ,és azzal igazolják ottlétünket . A jel azóta is az itineren van .Aa tollat viszont 5 percre rá megtaláltam zsebemben :)
Kérdésünkre,hogy mennyien vannak elõttünk ,azt mondták 1 ember ! Bár igaz már 1 órája elment .Ettõl nagyon megijedtem ,Nem akartam elõl menni …fõleg ott, ahol alig van jelzés ,helyette csak szalagozás lesz .
A sárgán vagy 4km mentünk lefelé bokatörõ puha hóban . Nyomok csak itt ott voltak ,mert behordta a szél . Végül kiértünk a Nagy –erdõ szélére ,mert,hogy nemcsak a debrecenieknek van Nagyerdejük ;) majd a foghíjjas létrán átmásztunk a kerítésen . A Dûlõrõl láttuk,hogy a völgyben villognak a pontõrõk nekünk .Itt ott ,még A4 es papírok is segítették a tájékozódást ,Nem véletlen !! De mit nekünk A4es papír, vagy sárga szalag,ha másfelé is lehet menni . Eleinte még megvoltak a nyomok,majd mikor már ,csak vaddisznó,és õz nyomok voltak ,akkor azokat követtük ügyesen :) hihetetlen bokaforgató volt a felszántott fagyott földeken botorkálni .Fáradtak is voltunk már ,és villogás amit fentrõl láttunk ,most nem volt sehol . Elkezdtem kiabálni hahó hahó van itt valaki ? Mondom Jocinak ez a patak ismerõs cillagom ,mintha ezen át kéne menni.
Menjünk vissza ahol elkavartunk .Nagy örömünkre meglett a fû ösvény ,egy csapáson kellett tovább menni ,átkeltünk a békás patakon óvatosan ,és a patakkal párhuzamosan ,újra vissza mentünk ,csak most a patak túloldalán is ,mert ugye a nyomokat követtük, ami megint rossz irányba ment. Újra eltévedtünk ,és a fagyott hóban jókora utat potyára megtettünk . Joci halgatott ,én meg mondtam a magamét .
Elõvettem a térképet hátha okosabbak leszünk . Vissza mentünk megint a patakhoz , ekkora már több túrázó is érkezett . Végül ott volt a nyomorult szalag ,csak mi nem vettük észre .
A pontnál kaptunk teát,és elindultunk Perbál irányába . A mûútra kiérve, utól ért egy fiatal srác ,jól nyomta gyalog ,azt mondta ismeri jól a környéket ,Mentünk vele Nyakas-tetõ irányába . Jól is ment egészen addig míg a gombatelephez értünk .olyan biztosra fordult jobbra,hogy hittem neki . Jó sokat mentünk lefelé ,viszont a nyomok felfelé jöttek ,,valaki már eltévedt erre ! A lényeg,az,hogy mondtam Jocinak,forduljunk vissza ,mert már megint Perbálon vagyunk .
Szóval vissza a gomba telephez ,megvan a sárga szalag. Nagy csoport lámpafényt látunk az erdõbe menni ,,,pedig nem jó az irány nekik sem . sokáig nagyon jól haladunk lefelé Anyácsak pusztára ,Joci utánnam kiállt,mert jócskán túlszaladok a ponton ,na megint vissza ,megkapjuk a pecsétet,innen már csukott szemmel is az a néhány kili ;)
Az aszfalt útra jól emlékszem mikor nyuszikával 2 éve vonszoltuk a testünket .Most Jocival vonszolom .
A szél kegyetlenül süvít a prérin, rajtam van a garbó nyak ,egy meleg sapka ,és a dzsekim kapucnija ,mégis érzem,hogy a fülembe fúj a szél ! Jocin egy termó sapi van,viszont a nyaka arca fedetlen .Végül egy fatuskó állja utunkat, amire egy szalag van rákötve és lifeg .A sötétben elsõ ránézésre egy kutyát látok ,benne amint csóválja a farkát :)
Szóval most másfelé kell menni ,nem a mûúton végig ,Megyünk is ,jól látunk a holdfénynél lámpa nélkül,valószínû ez miatt ismét elhagyjuk a szalag jelzést. Míg végül Szomor helyett .Mány –Felsõõrsön kötöttünk ki . Az országúton botorkálva ,azt várom,hogy Gabi érkezzen meg ,és autóval, bevigyen Szomorra! Térképet elõ ,irány Szomor .futunk ,ahogy csak tudunk ,de a domb mögött még egy domb van ..Végül leérünk Szomorra , jön egy bácsi , gyorsan megkérdezem merre van a poharazó!
Épp elõtte állunk mutatja ,és abban a pillanatban Gabi is megérkezik értem autóval .. Benyitunk a célba ,és 5:45 kor 11:24es menetidõvel , véget vetünk az õrületnek … Néhányan már beérkeztek, kérdik is merre jártunk eddig ;) Mostmár nincs több kavarás ,nincs több fagyos szél,nincs több hóbamerülés ,csúszkálás . Az biztos…hogy jövõre úgy megcsinálom a túrát,de úgy …hogy hétnyelven beszél :)
Ui: Ülünk a cserépkélyha szélén Jocival. Hátunkat forrón melegíti a kályha melege.Megkapjuk az igényes oklevelet ,a kitûzõt a felvarrót ,megkapjuk a virslit a teát . A hangszoróból halk mozgalmi indulók szólnak . Az elesett katonákra gondolok .Majd megszólal a himnusz is .
Igazán szép ,és megható túra volt, ajánlom mindenkinek .
Ui: 7 órakkor a Zsíros-hegyre autózunk felfelé , az eldugott övtáskámért,,,,majd egy három fõs fiatal csoport a térképet bújja ,Srácok remélem beértetek szintidõre ,mert Szomor innen még nagyon messze volt !!! |
