Túrabeszámolók


Bakony őskori és középkori várai teljesítménytúra

egniszTúra éve: 20122012.10.01 21:16:28

Ez volt az elsõ túrám. Gondoltam ha már lúd, legyen kövér: mit nekem a kis kör, jöjjön rögtön a nagy, 25km-es táv! Így biztosan megtudom, hol vannak a határaim! Regisztráció után megkaptam a rövid útleírást, térképet, útbaigazítást és pontban 9 órakor útnak indultam. Mint kezdõ túrista, természtesen már az elsõ kanyar után nem tudtam, merre tovább. Szerencsére többen is neveztünk erre a távra, így némi segítséggel végül csak ráakadtam a helyes útra, amely elsõre kellemesnek tûnt, de egy erõteljes emelkedõn megtett kb. 200m után már alig kaptam levegõt. Épp kezdett szimpatikussá válni a gondolat, hogy visszafordulok, mikor feltûnt elõttem az elsõ ellenõrzõpont. Olyan sikerélmény lett rajtam úrrá, hogy onnantól ugyan még mindig nehezen, de mosolyogva vágtam neki az elõttem álló útnak! Ügyelve arra, hogy baj esetén elõttem-mögöttem mindig legyen valaki, elértem Csesznekre. A vár bejáratánál begyûjtöttem az igazoló pecsétet, majd némi pihenõ és egy kávé után indultam tovább a Porva-Csesznek vasútállomás irányába. Csatlakoztam egy kisebb, jóval tapasztaltabb társasághoz, akik amellett, hogy kellõképpen ismerték a túrista jeleket, elég gyorsan is haladtak, így kénytelen voltam az õ tempójukhoz igazodni. Ezúton is köszönet Nekik, nélkülük talán még mindig valahol a Bakonyban bolyonganék :) . A vasútállomáson egy kis pihenõ tartottunk. Szükség is volt rá, mert tudtam, hogy mint a túra elején, itt egy újabb hegymászás következik. Innentõl már egyedül folytattam a túrát, egy ideig erdei úton, késõbb murvaköves úton. Végül elértem a Keselõ-hegyi I-es földvár lábához és a látvány nem volt épp szívmelengetõ. A leírás "erõteljes emelkedést" emleget, és nem jár messze a valóságtól. Hogy pontosan hány méter hosszú ez a meredek ösvény, azt megbecsülni sem tudom, mindesetre nekem több apró megállást követõen sikerült felérnem a tetejére. Visszatekintve a "mélybe" persze büszkén húztam ki magam: igen, ezt megcsináltad! Itt volt a 3. ellenõrzõ pont.A kódot rögzítettem, majd továbbindultam a jelzéseket követve. Úgy kb. 200 méter után azonban egy elég "erõltejes lejtõhöz" értem, ami a korábban megismert murvás úthoz vezett. És igen, bizony ezen kellett leereszkedni! A földvár aljától már csak 2,5km volt hátra, az óra pedig 1/2 4-et mutattott, így a korábbinál egy kicsivel gyorsabb tempót felvéve elértem a fenyõfõi mûutat, majd nemsokára feltûnt a reggel látott útjelzõ tábla, ami a vinyei vasútállomás irányába mutatott. 4 órakor értem célba, épp szintidõn belül!