Túrabeszámolók


Sárga

PlecsTúra éve: 20102010.05.05 14:13:22
 

Sárga 70

 

Ami tény: ha valaki tényleg túrázik és nem fut, annak egy ilyen hosszú túrán úgy is kell sötétben mennie pár órácskát, tök mindegy, hogy mikor indul…  Ami ebben a túrában számomra kicsit szokatlan volt, az az, hogy a sötétben megtett kilométerek itt nem a túra végére estek, mint általában szoktak, hanem az elejére, ráadásul az éjfél körüli rajtidõnek hála, volt belõlük majd’ harminc…

 Szerencsére jártam már éjszakai túrán, így nem volt ezzel különösebb bajom, csak attól tartottam kicsit, hogy pénteken meló után elindulva, s aztán másnap délutánig folyamatosan gyalogolva egy idõ után nagyon álmos és fáradt leszek, s a végén emiatt jobban ki leszek készülve, mint ami indokolt lenne. Igazából picit meglepõ, hogy sem álmosságnak, sem extra fáradtságnak nyoma sem volt! Mármint a túrán… Este otthon azért fokozatosan egyre erõsebben kezdett derengeni, hogy valahol valamikor kihagytam egy éjjeli alvást… J

 A túra egyébként kitûnõ volt, az éjjeli szakaszon nagyszerûek voltak a kis „foszforeszkáló szemek”, amelyek úgy mutatták az utat a sötétben, mint valami világító turistajelzés, a komolyabb kanyarokban pedig 40-50 méterrõl is észrevehetõ fényvisszaverõ kis nyilacskákat is tettek a szervezõk – ez tényleg kifogástalan volt!

 A Pilis-nyeregbe való felkapaszkodás tök korom sötétben egészen más élmény, mint nappal, de a lényeg azért sötétben is, világosban is ugyanaz: ez bizony egy kiadós kis emelkedõ… :-)

Csak világosban legalább látni a végét…

 A szervezésrõl csak pozitív dolgokat tudok mondani, az éjszakai szakaszon a fényvisszaverõ jelzések nagyszerûek voltak, s bár végig a sárga sáv jelzésen kellett menni, a nappali szakaszon is volt néhol kiegészítõ szalagozás. Igaz, engem a Rózsika forrás elõtti szalag kavalkád pár másodpercre megzavart, mert az azt megelõzõ szakaszon nem nagyon láttam szalagot, ott meg hirtelen mindenféle színû szalagok lebegtek a kora reggeli szellõben a szélrózsa minden irányában, sárga, piros, kék, fehér… olyan volt, mintha május elseje lett volna…

Ja! Egyébként az is volt! :-)

 Az ellátásról csak áradozni tudok, abszolút kifogástalan volt, s ha belegondolok, hogy mennyit fizettem részvételi díj címén, hát azt kell mondjam, hogy egy nagy-nagy köszönet jár a szervezõknek, hogy ezt a túrát, így, ennyiért, ilyen magas színvonalon összehozták! A túraélményen és a szokásos díjazáson túl olyan ellátást kaptunk, amely szerintem önmagában is bõven többe került, mint maga a teljes részvételi díj!

 Errõl a túráról nehéz rosszat mondani, ha mégis akarnék, akkor azt mondanám, hogy a Budaörsi gimnáziumba vezetõ közel három kilométeres aszfaltút nem méltó befejezése ennek a túrának, mert 67 km után a betonút már nagyon nyírja a lábat, hazudnék ha azt mondanám, hogy ezt a szakaszt élveztem… De tudom, az iskola épülete nem mobil, a sárga jelzést sem igazán egyszerû arrébb vinni, úgyhogy azzal kell fõznünk, ami van…

 Köszönet mindazoknak, akik részt vettek a szervezésében, büszkék lehetnek magukra – mert ez a túra nagyon ott volt!  

 Ha akarsz látni egy Pilis-nyereg by night fotót vagy csak megnéznéd a túrán készült képeimet, itt megtalálod: www.plecs.hu