Túrabeszámolók


Muzsikál az erdő

bükkjáróTúra éve: 20092009.08.28 09:15:55
2009.07.04.
Muzsikál az erdõ 12 és 25

1. Táv:12km. Menetidõ: 1ó 40p

2. Táv:26km. Menetidõ: 5ó 30p

Meleg napos idõ volt.

A túranaptár nézegetésekor az indítási ablakokat és a távokat nézve felmerült bennem a duplázás lehetõsége. Vagyis elõször a 12, utána a 25 km-es távra nevezni. Egy telefon Parádi Lacinak és kiderült, hogy elképzelhetõ a dolog, de majd aznap reggel kiderül véglegesen (kiérnek-e a pontõrök). Én mindenesetre duplázásra készültem fel vagyis 38km-re. Bár az utazás során ködöt és felhõket is láttam, Kazáron szép napos idõ fogadott.
Kicsit késõbb sikerült a rajtba érnem - 8-ra, de így is startolhattam 8.20-kor. Itt kiderült a lehetõségem meg van, a pontõrök kint vannak. Nagy lendülettel indultam neki a hegynek. Az út elsõ fele gyakorlatilag végig emelkedett az 1 ep-ig. Több helyen szép kilátás nyílt dél felé. Az 1.ep-nél vált ketté a két útvonal. Itt egy jobb kanyarral egy erõssebb lejtõ után rácsatlakozás a közös végsõ szakaszra. Itt több helyen sár és pocsolya nehezítette a haladást. Kiérve az erdõbõl innen is szép panoráma tárult elém. A 2 ep. után már csak pár km folt hátra. Itt jött a riolit tufa kiválás, mely teljesen egyedi látvány. Érdemes itt néhány percet nézelõdéssel tölteni még túra közben is. Végül rövid kocogással 10-re beértem a célba.

Ekkor még nem voltam éhes, úgyhogy a kocsiból kivéve a hátizsákot mindárt indultam is - egy nagy pohár pezsgõtablettás víz elfogyasztása után.

Ekkor már sokkal melegebb volt az idõ. "Érdekes" módon az emelkedõ az 1 pontig sem ment olyan könnyedén mint 2 órával elõtte. Azért egész jó idõvel abszolváltam. Az elsõ pontnál a közben odaérkezett Lacival beszélgettem egy kicsit. (Vele az elsõ körömnél találkoztam - az útvolnal végérõl jövet szalagozott.)
Innen már nem sok emelkedõ következett az a Pécskõ nyergéig. Itt már több túrázóval találkoztam. Örültem, hogy nem én vagyok immár az utolsó.
Pécskõnél ep várt vízzel! Fönt ettem 2 zsömlét, majd feltöltekeztem vízzel. Nagyon jól jött a párás idõben. Majd 1 l-t megittam.
Innen több km lejtõ következett az aszfaltig. Itt jobbra át és 1-2 km betonon gyaloglás következett. Itt természetesen végig tûzött a nap, az aszfalt is sugározta a forróságot. Így érkeztem a 3 ep-hez, ahol újra korlátlan víz és szörp fogyasztásának lehetõsége fogadott. Éltem ezzel is, de nem csak én, hanem mások is. Ezer köszönet érte a szervezõknek.
Etután a Kota környéke következett. Itt több dombra kellett felkapaszkodni. Rövid, de velõs emelkedõk és még rövidebb lejtõk jöttek. Alapvetõen több volt a fölfelé. Az egyik közülük olyan meredek volt, hogy akár a Mátrában, akár a Bükk szélén, de akár Ausztriában is megálta volna a helyét. Nem lehetett több mint néhány száz méter, de vagy 60-80m szintet mentünk felfelé.
A nyereg után már csak lejtõs szakaszok jöttek a célig. A vége már imerõsként köszönt vissza.

A célban átvettem a kitûzõket és okleveleket. Várt még a Pásztóiak túráin megszokott ellátás: kaja és szörp hegyek. :) Ekkor derült ki, hogy dobogós helyem lett a kis távon. Így átvehettem egy szép fazekasmunka mézescsuprot!!! :))) Ilyen sem volt még velem. Igaz hozzá kell tennem, hogy futók igazából nem jöttek (sok túra volt ezen a hétvégén) én meg inkább kocogós vagyok még. Ettõl függetlenül nagyon megörültem a váratlan díjnak.
A túrát a megszokott tökéletes szervezés, a jó útvonal kialakítás, kedves pontõrök jellemezték. Külön ki kell emelnem a vízzel való ellátást. Mivel elszámoltam a víz szükségelet, a túra végén már biztos gondjaim lettek volna e nélkül. Ezen kívül a szalagozás is tökéletes volt. Sõt "szöges deszkák" is segítették a túrázókat. Ezek A4-es lapok voltak a fákra felragasztva, rajtuk az ott következõ általában éles irány/ösvény váltás sematikus rajzával. Ha akartam volna sem tévedhettem el. :)
A túra után sikerült még a kedvenc mézembõl is beszerezni. Ezek után csak jó élményekkel gazdagodva indultam haza felé. Köszönöm a túrát! Jövõre újra itt!