| bükkjáró | Túra éve: 2009 | 2009.08.26 10:33:05 |
|
|
2009.06.24.
Buda határán 50
Táv: 48,82km. Menetidõ: 9ó 7p
Már reggel erõssen párás fülledt idõ. Általában borult idõ. Többször csendes esõ 1-2 órán át.
Otthonról jó korán idultam, mivel a rajt megközelítése kb 1,5 órát vett igénybe. A rajtba érve nem láttam tömeget, de az idõ miatt nem is számítottam erre. Az útvonla eleje meglehetõssen ismeretlen volt számomra, mivel tavaly a 25b-vettem csak részt. Így bár otthon is tanulmányoztam a letölthetõ itinert, ezt itt is megtettem. Szépen vettem is az akadályokat. A Szobor park környéke régebbrõl ismerõs volt, de itt is más útvonalakat ismerhettem meg. Az autópályához való lezúgás után többen elkavartak, én azonban látva a szmbe jövõ tömeget rögtön korrigálhattam és az élre vágtam. :)
A túrustaházhoz vezetõ emelkedõ igazán hosszú és "élvezetes" volt. Itt egy pohár innivalót kaptunk. Ezután volt egy jelentõsebb kavarási pont, mivel "vicces" emberek pont az egyik kritikus résznél leszedték a szalagokat. Végül közös erõvel kb 10-en együtt megtaláltuk a helyes irányt. Ezután nem volt komyoly probléma. Csak az esõ jött Adyliget elõtt. Szerencsére oda érkezve elált és nyugodtan fogyaszthattunk a terülj asztalkámról. Jól esett, amíg a fogam le nem tört. :((((
Ezután a kis intermezzó után újra folytattam az utat. A Remete szurdokból való kimászás valóban szinte mászás volt köszönhetõen az elõzõ áztató esõnek. Örültem amikor fel értem. Innen nyugott út és idõ volt egésszen a Kálváriáig, ahol ismét elkezdett esni az esõ. Itt cukrot kaptunk, amit meg is ettem. Plusz saját készletbõl is muszáj volt ennem. Itt volt a holtpntom ezen a túrán. Ha nem ülök le biztos baj lett volna. Ezután a frissítés után viszonylag könnyen és gyorsan eljutottam a következõ pontig, ahol csoki és korlátlan víz-szörp várt. Ennek mindenki örült. A nagy párában mindenki izzadt. Nekem is jelentõs volt a folyadék veszteségem. Megittam vagy 1 l vizet. Innen újult erõvel neki indultam az általam legkevésbé kedvelt résznek. Itt nagy százalékban aszfalton illetve makadám úton megyünk a célig. Egyedül az itt-ott felbukkanó kilátás kárpótol emiatt.
A célban is a szervezõktõl megszokott szinvonalú ellátás várt. Zsíros-vajas-lekváros kenyér hegyek és szörpök tengere. :)) Kitûzõ, oklevél, gratuláció. A kiváló szervezést, itinert külön meg kell még említenem. Azzal a kellemes tudattal indultam haza, hogy sikerült az 50km és az érem egyik fele már meg van. |
| |
