Túrabeszámolók


Bakonyi Mikulás

larzenTúra éve: 20042005.11.21 12:02:05
Idén ötödször indultam ezen a túrán. Két éve futottam itt elõször, akkor Miki és Ákibácsi társaságában (5:35 nagyon csúszós terepen), tavaly Ákival, de a végén leszakadtam tõle (4:50). Idén 4:30-at tûztem ki tervnek, ez volt Ákibácsi tavalyi ideje.

Bár egyre inkább kezdek formába lendülni, és az utóbbi hetek rendszeres túráinak lassanként megjön az eredménye, azért nem volt épp optimális a túrát megelõzõ idõszak: a stresszes meló, és az utóbbi két napban összesen 8 óra alvás eléggé megviselt. Ideális túraidõ ígérkezett, realtíve kevés sár, langyos idõ, néha még a nap is sütött. 2000 óta ez volt a legkellemesebb.

Nagy csapatban indultunk, szám szerint heten, mint a gonoszok. Talán túlságosan is nagy volt ez a létszám ahhoz, hogy együtt maradjunk. Az elsõ pont elõtti lejtõnél kissé kimértnek tûnt nekem a tempó, úgyhogy a lépéseket megnyújtva elõre álltam. A ponttól egybõl indultam is tovább, arra hivatkozva, hogy techikai szünetet szeretnék tartani. Sajnos sokszor elõfordult már, hogy a pár másodperces megállásért soktíz percet kellett eltöltenem kemény tempóban azért, hogy utolérjem a csapatot. Megpróbáltam hát inkább elõnyt kovácsolni. Elõször valahogy túl sûrû volt a mezõny, aztán jött a mozduljvelünkös csapat, úgyhogy már majdnem a második pontnál jártam, amikor megálltam. Ákibácsi futott be egyedül, többiek sehol. Hát menjünk csak, majd jönnek.

Legközelebb a vadászháznál találkoztunk Mikiékkel, õk akkor fel, amikor mi le. Oké, gondoltam, itt lefele az útig úgyis utolérnek minket, majd onnan együtt megyünk. Meglepetésünkre az útvonalon változtattak (kimaradt a veszélyes 82-es fõút), a többiek meg nem értek utol minket, sõt, a cseszneki kocsmánál 5 perc körüli elõny mutatkozott (õk akkor értek be, amikor mi indultunk). Itt találkoztunk még Fattel és JB-vel. Gondoltam, hogy a következõ, viszonylag nehezen futható szakaszon majd újra összeáll a csapat.

Gézaházáig meglepõen jól mentünk, nagyon futóbarát volt a terep a korábbi emlékekhez képest, bár tudtunk, hogy az igazán nehéz a Gézaháza - Gézaháza kör lesz az Ördög-árkon keresztül. Elkezdtem gondolkodni azon, mit fogok enni. Egyetlen gélt vittem magammal, még rendesen bevásárolni sem volt idõm. A Mikuláspontnál kapott csokit befaltam, gondoltam a gélt megeszem ugyanitt, a kör végén. Továbbindulva láttam, hogy nõ fokozatosan nõ Ákibácsi és köztem a távolság, hiába is próbálok tapadni. Az Ördög-árok bejáratáig kb. 3x várt be. Pártíz másodperc volt csak a különbség, de ha kikerült volna a látókörömbõl, biztosan egybõl visszalassultam volna. Az árokban éreztem, hogy elõre kell hoznom a frissítést, mert elhagyott az erõm. Nálam az energia elfogyásakor párhuzamosan éhség is jelentkezik, ezért nem szoktam megborulni, most sajnos nem így volt. Amikor egy kidõlt fán átmászva kissé megszédültem, rájöttem, hogy itt azonnal enni kell. Szerencsére közben elértük a Gizella átjárót is, ami jelzi, hogy már nincs sok hátra a bokatörõ szakaszból. Lassan kezdett csak visszatérni az erõm, Ákinak mondtam is, hogy menjen csak, velem majd lesz valami, vagy visszajön az erõm vagy fejreállok, de ezért õ ne lassuljon le. A gézaházi pont elõtti emelkedõn éreztem hogy azért itt nincs nagy baj, be tudok érni a tervezett idõmben. 3:17-et mutatott itt az óra, 1:13 alatt mindenképp lefutom az utolsó tizest, úgyhogy a terv reálisnak tûnt.

Azt sejtettem, hogy Mikiék utolérnek, ha máshol nem, legkésõbb az utolsó 5 kilométeren, hiszen egytõl egyig nálam jobb utcai futókból állt a csapat, úgyhogy csak az volt a célom, hogy ez minél késõbb történjen meg. Míg mögöttem voltak, 'toltak' maguk elõtt, amint megelõztek, visszalassultam. Future adott még egy csokit, mondhatom az is életmentõnek bizonyult, így sikerült az utolsó utált ötöst is belegyaloglás nélkül végigkocogni, jelentõsen kevesebb szenvedéssel, mind eddig bármikor. 4:27 lett a vége, 11 perccel Ákibácsi, valamint hat perccel Miki, Future, -balázs- mögött, és ez számomra nagyon hízelgõ eredmény.

Érdekesség, hogy Farkasi Edina lépésmérõs órája maratoninál hosszabb távot mért.

Jövõ héten Vulkántúra! Remélem, az utóbbi hetek szintes edzéseibõl maradt rajtam valami, szeretnék egy hasonló jó idõt futni.