2006. március 25. Bujáki Kikelet 15
Egész héten kínozott a vesekövem, úgyhogy nem nagyon akartam egy métert sem gyalogolni, de a hegyek közt csak másabb, mint az újpalotai panel lépcsõit mászni könnyítés végett, úgyhogy irány Buják!
Nyolc harmincra értem le, illetve, addigra végeztem a nevezéssel. Sajnos, egyesületemnél adminisztrációs problémák miatt még mindig csak folyamatban van az MTSZ tagságom, úgyhogy az 550.- Ft kifizetése után fel a bakancs és irány a Kálvária!
Menetközben vettem észre, hogy az egyébként kitûnõ, részletes, és a túra lejárása után nyugodtan mondhatom, hihetetlen pontos itiner csak 12,8 km-ben állapította meg a távolságot. Az eredeti kiírás szerint 16 km-t kellett volna megtenni, de utólag megtudtam, térképen lemérték a távolságot és ennyire korrigálták.
Köszönet érte Hevér Gábornak.
Egy picit a szakaszok emelkedõjének adatait hiányoltam egyedül, így az eredeti kiírás szerinti 400 méterrel számítottam ki az új pontokat.
A talaj sok helyen vendégmarasztaló volt, de igazi mocsárral nem nagyon találkoztam.
A Sas-bérc elõtti emelkedõ kicsit megfogott, hiába, a ketyegõm, de a kilátás kárpótolt mindenért!
Egyszerûen gyönyörû ez az ország, így, messzirõl nézve, amikor nem látszik a sok szemét meg az elhanyagoltság...
Utóbbi megjegyzés általános, nem erre a túrára vonatkozik...:)))
A bujáki vár felé menve eldõlt, nem hozom ide nyáron a családom, erre az útvonalra. A mezõ most is olyan aljnövényzettel bírt helyenként, hogy a túrabotjaim inkább csak akadályoztak sokszor, mint segítettek.
Az üdülõnél nehezítette az átkelést, hogy a patakon a hídnak csak a tartógerendái vannak meg, szédülõsek inkább ugorják át a patakot.
A vár elõtti emelkedõ iszonyat sáros volt egy szakaszon, utána a kõlépcsõ balesetveszélyes.
Különösen, hogy az itinerben ugyan pontosan le van írva hol kellene lejönni a várból, sokan mégis szembementek a forgalommal, nem kevés veszélyt okozva másoknak.
Pedig a másik oldalon a falépcsõn kényelmesebb is volt a lejutás.
A visszaút Bujákra nem nagy durranás, végig aszfalt, nem szeretem.
Összességében négy óra alatt tettem meg a túrát, talán, ha kevesebbet gyönyörködök a kilátónál meg a várnál, akkor jobb idõt futok. Kb. fél órát vesztegeltem el, mert lenyûgüzütt a látvány!
Igy sem éreztem lassúnak magam, kicsit csalódott voltam, szerettem volna elérni a 4 km-es átlagot, mégiscsak az a minimum egy teljesítménytúrán.
A rendezés kiváló, bár a várnál lehetnének szigorúbbak, az itiner tökéletes és pontos, csak el kell olvasni, a szalagozás tökéletesen látható volt végig.
Összességében csillagos ötös, bár a végén picit hiányzott a kézfogás valamelyik helyes lánnyal...
Köszönöm!
Ui.: legközelebb egy 35 körüli, gyönyörû, engem akaró hölgyet lehetne odarakni gratulálni, nem is értem, miért nem gondoltak még erre a szervezõk:)))))))))))))))
nemethlaci
UiUi a kismalac: kicsit szomorúan láttam, hogy sokan nem az erdõben mentek, hanem egyszerûen legyalogoltak a mûúton a várig. Nem értem. Minek neveznek be, ha nem is kjváncsiak az útvonalra? Saját szememmel láttam több csoportot, legalább húsz ember ment így végig, fájdalom, többségük gyerek.
Már ilyen korban kijátsszák a szabályokat, és még büszkék is rá. Fennhangon dicsérték magukat, amiért a sok hülye a sárban dagonyázik, bezzeg õk!
Kicsit elszomorított... |
