Az elsõ két év hagyományaihoz visszatérve :) pici elkavarással érkeztem a rajtidõ vége felé a Libegõ alsó állomásához, így a Libegõ 11 résztvevõit is volt lehetõségem egyben megszemlélni - no meg az ismerõsöket üdvözölni.
Bõven a rajtidõ vége után vágtunk neki kényelmes tempóban seprés címszóval :) a Hunyad-orom meghódításának, és az ott szolgálatot teljesítõ pontõr (f)elszabadításának, ami -némi emelkedõ okozta lihegés árán- sikerült is.
A rajtba visszaérve kapjuk a következõ bélyegzést - no, ez a pontõr még marad, hiszen mi is jövünk még párszor, a Libegõ 11-es távon indulók meg pláne :-) úgyhogy a bemelegítõ kör után jöhet a Pozsonyi-hegy, Tündér-szikla kör. Az útvonal ismerõs, a lépcsõs-betonos szakasz után a terep nagyon jó, kényelmesen széles gyalogúton érjük el a Z- letérését, hogy aztán enyhén emelkedve, és az aszfaltot keresztezve az ep-ra érve a Z+Z3 kombinációra váltva elinduljunk visszafelé. Ez a szakasz is nagyjából szintben halad, és kocogásra csábít, de most nem ez a program, úgyhogy inkább nézelõdök, és találok is fotózni való növényt, úgyhogy picit le is maradok.
Aszfalt, pihenõhely jobbra, szép, hosszú farakásokkal - igen, itt is folyik erdõmûvelés, no meg piknikezés is: autókból szól a "zene"... Sebaj, mi úgyis lemegyünk balra, a Tündér-szikla felé. Picit "benézzük" a dolgot, és nem a Z-, lépcsõ útvonalon jutunk le a Libegõ alsó állomásához, hanem a Z3 jelzést követve "nagypistázunk" egyet - ilyen is kell, de legközelebb jobban figyelünk :-))
Aztán elindulunk a leghosszabb körre, vissza a Z3 jelzésen, majd pedig a Z--ot követve fel elõbb Normafáig, majd szigorúan a Kc nyugati ágát követve a Libegõ felsõ állomásán lévõ pontig. A rétes kimarad, a meggylé, és a Kc jelzé kunkora a gsm-torony után ellenben nem. A ponton némi rendezõi egyeztetés, meg energiapótlás után esünk túl, és indulunk el a parkoló kilátó felõli sarka felé, a Z3 jelzést megkeresni. Nincs nehéz dolgunk, így hamar nekivágunk a lejtõnek, hogy a Pozsonyi-hegy pontõrétõl kapott bélyegzés birtokában a korábban fölfelé megtett úton leereszkedjünk a Libegõ alsó állomásához. A hab a tortán persze most jön: föl, a libegõ alatt :-) Bottal persze könnyebb, így itt-ott azért némi nézelõdéssel vegyített várakozással érünk föl a felsõ állomáshoz, onnan pedig az Erzsébet-kilátóhoz. A pont persze most is elbújt - szerencsére nem megyek fel teljesen a kilátóba, az utolsó elõtti szintnél észreveszem a pontõrt lent - de legalább ismét megszemlélhettem a kilátóból feltáruló panorámát :-) A pontról "lecsorgunk" a célba, ahol kitûzõ, oklevél, meg egy "kisvonatos" képeslap a díjazás. Természetesen a zsíros kenyér-hagyma-szörp nem maradhat el itt sem, úgyhogy kényelmesen falatozunk, majd a régi P-, Z3 útvonalon elindulunk lefelé.
(Bõvebben, fotókkal: Túrablog) |
