A péntek esti szitáló esõ után nagyon nem volt kedvem a hét végén túrázni, így a Téry idén (is) kimaradt, viszont a Budapest-kupához illene gyûjtögetni a pontokat, no meg ezen a túrán már sokszor voltam, és tudom, hogy kellemes erõpróba - a rövid táv ellenére is, hiszen szint az bõven van benne...
Este még korai rajtot terveztem, aztán úgy alakult, hogy a rajtidõ vége elõtt nem sokkal sikerült megérkeznem - a korábbi teljesítések elõtt néha bemutatott városi elkavarás nélkül - így aztán megvártam a futók indítását, és jócskán 10 óra után vágtam neki a Hunyad-orom meghódításának, a jól ismert útvonalat követve.
Picit csúszkálós - szuszogós volt a kapaszkodás, de ment egyben - igaz, a csúcson nem igazán tökéletes artikulációval tudtam köszönni a pont õrzõinek :-D
Minthogy elég régóta itt ácsorogtak a nem igazán tavaszias idõben, így nem csoda, hogy örömmel és sebesen zárták a pontot, és pikk-pakk elindultunk lefelé.
Persze a panorámát kötelezõ megörökíteni, de aztán robogunk le a parkolóig - na ja, bottal könnyû :-)
Azért Geri is leérkezik gond nélkül, úgyhogy fordulhatunk a rajt/cél helyszíne felé. Közben egy infó: néhányan jóval a rajtidõ vége után, egy másik túráról érkezve indultak el, úgyhogy a szembõl érkezõkre figyeljünk oda, és bélyegzést nekik. Nincs nehéz dolgunk, a gyalogos forgalom minimális - a túratársak megkapják a bélyegzést, és megígérik, hogy felmásznak oda, ahonnan mi épp most érkeztünk le :-)
...
A folytatás fotókkal, térképpel, gps-trackkel a szokott helyen: Túrablog |
