Bakonyi Barangolás 30, 2006.10.07.
Eredetileg 55km-es távot terveztem, de végül 30-as lett belõle. A túrának MacGyverrel és kutyájával, Morzsával vágtunk neki Bakonybélbõl 10:25-kor. A rajtnál Nagyondinnyével találkoztunk, akivel még késõbb a Gerence-pihenõnél és a célban is összefutottunk (meg gondolom másokkal is csak õket nem ismerem név szerint).
Rögtön egy könnyû szakasszal indultunk, következett a Gerence pihenõ, majd az Odvaskõ-barlang felé vezetõ földút. A barlang elõtt jött a túra legnehezebb része, mászás fel a barlanghoz, amit a rövid barlangtúra után elhagytunk.
Innen a Kõris-hegyre vezetõ emelkedõ az ijesztõnek tûnõ szintadatok ellenére nem bizonyult nehézhek, útközben az egyik fa törzsén megcsodáltunk egy eddig még nem látott, hernyónak kinézõ állatot. Kõris-hegyre menet elhaladtunk a radarállomás mellett, majd felértünk a második ellenõrzõ ponthoz. Pecsételés után pedig igénybe vettük az ottani kilátót. Ott az volt kiírva, hogy a kilátó fokozott körültekintést igényel, ennek megfelelõen a felsõ szinten fokozottan tekintettünk körül, ennek eredményeként egybõl szembetûnt a már elõbb említett radarállomás épülete, majd mellette a távolban a Somló-hegy tömbje (amit elsõre a Szent-György-hegynek véltem, de azóta átgondoltam a dolgot). Valamint a másik irányban látszottak a szápári szélerõmûvek.
Innen legyalogoltunk a kék jelzésen a kisszépalmapusztai csomóponthoz, útközben többekkel találkoztunk, akik az ellenkezõ irányba felfelé mentek (mint késõbb kiderült rossz irányba indultak a kéken, a bödön-kúti E.P. után). Ezután a Z-n, majd a ZO-n elértük a BK-i EP-t, ahol zsíros és lekváros kenyérrel, és itallal fogadtak.
Táplálkozás és némi pihenés után folytattuk utunkat, az aszfaltozott úton balra fordulás következett, majd a kék jelzés jobbra tért le, amit nem vettünk észre és mentünk tovább Kisszépalmapuszta felé (az adott leírás és a térkép szerint Kisszépalmapusztáig kellett volna menni, és ott kanyarodni jobbra a kéken, de arra épp egy nagyobb erdõrész elkerítésén fáradoztak, ezért a kék jelzés már hamarabb letért, valószínûleg emiatt tévesztettek sokan). Ahogy haladtunk tovább az azsfaltúton, jöttek velünk szembe és figyelmeztettek, hogy már túljöttünk a kéken, így mi is visszafordultunk, és folytattuk utunkat az új útvonal szerint. Majd hamarosan a szépalmapusztai EP-hez értünk.
Itt már a sárga jelzésen mentünk (ami számomra idõnként narancssárgának tûnt), majd balra fordulva a P+-on ismét egy emelkedõ következett. Az emelkedõ végén magasles, utána balra kanyar, ahol sikerült ismét eltéveszteni a jelet, és egyenesen mentünk tovább. Néhány száz méter megtétele után észrevettük, hogy valami nem stimmel. Némi tanakodás után rájöttünk, hogy nem jó az irány, és visszamentünk ahhoz a ponthoz, ahol a P+ jobbra letért a völgybe a vadetetõ felé. További hosszas gyaloglás, és a pálihálási kutyák felizgatása után értünk az utolsó ellenõrzõ ponthoz, ahol hosszabb pihenõt tartottunk, majd indultunk a cél felé.
A zirci célba 7:52-es idõvel értünk, ahol ismét mindenféle étel-ital fogadott, rövid evés-ivás-egyéb után siettünk a 18:44-es veszprémi buszhoz.
Összefoglalva, egy nagyon jó túra volt, gyönyörû idõvel. Rendezõk, pontõrök, túratársak segítõkészek, kedvesek, barátságosak voltak, a szolgáltatások kiválóak, túrafüzet(leírás) szintén. Úgyhogy valószínû megyek majd megint erre a túrára, remélhetõleg már hosszabb távra.
Képek:
http://magyar-tajak.freeweb.hu/egyeb/turak/bakbar30_2006/Bakbar30_2006.html
|
