Magyarországi Forrástúrák a Gerecsében/hosszútáv(33km)
Még az év elején mutatta NeverFeri Szárligeten az épp aktuális forrástúra-jelvényét,már akkor eldöntöttem,hogy ilyen nekem is kell.Nagyon tetszett.Aztán az elsõ beszerzési lehetõséget passzoltam,bár egyáltalán nem bánom,hogy jelvényszerzés helyett aznap épp a Hargita csúcsait hódítottuk:)Jött azán ez a téli 30-as,a "hosszútáv"megállapításánál nyilván közrejátszott,hogy ilyentájt már akár havazásra is számíthatunk,ezzel együtt is:jelvény egy 30-asért,ajándék amit el kell fogadni!:)
Zsuzska,UnciLaci és CsukaSanyi társaságában autózunk el Vértesszõlõsre,az útvonaltervezõ csak a településnevet "engedi beírni",szerencsére ez egy kulturált környék,vannak utcanévtáblák,minden gond nélkül rá is lelek a nekünk kellõre.Az utcában aztán a rajthely már egyértelmûen ki van jelölve:ezer autó áll a sörözõ környékén.Kiszállunk.Hideg van:)Tegnap a Bakonyban lemelegedett rólam a polár,most a pólók fölé síma pulóvert választok,és bár nem így terveztem,a hideg miatt mégis a polármellényt veszem fel a vékony széldzseki helyett.A dzsekit azért rápókozom a kis zsákomra.
Amilyen gyorsan csak lehet benevezünk,olyan koncentrációban száll a dohányfüst a kricsmiben ami már a tûréshatáromat súrolgatja.Szerencsére pár perc és kiszabadulunk a friss levegõre,mondja valaki,hogy nem sokkal ezelõtt még az utcán állt a nevezni vágyók sora.Jól tettük ezek szerint,hogy nem jöttünk ide nyitásra.8:05-kor meglódulunk.
Még mindig hideg van.Lefagy a kezem.Belenézek az igazolófüzetbe,szöveges leírás(itiner)az van,nincs viszont semmiféle térkép,de még egy útvonalvázlat sem.Érdekes,remélem megleszünk nélküle.Vannak viszont szint és távadatok,900 méter vár ránk ma 30 kilométer alatt.Nem kevés.
Bekanyarodunk a tájház mellett,a János-forrásig szalagokat kell követni,a szalagozás jó,követhetõ.Hamarosan emelkedni kezd az aszfalt,nem is baj,végre nem fázik a kezem.Elhagyjuk a falut,présházak mentén talpalunk,szemközt az Öreg-Kovács magasodik fölénk.Elérjük az erdõ alját,jobbra térítenek a szalagok(egyet beljebb egy jó magas fa legfelsõ ágán is látok,azt ki rakhatta oda?:) most már a megmászandó Csúcsos-hegy kerül elénk és egyre közelebb hozzánk,tetején a kilátóval.A Nap épp kelõben van,ekkor még bizakodom,hogy négy napsütésmentes túra után végre megkönyörül rajtunk az idõjárás.Szépen követjük az erdõ vonalát,a végén beállunk az autópálya irányába,de még mielõtt túl közel érnénk hozzá,egy bozótoson átkelve leóvatoskodunk egy völgybe.Meg is érkeztünk.Elsõ ellenõrzõpont,János-forrás.
Innen a Gerecse-túrákról már ismerõs útvonalat követjük egy ideig elõször a piros karikán,majd a piros 3szögön.Aztán ahol a Gerecse-túra áttér a piros keresztre ott mi maradunk a 3szögön.Izzasztó kapaszkodás veszi kezdetét,meredek a hegyoldal,nem mondom(150 méter 500 méteren belül),de itt a túra elején még vidáman kaptatunk felfelé.Néha persze megállunk,de csak a kilátás kedvéért:)
Felérve a tetõre az én térképemen még Aknatorony-kilátóként szereplõ Ranzinger Vince-kilátónál leolvassuk a névadó születési dátumát igazolásképp a márványtábláról.Miközben Laciék frissítenek én megmászom a hatalmas fémszörnyet,a kilátás a párásság miatt eléggé korlátozott,de így is lenyûgözõ.Mire leérek a többiek már elszeleltek,egyedül azonban nem érzem magam,még a vaslépcsõn összefutok az épp felfelé igyekvõ Tincá-val,és a rátörõ tériszony miatt épp visszaforduló -Dilen-nel,majd pár lépés után tegnapi utitársaink Kiss Pistiék kerülnek elõ a málnásból,velük együtt érem utol Uncit.
Szalagozott ösvényen távolodunk a toronytól,bár érzésem szerint ide fel sem a térképemen szereplõ piros 3szög nyomvonalon érkeztünk.(Megjött közben -Rafter-tõl az infó:áthelyezték a jelzés említett szakaszát az általunk mászott,amúgy nagyon látványos sziklákkal tarkított ösvényre.) Meg is lódulunk kicsit hiszen lefelé tartunk.Pár perc alatt ott is vagyunk a következõ ellenõrzõponton amit a Szelim-lyuk egyik bejárata elõtt találunk.70-es évekbeli narancssárga mûanyag "puff" kerek fedele szolgál alátétként a pecsételéshez,többek szíve megdobban,feltolulnak az emlékek,a távolodó fiatalság képkockái....:))
A pecsétlenyomat beszerzése után egy szûk nyíláson át jutunk a barlangba.Nem voltam még itt,úgyhogy mellbevág a látvány,nem számítottam ilyen hatalmas térre a szikla belsejében.Tényleg lenyûgözõek a méretek,fényképez is mindenki ezerrel.Én is engedélyezek magamnak jó pár perc szünetet,amennyire ezt egy teljesítménytúra keretein belül lehetséges bejárom a barlangot,majd elhagyva azt,a hegy peremén futó ösvényen megindulok a már látható Turul irányába.Hamarosan a Gerecse-túrákon oly gyûlölt lépcsõsorhoz érek de most nem lefelé hanem felfelé folytatódik a menet.Uncival nem hagyjuk ki a hatalmas madár meglátogatását sem,végleg leszakadunk ezzel a csapatunktól.
A Turultól a piros sáv a követendõ,az út lejt,kellemes a haladás a késõ õszi képét mutató erdõben.Áttérve a piros keresztre a folyékony kenyerüket kortyolgató Darabos Zoliékat hagyjuk el,majd újra ismerõs helyre érünk,a Kis-réti vadászháznál ráállunk a sárga sávra.Tovább a sárga sávon,majd áttérés a sárga forrásjelre.Egy halastó elõtt kerítést mászunk,majd elhagyva a halastavat népes csapat jön szembe,õk-Zsuzska,Kisspistiék,Norbiék,Ottorinoék,CsukaSanyi és még néhányan-már az oda-vissza szakasz vissza-részét koptatják.Mint kiderül nem vagyunk azért annyira lemaradva,két percen belül mi is megérkezünk a Bundschu-kúthoz.Kicsit körülnézünk,fényképezgetünk,pecsétet gyûjtünk aztán a többiek után iramodunk.
Visszatérünk a vadkerítéshez,újra átlétrázunk rajta,majd követjük a szalagozást a halastó partján.Ismét emelkedni kezdünk.Szalagozott úton érjük el a kék sávot,majd amikor az betér a Pes-kõ aljához mi átváltunk a kék kereszt jelzésre.Innen ismét szalagozás térít le a Természetbarás-forrás meglátogatásának okán.Hát ez a forrás nem valami látványos,azt is mondhatnám hogy nagyon lepusztult.Nem is idõzünk sokat itt,Sanyi,Laci és Lévay Béla bácsi társaságában visszatérünk az elhagyott jelzésre.Nem épp az itiner ajánlotta útvonalon,figyelmetlenségünk miatt egy széles úton emelkedünk fel a Pes-kõ aljában futó kék sávra,a végeredmény azonban ugyanaz,nincs lelkiismeret-furdalásunk:)
Jó túrázóként még mindig nem olvasunk itinert ami világosan leírja,hogy jobbra kell fordulni,tippelgetünk a jobb és a bal között,Sanyi határozottan jobbra menne(megy is),mások balra érzik Vértestolnát,nekem fogalmam sincs így elõkerül a turistatérkép:)A közjátékra a térkép tesz pontot,Sanyi(aki olvasta az itinert:),tudta jól,a kék sáv jobbra tartó ága a helyes.Megindulunk azon.Béla bácsinak is köszönhetõen jó a hangulat,mindig jól jön egy új tag a csapatba,fõleg ha az illetõ színesíti azt,mindenki Béla bácsija pedig ilyen ember.
Kiérve a Vértestolnára vezetõ aszfaltra aztán hihetetlen sebességre kapcsol 77 éves túratársunk,pár perc múlva már csak botjainak egyre halkuló ütemes csattogását halljuk,és õt csak azért látjuk mert nyílegyenes az út.Begyalogolunk a faluba,a fényképkészítés miatt lemaradok a többiektõl,az ellenõrzõpontként megadott kocsmát semmi(mondjuk egy kiakasztott bója,kocsmanév)sem jelöli,csak Sanyi kint letámasztott túrabotjaiból következtetek arra,hogy itt kellene igazolást szerezni.Bemegyek aztán a pecsét megszerzése után gyorsan ki is hátrálok a helységbõl,meleg is van,büdös is van,inkább az innen pár lépésre található buszmegállóban költöm el az ebédként szolgáló szendvicsemet.A kocsma belterének meglátogatása egyébként nem volt kötelezõ,pecsét helyett az ivó falán elhelyezett reklámtábla szövegének felírása is megfelelt igazolásként.
Eszegetek majd megvárom Sanyit és Lacit,hármasban hagyjuk el a falut,elõször a központból felfelé,majd a falu határán lefelé visz az út és a piros sáv.Focipálya melletti présházsort mellõzünk,majd ránk zúdul egy elég komoly kaptató.Lihegünk rendesen mire felérünk a tetejére,balunkon most épp a reggel elõttünk tornyosuló Öreg-Kovács magasodik,ha jobbra tekintünk a távolban a Nagy-Gerecse zárja a látóhatárt.Nem ez a túra legérdekesebb része,de hamar túl vagyunk rajta,elérjük a tardosi mûút vonalát,balra tartunk és hamarosan meg is érkezünk a Hideg-kúthoz ahol a túra etetõállomását találjuk.Épp jókat lakmározunk a finom kenõmájasos,lekváros,zsíros kenyerekbõl mikor zaklatott külsõvel befut(szó szerint)Zsuzska,akinek ugye elvileg elõttünk kellene járni pár perccel....Mivel épp indulunk,és látja,hogy hûtlensége miatt egy percet sem várunk rá,felkap egy szendvicset és utánunk ered:)Beszámol a Természetbarát-forrás utáni kalandjaikról(úgy döntöttek,hogy nem nézték meg eléggé a Bundschu-kutat,így megindultak visszafelé a szalagozáson:)) és esküdözik,hogy ezután soha,de soha nem hagy el bennünket:)Hiszi a piszi,aki elhiszi,hogy idézzem már a gyermekmondókát:)
Kalóriapótlást követõen tehát szalagozás visz rá bennünket a sárga kereszt jelzésre,eseménytelen úton érjük el a sárga sáv befutását.A csomóponttól pár méterre találjuk a Szent-Péter templomromot,meglátogatjuk,már csak azért is mert itt is igazolást kell szereznünk az ittjártunkról.Miközben körbejárjuk a kis romot a pontõr páros férfi tagja igazol bennünket a nõi szakasz tûz mellett melegedik,pár másodpercre betársulok hozzá ami nagyon jólesik.A kis pihenõ után feldarabolt farönkök sorfala között hagyjuk el a pontot,hamarosan újra ráállunk a piros sávra ami végig lejtve lényegében egészen a célig vezet bennünket.
A Gerecse kupások átveszik a díjazásukat,én is megkapom a szép jelvényemet,pacsi az ismerõsökkel,majd hazaautózunk.
Jó kis évzáró túra kerekedett ebbõl a gerecsei kiruccanásból.
Köszönöm a lehetõséget!
dnvzoli
Képek a túráról itt:
https://picasaweb.google.com/108946185154098013811/TeliForrasturaAGerecseben2011?authuser=0&feat=directlink
Béla bácsi,megtaláltam a cikket,amirõl meséltél!Engedelmeddel bemásolom ide:
http://body.builder.hu/old_1971_sv_januar.htm4
Gondoltátok volna?
|
