Túrabeszámolók


Sárga

toprongyTúra éve: 20122012.05.04 17:06:39

Sárga 18


Ezen a túrán eddig kétszer voltunk, mindkétszer a 40-es résztávon, így a 18-as némi újdonságot jelentett. No nem sokat.


Tegnap már legyûrtük az Élõ Táj Tanösvény 20-at, amelybõl objektív okokból lett 26 is. Hõség, kondícióhiány, és egyéb tényezõk játszottak közre abban, hogy ma egy kis 18-as megviselt minket.


Hûsösvölgy, Nagy-Hárs-hegy, Szépjuhászné, Csacsi-rét, szóval az unalomig ismert terep, de legalább a tegnapival ellentétben ma nem kellett, hogy eltévedés miatt fájjon a fejünk. Csacsi-rét után pár kilométerrel, egy olyan völgyben, amelynek mindig elfelejtem a nevét, kekszbõl, csokiból, vízbõl és bozdaszörpbõl lakomázhattunk kedvünkre; én személy szerint maradtam a csokinál és a víznél, mert lisztérzékeny vagyok, a szörpöt meg simán csak nem szeretem.


Imígyen felfrissülve vettük nyakunkba a Sorrentót és a Huszonnégyökrös-hegyet, ahol az itinert bújva konstatáltuk, hogy újdonság vár ránk a túra végén: ahelyett, hogy az eddigi évek tradícióját követve Budaörsre beérve egyszerûen lecaplatnánk a flaszteren a célba, elõtte még megmászandónk a Törökugratót, amelyet korábban minden évben megcsodáltunk távolról, hogy milyen szép, és mily szerencse, hogy nem kell felmennünk rá.


Mi tagadás: dögmelegben, tûzõ napon, betonon hegyet mászni korántsem üdvös. A Törökugrató tetején igényesen kiépített és tahó módon megrongált tanösvény, a kilátás szép, a napsütés tikkasztó, a légmozgás kellemes. Feltûnõen sok eladó villa között kanyargunk le a sportpályához, amely szívszorítóan messze van még: elvileg csak 1-2 km, de jóval többnek tûnik eme mérsékelten élvezetes vidéken.


De azért csak beérünk: átvesszük a Sárga és a Tojás Sárgája kitûzõt (tükörtojás ezúttal 3 tojából), no meg az okleveleket, majd rámozdulunk a lekváros, zsíros, vajas, savanyú káposztás kenyerekre. (Én a magam részérõl az otthonról hozott puffasztott rizst kenem meg.)


Feltöltekezünk, végezetül kibattyogunk az egyre mérsékeltebben kellemes környezetben elhelyezkedõ buszvégállomásra. Út közben további eladó villákat, az - ünnepnap lévén - bezárt Decathlont, és a szebbé varázsolás hiábavaló erõfeszítéseként színesre mázolt paneleket tekinthetünk meg.


Kellemes kis túra volt, nagy elõnye, hogy közel van, jó a kaja, külön köszönet út közben a csokiért és a vízért, jó, hogy van közben többhelyütt vízvétel. Szóval azért élveztük, na.