Túrabeszámolók


Káli

krajoramaTúra éve: 20112011.05.09 08:26:11

Káli 60


Ideális körülmények közt zajlott a túra, egész nap nem látszott egyetlen felhõ sem, de mégsem volt túl meleg. Páran talán napszúrást kaphattak, de nálam szerencsére volt túrázós sapka. A Káli medencét ismerem, és már régóta terveztem, hogy indulok ezen a hatvanason - nem is bántam meg. A hegytetõkre meglepõen nehéz kapaszkodók visznek fel, de a kilátás csodálatos. Minden csúcson kisebb tömeggel lehetett találkozni. A résztvevõk nézelõdtek, kajáltak, vagy csak pihentek, ki-ki erõnléte szerint. Rögtön az elsõ hegyen egy ismerõssel futottam össze, féltávig vele, pontosabban csapatával tartottam. Eközben a szervezõk és szponzorok minden jóval elláttak minket. A Cserpes féle túrónak különösen megörültem, mert itthon Gyõrben is szoktam venni, imádom.


Féltávnál sikerült belelendülni, úgyhogy a henyei presszóban elköltött sör után elköszöntem a társaságtól, és kicsit belehúztam. Már hét és fél óra eltelt, szerettem volna még világosban beérni. Nagyon vaksi vagyok már félhomályban is, olyankor nekem már minden jelzés sötétkék. Hiába volt világos, Hegyestûrõl lefelé sikerült a másnapi Óbudavár útvonalára rákeveredni, még szerencse, hogy megcsináltam azt a túrát, mert egy kilométer után feltûnt, hogy túl ismerõs az út, és talán nem is kelet felé kéne menni. Nem akartam felfelé visszamenni, úgyhogy beálltam nyugati irányba, és árkon-bokron keresztül visszatértem a jó útra. Közben jól megijesztettük egymást egy rókával. Egy kis család mögé álltam be, de nem tudtam megelõzni õket, nagyon jó tempót mentek, mint késõbb kiderült elég profik, Pécsrõl jöttek és a másnapi Óbudavár túrát és tervezték (remélem nem áztak meg). A sóskáli templomromnál meg is álltam pihenni, meg beszélgetni a juhásszal, aki éppen a birkákért jött ki, hogy beterelje õket. Nemrég született fajtiszta mudit ajánlott, amikor a kutyákra terelõdött a szó, lehet, hogy szaván fogom, kéne tarsaság a mi Csutakunknak. Tenyésztõtöl 30-40 ezer lenne, ezek meg tuti pásztorkutya leszármazott, okos kutyusok.


Itt talált egy másik túrázó, akivel még reggel a busznál ismerkedtünk meg, és azóta is elõzgettük egymást. Most végül is beálltunk egy tempóra és jót beszélgetve értünk be a célba. Jó sûrû babgulyás után még ejtõztünk egy órát, míg hírt nem hallottam az ismerõsrõl, hogy nemsokára beér. Bocs Dani, hogy nem vártalak meg, de nekem még haza kellett jutni, gratulálok a teljesítéshez neked és mindenkinek aki végigment! A szervezõknek köszönet a színvonalas túráért!


bye, krajo