Túrabeszámolók


Csík Ferenc Emléktúra

nafeTúra éve: 20102010.09.23 20:52:49

Csík Ferenc emléktúra, 20-as táv.


GPS-el mért távolság: 18,1 km; barometrikus magasságmérõvel mért összesített szintemelkedés: 470 m.


Végig esõben vezetve jutottam el a rajthelyre, ahol negyed kilenckor alig néhány autó volt csak. Egész úton gondolkoztam, melyik távot válasszam. Végül az esõ és a másnapra tervezett vértesi útvonal felderítõ túra, no meg az arra ígért még cudarabb idõjárás miatt a 20-ast választottam. Hiba volt. A 30-asra kellett volna mennem. Készülõdés közben befutott a Csuka Sanyi vezette gyõri különítmény. õk természetesen 30 km-en indultak, így rövid készülõdés és nevezés után egyedül indultam.


Hol kevésbé, hol jobban esett az esõ, de inkább megszûnõben volt. Az elsõ emelkedõn jól haladtam. Nem valami combos, de bemelegítésnek éppen jó. A kék jelzésen alig találkoztam sárral, de az sem ragadt. Én eléggé az elején indultam, még szemerkélõ esõben. Lehet, késõbb nagyobb lett a sár. Az elsõ ellenõrzõ pont után egy kis aszfaltos szakasz következett, amit hamar letudtam. Kellemes, többnyire lejtõs út és ösvény következett. Vállus elõtt volt egy kis dzsindzsa, utána egy kukorica föld melletti lekaszált füves út következett. A faluba aszfalton ballagtam be. Az ellenõrzõ pontot hamar megtaláltam. Beszélgettünk egy kicsit. A faluból kijutva, a Z+ jelzés igazán kellemes, látványos. Az ezt követõ út is az. A zöld jelzésen végre tudtam szedni egy kis somot is. Addig csak a földre lehullva láttam, de a fán sehol sem volt elérhetõ magasságban. Egy helyen letértem balra, hogy megnézzem a Z+ jelzéssel párhuzamos út minõségét. Egészen jó murvás út. Érdemes lenne biciklivel is megnézni. Hiába, nem tudok kibújni a bõrömbõl. Bármerre járok gyalog, mindig nézem, mennyire járható az út montival.


Továbbmenve, megnéztem a kutyasírokat. Nagyon szépen rendbe tették utolsó erre jártam óta. Végre teljesen megszûnt az esõ. Elértem a Büdös-kúti ellenõrzõ pontot, ahol sok láda alma várta a túrázókat. Pecsételést követõen menet közben meg is ettem a kapott almát. Egy magaslesnél lecipzároztam a széldzseki ujjait. A sárga sáv jelzés hamarosan ösvényre váltott. Ezen volt egy-két meredekebb, de nem túl hosszú emelkedõ és lejtõ.


Kiérve a murvás útra, rövid séta és egy kis kaptató után megérkeztem a Berzsenyi-kilátóhoz. Szép a kilátás. Fényképezõgép otthon pihent az asztalon, csak a tokját vittem magammal, így csak a telefonommal fotózhattam. Megnéztem a térképet, alig volt hátra valamennyi kis séta. Lefelé menet két anyuka jött velem szembe, két kislánnyal, s megkérdezték jó felé mennek-e, mert a célba szerettek volna jutni. Visszafordítottam õket. Mint kiderült, tévedésbõl egy kis szervezõi segédlettel, fordított irányba kezdték a túrát, s már jártak a kilátónál, csak hát az egyik kislány rájött a sárga jelzésen, hogy ott másfelé kéne menni s visszafordította a csapatot. Mondjuk a tízes távon indulók csak fekete-fehér térképet kaptak. A hátralévõ távot együtt tettük meg.


Nagyon kellemes túra. Még így nagy esõk után, néha még szemerkélõ esõben sincs gond a járhatósággal. Sár alig, s az sem ragad. Kár, hogy az idõjárás sokakat eltántorított az indulástól. A 20-as táv szerintem kifejezetten könnyû, még ilyen idõben is. Még csak kellemes fáradtságot sem éreztem a végén. Az elõzõ heti 17 km-es vértesi egyesületi túránk sokkal nehezebb volt, jobban el is fáradtam. A 20-as távban szerencsére nagyon kevés az aszfaltos szakasz.


A túra ár/szolgáltatás aránya igen jó. 500/400 Ft-ért. Színes térképes igazolólap (saját térképet nem kellett használnom), minden ponton cukorka, a Büdös-kútnál alma, a célban pedig oklevél, kitûzõ, csoki és szõlõcukor. Elõfordulhat, hogy sokan morogni fognak, de szerintem ha a rendezõ nem tud minden távra színes térképet adni, akkor inkább a rövid távosoknak kellene azt juttatni. Számukra jelent általában nagyobb problémát a tájékozódás. A hosszabb távokon indulók, ráadásul általában visznek magukkal térképet is. Én a magam részérõl nagyon nem szívesen indulok olyan túrán, amelyrõl nem rendelkezem térképpel.