Odvas-Kõ-ris
kis kör teljesítménytúra.
GPS-el
mért távolság: 18,1 km; barometrikus magasságmérõvel mért
összesített szintemelkedés: 545 m.
A
Szent-kút túra ellenére frissebben ébredtem, mint elõzõ nap. Az
utak felszáradóban. Készülõdés, reggeli. Esik az esõ. A
francba! Ha már egyszer nekikészültem, csak elindulok, viszont
rögtön eldõlt, csak a kis kört vállalom be. Eszembe jut, hogy
másfél éve egy ilyen esõs túrának köszönhetõen gyulladt be a
térdem. Semmi kedvem nincs egy újabb két hónapos túraelvonáshoz,
illetve esõnadrágban gyalogolni órákon át. Bakonybélbe menet
nem valami jó ómen a felhõsipkába bújt Kõris-hegy látványa.
Alig páran lézengenek a rajtban, így gyorsan benevezek, miközben
hallom, a fõszervezõ a nagy kör megszüntetését fontolgatja.
Fél
nyolc után pár perccel nekivágok a távnak. Jól jön, hogy ez
alkalommal lejtõn lehet bemelegíteni. Odvaskõpusztáig, mindössze
néhány kis huppli nehezíti a haladást. A Gerence melletti ösvény,
helyenként csúszós az esõtõl. Nem irigylem a montisokat a
következõ maraton ezen szakaszáért. A hotel után jön egy kis
laza emelkedõ, bemelegítésként, a barlanghoz vezetõ igen meredek
kaptatóhoz. Fújtatok rendesen, mire fölérek. Nagyon rövid távon
kell begyûjteni 70 m szintet. Az eddigi szitálást követõen,
egyre jobban esik az esõ. Pecsételés, egy kis beszélgetés.
Ilyenkor itt a legjobb pontõrnek lenni. A barlang megvédi az
esõtõl. Épp, mielõtt tovább mennék érkezik Pisti, Bernadett és
Bazsi csapata. A tegnapi 100 km után, most csak egy nagy kört
terveztek levezetésképpen. Azt hiszem, én föl se bírnék kelni.
Még
egy kis meredek rész, s elérem a piros jelzést, amit aztán
egészen a kõris-hegyi ellenõrzõ pontig követek. Rögvest lazábbá
is válik az emelkedõ, viszont rázendít az esõ. A
széldzseki-szélmellény kombót, esõdzsekire cserélem, s megyek
tovább. Viszonylag kényelmes tempóban megyek, s kifejezetten jól
esik az emelkedõ a szép bükkerdõben. Elérem a Rézbükki-utat.
Nagyon jó állapotban van. Belegondolok, mennyivel könnyebb rajta
gyalog menni fölfelé, mint biciklivel! Jóval alacsonyabb lehet a
pulzusom is. Biciklivel kifejezetten oda kell rá figyelni, ha nem
akarok elsavasodni. Igaz, akkor az átlagsebességem 7,5 és 9 km/h
között van, a mostani 4,5-5-össel szemben.
Ahogy
haladok fölfelé, fokozatosan megyek bele a felhõbe. Az esõ
rendületlenül esik. Kiérek az aszfaltra, s maradok azon, bár a
kiírás szerinti útvonal levágja egy kanyarját. Fölérek a
hegytetõre. A radar dóm teteje csak sejthetõ a felhõben. Idõnként
viszont csak a lábakat látni. Megkapom a következõ pecsétet és
csokit, majd irány a kék barlangi jelzés meredek lejtõje. Ettõl
a szakasztól már elõre fáztam az esõ miatt, hiszen száraz
idõben is nehéz. Meglepõen könnyen sikerült leérnem (Szerintem,
olyan típusú a lejtõ és a föld, hogy egy nem túl nagy esõt
követõen jobban tapad a talaj, mint szárazon. A piros romjelzés
ilyen, a vértesben Mór és Csókakõ között.). Az aszfalt utáni
szakasza rosszabb, mivel a megázott sárgaföld igencsak csúszós.
A
jelzések elágazásánál, gyõri ismerõs érkezik a zöld
jelzésen. Gyorsan tisztázzuk, õ csak a vonatos éjszakai túrához
csinál egy kis terepfelmérést. Egyeztetjük az útvonalunkat. Az
aszfaltig megegyezik. Jót beszélgetünk. Elõzetesen azt terveztem,
nem megyek a Barátok-útján, amit kifejezetten utálok, hanem
kerülök a murván. Mivel van társaság én is azon megyek. Hát
nem az a leányálom ez a szakasz, de csak a végére érünk. Itt
elválik utunk. Megyek tovább a zöld jelzésen. Jön egy csúszós
emelkedõ, majd a faluban vezetõ utolsó rövid aszfaltos szakasz, s
máris beértem a célba. Esõ ide, vagy oda, sokkal jobban éreztem
magam, mint elõzõ nap.
A
célban megkaptam az emléklapot, a kitûzõt, s hazafelé vettem az
irányt.
Kellemes,
helyenként látványos túra, s ahhoz képest, hogy felmegy a Bakony
legmagasabb hegyére, szerintem még könnyû is.
A
túra ár/szolgáltatás aránya drága. 800 Ft-ért színes térképes
igazolólap (Saját térkép szükségtelen.), az Odvas-kõnél és a
Kõris-hegyen csoki, a célban pedig oklevél, és kitûzõ járt. A
távon a szalagozás kiváló, annak ellenére, hogy a
Magas-Bakonyban jók a turista jelzések, mindössze 2-3 olyan pont
volt, ahol kell kiegészítõ jelzés, s ott volt is. A többi helyen
inkább csak a figyelmetlenségbõl eredõ elkeverések nehezítésére
lehetett indokolt.
|