Tojás 30/A
Jó nagy hajnali esõzésre ébredtem, de mire összeraktam magam kitisztult az égbolt. A városmajori rajtnál kevesen álldogáltak, gyorsan sorra kerültem és máris mehettem utamra. A túra végén Solymáron ismét eleredt az esõ.
Összefoglalva: Remek rendezés, kifogástalan pontõrködés, színvonalas tájékoztató füzet, éjszaka talán szentjánosbogarazó pinknyilak, pinkpontok nehogy eltévedjünk, ráadás tapsifüles nyuszitojás, igazi húsvéti hangulat! Köszönet mindenkinek!
Most csak a teljesítménytúra XII. kerületi (Hegyvidék) helytörténeti vonatkozásaira térek ki - röviden - az igazolófüzet igen alapos útvonalleírása alapján:
Rajthely: A városmajori Kós Károly Általános Iskola idén ünnepli százéves fennállását. A szecessziós stílusú épületet Kós Károly és Györgyi Dénes tervezte 1910-1911-ben. Ma a kõhajításnyira található Városmajori Gimnázium tagintézménye.
A Városmajor utcából jobbra elágazó Alma utcán megyünk felfelé: Az 1. szám alatt magasodó épületben Árkay Aladár mûépítész rendezte be mûterem-lakását. Nevéhez fûzödik a túra során érintett Ráth György utca, Határõr utca, Tóth Lõrinc utca, Istenhegyi út által határolt területen 1910-1913 között megépített harminchét családi házból álló Bírák és ügyészek lakónegyede.
Elérjük a Martinovics-hegyen található 1. ellenõrzõ pontot: Az 1950-tõl 1991-ig Martinovics-hegynek hívott természetvédelmi terület mai neve Kis-Svábhegy. Második világháborús légvédelmi üteg (flak) betonalapzatának maradványai, geodéziai pont.
Keresztezzük a Tusnádi utcát és a Pethényi utat is: A Pethényi úton található Kovács J. 1848-as honvéd sírja.
[A Diana úton haladva] keresztezzük az Óra utat: balra tekintünk, itt, az 1842-ben épült nyaralóvillában volt Buda 1849-es ostromakor Görgey Artúr fõhadiszállása, miután a korábbi a zugligeti Laszlovszky-majorit belövés érte a várból. 1897-ben Erzsébet királyné is járt itt. Nehezen kibetûzhetõ emléktábláját a villa falán találjuk.
Elhaladunk a Jókai Mór emlékszoba mellett: A nagy regényíró hagyatékát - regényei jövedelmébõl vásárolta a mára már elpusztult villáját - a Petõfi Irodalmi Múzeum gondozza. Ugyanezen a címen találhatjuk meg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát és a Madártani Egyesületet is.
A Szépkilátás utcán elhaladva a Sváb-hegyi fogaskerekû állomás mellett: Az akkor gõzüzemû Svábhegyi Fogaskerekû Vasutat - a világon harmadikként - 1874-ben adták át a forgalomnak. A svábhegyi állomás falán Cathry Szaléz Ferenc építõmérnök emléktáblája található.
Balra a Karthauzi utcán: Eötvös József itt lakott a svájci stílusú Karthauzi-lakban.
Felmegyünk a Széchenyi-emléknél levõ 2. ellenõrzõ ponthoz: A Széchenyi-kilátó - gloriette-ként - eredetileg a Városligetben volt, lebontották és mai helyén, a Széchenyi-hegyen állították fel 1898-ban.
Felmegyünk a Svájci úton: Az utca neve a Fogaskerekû svájci származású építõmérnökének Cathry Szaléz Ferencnek emlékét õrzi.
Haladunk tovább a Gyermekvasút végállomásáig: Az elsõ szakaszban - 1948-ban - megépült három kilométeres vasútvonalhoz tartozott még a Normafa megállóhely, az Úttörõváros (ma Csillebérc) és az Elõre (ma Virágvölgy) állomás is.
Haladunk a Normafáig, innen a jelzést követjük az Anna rétig: A Normafához Schodelné Klein Róza neve kötõdik, aki 1840-ben a Nemzeti Színház társulatával itt piknikezett és egy öreg bükkfa megihlette Bellini: Norma c. operája egyik áriájának eléneklésére. A hagyomány szerint ettõl kezdve hívták a fát és a környékét is Normafának. Az Anna-réten van az újra felépített kis Szent Anna-kápolna.
Így érjük el a Disznófõ-forrásnál lévõ 3. ellenõrzõ pontot: A Disznófõ-forrás Zugliget egyik leghíresebb forrása, közelében mûködött az 1840-es évektõl az azonos nevû vendéglõ. Ugyanitt található a fõváros elsõ Kossuth-szobra. A közelben található Vadászmajor (ma iskola) volt a színhelye a budai dûlõkeresztelõnek 1847-ben.
Elhaladunk a Tündér-szikla mellett és a Libegõ alatt: A Tündér-szikla a Tündérhegy Zugligeti út felé nézõ függõleges falú dolomitszirtje. A Libegõ 1970-ben került átadásra, a Zugliget és Jánoshegy közötti távolság a függõszéken negyedóra alatt tehetõ meg.
A Jánoshegy oldalában vezetõ úton: A János-hegy a fõváros legmagasabb pontja, a neoromán stílusú Erzsébet-kilátó Schulek Frigyes tervei szerint készült el 1910-ben.
Akit további részletek érdekelnek:
http://www.hegytortenet.hu
http://www.hegyvidekujsag.eu
| 