2013. április 13.
Kicsit késve ébredtem, ezért kutyasétáltatás után rohantam Hûvösvölgybe, hogy nevezhessek.
A nevezés gyors volt, az ár is megfelelõ. A kapott itiner gyönyörû, bár azt megjegyezném, hogy többen félreértelmezték a túra alatt. Sajnos fekete-fehér, én szívesebben nyomtatom ki magamnak itthon színesben, ezt lehetõvé kellene tenni, ha javasolhatom.
Ami nem tetszett: többször jeleztem már szervezõk felé, hogy a túra elõtt pár nappal vegyék fel a kapcsolatot az illetékes közúti jármûszolgáltatóval. Pl. BKV, Volán.
Ha jelezzük feléjük,hogy az adott járaton, adott napon jelentõsen megnövekedett forgalom várható, akkor rajtuk múlik, hogy alkalmazkodnak-e.
Az zsúfoltság, ami a 64-es buszon volt, érthetõen váltott ki ingerültséget a helyi lakosok között, pedig egy kis odafigyeléssel megadhattuk volna az esélyt a BKK-nak, hogy felkészülhessen.
A kiindulóponthoz az út gyönyörû, az egész túráról elmondható, hogy ebben a tavaszias idõben kifejezetten szép a látvány végig.
Az elsõ meglepetés Virágos-nyeregben ért, a megszokott büfé zárva volt, helyette Füli nyitott lakókocsi büfét. Ittam egy kólát és a megtervezett szendvicset kényszerbõl kihagytam. Itt a sárga jelzés egyáltalán nem volt megtalálható, elsõ rossz pont a szervezõknek, hogy nem szalagoztak.
A második meglepetés az Újlaki-hegy aljánál ért, ahol jelezte a pontõr, hogy ne menjünk fel, mert az Erdészet jelezte, hogy veszélyes az út és nem javasolja.
Ilyennel még nem találkoztam ugyan, de szót fogadtam és mentem a mutatott úton.
Hûvösvölgyig ismerõs terep, tovább a Kaán kilátóhoz, és a Hárs-hegyen ért a következõ meglepetés. Kellemetlen meglepetés, de ez véletlenül sem a rendezõk számlájára írandó...:)
Nem tudom milyen rendezvény volt, de legalább tizenegy, fiatalokból álló csoporttal találkoztam, amíg elértem Szépjuhászné állomásra.
A tizenegybõl kettõ volt, amelyik kúltúráltan viselkedve normálisan ment, a többi ordított, mint a fába szorult féreg, többen ittas állapotban már ebben az idõpontban is. Marmonkannákban hordták fel a hegyre a bort, rekeszekben a sört, nem volt ritka a kézben tartott unicomos, vagy egyéb röviditalos üveg.
A kirakott tûzrakó tilalmat hirdetõ táblák ellenére a csikkeket messsze hajították, kettõt én tapostam el.
Ez a magyar ifjúság krémje? Iszonyat...............................
Ettem egyet a büfében Szépjuhásznénál, tovább a sárgán itiner szerint. Csacsi-rétnél elõ kellett vennem a térképet, mert nem volt jelzés, csak jóval késõbb. Láttam a tavalyi túrabeszámolóknál is jelezték, hogy helyenként a jelzéseket szándékosan megrongálták, szerintem a szervezõk nem járták be az útvonalat, úgy gondolták, kijelölt útvonal, csak nem lehet eltévedni.
Jelzem: lehet.
A másik problémám a távolság. Az egyik túratárs a kis ketyeréjével mérte a távot, szerinte 28 km volt.
Régóta gondolkozom azon, hogy miért nem születik egységes távolsági és magassági nyilvántartás a túrákról. Ha megnézem a zöld20 túrát, meg a tojás 20 túrát, ugyanaz az útvonal, mégis eltér a hossz meg a magasság...
Ha beadom mondjuk a bronzfokozatú természetjáróra az adatokat, akkor meg az MTSZ-ben valaki egyesével ellenõrzi és kiderül, mennyit fogad el belõle....:) Születik egy harmadik eredmény...:)
Javaslom, minden teljesítménytúrát hitelesítsen be az MTSZ, és az ott elfogadott adatok legyenek a mérvadók.
A célba kevésbé fitten érkeztem, sajnos, féltávtól jelentkezett a vádlimban a görcs, persze, magnézium a nagy rohanás miatt otthon, az asztalon...:)
Jutalomfalatok, nagyon kedves fogadtatás, oklevél, kitûzõ, bélyegzés a Budapest Kupába. Egy szendvics le, rá az üdítõ, aztán a busz.
Összességében ár-érték arányban a nehézségek ellenére is elégedett voltam, köszönet érte a szervezõknek, akik szerintem létszámgondokkal küszködnek...:)
Sok kitartást kívánok nekik!!!!
nemethlaci |