Túrabeszámolók


Kanizsa 50/30/20/10

lükepékTúra éve: 20092009.10.05 12:05:02
Kanizsa 30

Most, hogy arrafelé idõzünk sokat, jól végigjárjuk a dunántúli túrákat, Kanizsát se hagyhatjuk ki. Reggel nem túl korai keléssel is kényelmesen elrajtolunk 9 elõtt, én csak a kapu elõtt várok a kutyával, nem néztem, van-e vérnyomásmérés. :) Eb egy kijövõ pár elõtt pózol a fényképésznek, remélem, minimum a polgármester volt az, és címoldalon színes fényképen jelenik meg majd Zsoli. :)
Végre nekiindulunk a túrának, megnézzük a fél várost, mire kijutunk zöldbe. Igaz, a város is zöld. :) Sajna az aszfalt sok, késõbb majd kevesebb lesz. Szeretjük az õszi szõlõhegyeket, a szép tájat, a napsütést.. :) Ebbõl bõven volt a túrán, elégedettek vagyunk. A hosszú-hosszú rét csodálatos, szigorúan követjük a kanyarokat, mások nem annyira szigorúak magukkal. Enyhe félálomban járom az utat, lappang bennem valami nyavalya, déltájt elkezd folyni az orrom. Fogynak a kilométerek, 20 körül úgy érzem, hogy innen bármennyit tudnék menni, igaz, szigorúan ezzel a csigatempóval. Gethe úr kezeli a pecsételõlapokat, én csak megyek, amerre õ mondja. Újabb szõlõhegy, újabb aszfalt, pihenõerdõ, aszfalt, mindjárt Kanizsa. Kanizsa szélén felélénkülök, olajfúró izék állnak egy telken, ja itt iskola is van a témában.. Nagy parkos rondabetonkerítéses intézmény mellett megyünk el, ez mi lehet.. Majd temetõ szovjet emlékekkel (laktanya volt az elõbb mégis?), balra bauhaus stílusú kényelmes házak, szép telkeken, városliget... Hüldezek jobbra-balra, ez gyönyörû!! Némi otthoni netes keresés fényt derít ezekre, olajtársaság által épített lakóházak (gondolom mérnököknek, hivatalnokoknak), katonakórház, laktanya, minden volt itt. Hamar a célban vagyunk, minden földi jót kisorsolnak nekünk, még elkanyarodunk egy-két geoláda megkeresésére, aztán egy kis cukrászda, végül irány haza. Szép túra volt.