Túrabeszámolók


Aranyszarvas - Kincsem

ZETúra éve: 20102010.03.21 21:47:58

Kincsem 25 - elõször


Reggel felszedtem Andrást, Pannit és Tihamért, úgyhogy telekocsival indulhattunk útnak Tápiószele irányába. M3, M0, 31, 311, aztán Tápiószelén le is parkoltunk kilenc elõtt valamivel - a 31-es utat egy jó hosszú szakaszon felmarták, 40-60 közötti korlátozások, két helyen váltakozó irányban haladó forgalom lámpa irányításával...

Gyors nevezés, rajtszám 791, idõ 9:00. Az útvonal leírása egy oldal, mellette a margón ott van, hogy az adott szakasz milyen jelzésen halad - szerintem jó ötlet. Van továbbá térképvázlat is, bár részben a tömeg, részben a csapatban lévõ nem elsõ bálozók jóvoltából egyszerû az útvonal követése.

Tápiószele tipikis falusi utcái után a Hajta-parton megyünk tovább, sok a fiatal, sajnos sok közöttük a dohányos is - minket mondjuk nem zavar, hiszen "nem sietünk", ergo sorra elõzgetjük õket :)


Látok két csettegõt, ezeket a barkácslelemények garmadát tartalmazó gépeket le is fotózom gyorsan. Picit távolabb széles, belvíz miatti tavat kerülünk ki. Balra házak, jobbra víz, elõttünk-alattunk gyalogösvény szélességû út. No, itt sem használhatják az autókat azok, akiknek épp van...


Egy balkanyar, némi további séta, és elérkezünk az elsõ EP-hoz, kerek 6km, 10:03 kerül a lapra... Nem sokkal késõbb jobb kanyar, majd üdülötelepre érünk - nekem teszik egyik-másik ház, csend, jó levegõ, nyugalom - csak a hegyek, vagy akár méretesebb dombok hiányoznak... Mi tetszett ebben Petõfinek...? No mindegy, de gustibus non est disputandum...


A második EP-n kisdobozos fehér szõlõlevet kapunk, a dobozra rákerül a rajtszám is - a végén ugyanis sorsolásra kerül sor. A jelzést követve indulunk tovább, a táj változatos, legelõ, szántó, erdõ, a terep viszont eléggé "egysíkú" - de milyen legyen egy alföldi túra?


Nemsokára feltûnik a távolban a lovaspark, addig persze el kell haladni egy disznókarám mellett is - Tápiószelén a szarvasmarha, itt a disznók szagával lehetett közelebbi kapcsolatba kerülni - nekem, falusi levegõn nevelkedett emberként semmi gond, de volt, akinek egyszerûen csak "büdös" volt :)


Nem sokkal késõbb balra betértünk a lovaspark felé, ahol érkezési idõ/bélyegzés plusz csomagolt nápolyiszelet (a csomagolásra itt is rákerült a rajtszám) után mehettünk sorbaállni az önköltséges ebédért. Sorállás közben Dinnye lencsevégre kap mindenkit, aztán Pygmea jön Tihamért is lefotózni - a dokumentálás az fontos :-))


A választék Sima gulyás, babgulyás, marhapörkölt szürkemarhából, illetve sült csirkecomb (rizs vagy fõtt krumpli), kenyér, savanyított karfiol(!). Kérek egy nagy marhát :) a kenyérbõl, savanyúból szabadon lehet vételezni, úgyhogy fogok mellé két szelet kenyeret meg egy nagyobbacska karfiolrózsát, majd letepeledünk Dinnyéék helyére. Elõtte üdvözlöm Jámbort, Cejas a másik asztalnál, késõbb befut Vándorcsillag is...


A pörkölt marhajó volt :-) némi pihenés/pihegés után azért továbbállunk - az indulási idõhöz 12:05 kerül, azaz kerek negyven percet töltöttünk itt. Sajnos a szamarak a karám másik csücskébe vonultak, úgyhogy "családi fotó" :-) nem készült, majd legközelebb, ha erre járunk...


Hosszú egyenes szakasz következett, majd a változatosság kedvéért derékszögben balra fordultunk, és nemsokára a 4. EP-n találtuk magunkat.


Rövid szalagozás, majd jelzett út cikk-cakkban,  rettenetes emelkedõk :) , EP, szalagozás, Hajta-híd, no, itt már jártunk ma... Innen az induláskor megismert úton vissza a célba, ahol most nem elöl, hanem hátul kellett bemenni a mûvelõdési házba. Bélyegzés, búrkifli, majd az elõre összekészített, borítékba rakott díjazás átvétele következett, szépen, egymás után. A nagyteremben leadtuk a szemetünket, amikbõl idõközönként egyet-kettõt kihúztak, és az adott rajtszám tulajdonosa egy pár zoknival lett gazdagabb :-)

Beszereztem egy Cartographia kupa igazolófüzetet, meg bele az elsõ bélyegzést, hiszen ezért (is) jöttem :-)

Ebola is befut, majd a fõrendezõ, Lipák István körbejár gratulálni - két tombolahúzás között...



A hangulat nagyon jó, tényleg látszik, hogy szívvel-lélekkel csinálja a nem kevés számú rendezõi/közremûködõi csapat. A díjazás tetszetõs, még kétszer kell jönni, hogy jelvényt kapjak - a következõ két évben március 3. szombatja biztosan foglalt - csodás a búrkifli a célban, nagyszerû a hangulat egy laza, sétálós tavaszi túrán.


(Túrablog)