|
|
Buják kikelet 30
Tavalyihoz hasonló szép idõben vágtunk neki barátnémmal a 30-as távnak. Megint sikerült az év elsõ leégését összehoznom, a nyakam színe, mint a ráké. Pedig reggel kilenckor még minden ködben úszott, attól féltem nem látunk majd semmit. A falu fölött a hegygerincen már jobb volt a helyzet, láthattuk a távolban az elsõ pontot, a Sasbérc kilátót. Egy óra alatt fent is voltunk, de itt a köd megint betakarta a tájat, és bár nyitva volt a kilátó, nem mentünk fel. Inkább haladtunk tovább, megmászva a Káva, majd Meredek hegyet. Mire ideérünk, a köd is eltûnik.
A Bokor patak völgyében aztán jöttek a plusz kilométerek a tavalyi 25A távhoz képest. Most ugyanis nem két 25-ös, hanem egy harmincas volt. Szerintem jól sikerült a változtatás, mert egy ruhaszaggató bozótost kerülünk így el. Tizennégy kilométeres erdei séta után újra civilizáció fogad Kutasón, házakkal, autókkal, de lovakkal, kutyákkal, csacsival is. Páran még fel is ülnek az utóbbi hátára, mi inkább az árnyékba, pihenni és tápolni. Negyed óra mulva a mûúton átballagunk Bokor faluba és nyomtatéknak egy halom finom fánkot falunk fel.
Ezután hosszú emelkedõ a bokori kereszthez, majd egy lejtõ a völgybe és kapaszkodó a várba. Elõttünk vadul fényképeznek valamit a földön, közelebb érve mi is látjuk már a sütkérezõ szalamandrát. Remélem nem lett baja, mert az út közepén tanyázott. Nekiveselkedünk és hamar felérünk a várba, de itt nem nagyon nézelõdünk, mert Eszter elfáradt - nem baj, majd jövõre. A negyvenes távon talán ?
A célba kicsit fáradtan, de elégedetten érünk be hét és fél óra után. Beburkolunk pár zsíros deszkát és indulunk is haza. Nem veszünk a házi mézbõl sem, még maradt a tavalyiból. Megint csak azt tudom mondani, hogy megérte eljönni, csak ajánlani tudom a túrát.
bye, krajo
Megjegyzés: tömegközlekedéssel el lehet érni a rajtot? |
| |
