Túrabeszámolók


Közeli Helyeken/Csontok útján/Dél-Balaton/Harkány/Dombóvár/Határvidék/Megoldjuk 5*2*30

régészlányTúra éve: 20112011.08.12 19:40:28


Csontok útján



Majdnem sikerült elaludnom. Tudom, remek nyitás. 7:18-kor keltem és 7:30-kor már a kocsiban ültem.. Fantasztikus, nem is én lennék. Már régen voltam a Mecsekben, úgyhogy örömmel vártam. 8 után pár perccel ott vagyunk a rajtban, nevezünk. Sajnos 4 emberre jut egy itiner. Mindegy, ilyen még sose volt:) 4-es csapat: Csabi, Ábris, Sanyika és én. Természetes a Csontok útján vagyunk, a súlyosbított változaton, na és persze egy régészlánynak ez kötelezõ. Mindannyian kíváncsiak voltunk arra a kis szurdokvölgyre:)


Eleinte együtt megyünk, beszélgetünk. Nagypallnál Évi a pontõr, örömmel üdvözöljük, aztán gyorsan megyünk tovább. Itt találkozunk bajnaival, illetve D. Petiékkel. Sajnos Fazekasbodáig végig aszfalt, mely az itiner szerint kivédhetetlen. Bevesszük a bodai halálkanyart is, aztán elérjük a pontot. Ezután jön a Disznó-völgy bejárata. Itt két lehetõség közül lehet választani, mi a nehezebbiket választjuk, mint sokan mások. Itt Sanyika lelép, nagyon jól nyomja. Csabi lemaradt, így Ábrissal ketten birkózunk meg a völggyel:) Gyönyörû volt, tiszta Szurdok-feeling volt, megzabolázva állatcsontokkal. Kiérve a völgybõl sajnos félreolvassuk az itinert, és balra fordulunk a zöldön. Megyünk rajta egy kilit, aztán rájövünk, hogy jobbra kellett volna, hiszen ott a pont. Oké. Nyugalom. Szépen visszafordulunk. Szembe találkoztunk peszáékkal, akik csodálkoznak rajtunk. Oh, igen, erre kell majd továbbmenni. Gyorsabb iramot veszünk fel, elérjük a pontot, aztán visszafordulunk, és tényleg megyünk tovább. Itt egy kicsit futunk, visszaelõzzük a „tömeget”, peszáékat is utolérjük Erdõsmecske szélén. A buszmegállóban a pont. Itt megállunk, eszünk, Sanyikától kapunk 1-1 doboz sört. Köszönjük:)




Ábris a ponton maradt, nem tudta meginni a sörét 10 perc alatt. A templomot megkerüljük balról, felmegyünk a Kálváriához, át a temetõn. Egy kis idõ múlva újra csatlakozik a társasághoz Ábris. Apátvarasd-telepnél újra pont, itt már 26,5 kilométernél járunk. Kapunk finom csokit, aztán irány Mecseknádasd. Ezt a kék négyzeten érjük el. Itt egy kicsit bele-bele futottam. A keresztezõdésnél elérjük a pirost, itt jobbra megyünk és irány a Várhegy, a cél. Felfelé megpillantom moiwáékat. Épp futottak le, a buszhoz. A Várhegyen finom kaja várt (by Torma T.), illetve szép emléklap:)



Összesítve ez egy nagyon jó kis túra volt, barátságos, családias, hangulatos, jól éreztem magam:)  Már nagyon vártam a vasárnapot, kíváncsi voltam az útvonalra:)




Mecseklátó 30



Nos, szerencsére ma nem aludtam el. Idõben sikerült felkelnem, nyugisan odaértünk Csabival a rajthoz. Már a rajtnál probléma adódott: a túra közben nincsen egyetlen se kocsma se:/ És frissíteni kell. Na, ezt is megoldottuk: Egyik ponthoz odavitettünk sört. Na, de kezdjük az elején: sajnos sok aszfalttal indítunk, de ez most természetes is. Hamar elérjük Martonfát. Nagyon meleg van, persze Csabi nem izzad itt se. Kb. féltávnál megkapjuk a sörünket, itt egy kicsit pihenünk. Utána megint go, mert a célnál „ünneplés”. Kukoricás rész jön. A túra nagy része ilyen terepen megy, de a lényege, hogy végig látjuk a Mecsek szép vonulatait. Pécsvárad elõtti szakasz borzalmas, senkinek sem tetszik, legalábbis a lábunknak nem:/ Végül elérjük Pécsváradot. Itt még egy kis aszfalt, aztán a hivatalos! úton elérjük a célt, ahol finom fõtt virsli vár ránk:) illetve az ünneplés. Ünneplés, mert ez a túra volt a mozgalom zárórésze.



Összegzésül ezt a két túrát nagyon jól összehangolták. A mecseki túrák nem szoktak erre menni, ezért is volt egy élmény ezeken részt venni. Sajnos én csak ezen a két túrán vettem részt, tuti, hogy a többi is ilyen jó volt:) Gratulálok a rendezõségnek még egyszer:)