Túrabeszámolók


Dunamenti

GeldarTúra éve: 20122013.08.29 01:32:05

Dunamenti 15


Túrázó-történetem addigi legrövidebb túrája volt a Dunamenti 15, amire Gyöngyivel neveztünk. Vácra különösebbb nehézségek nélkül sikerült eljutni, és benevezni. Vác továbbra is nagyszerûen néz ki, de igyekeztük azért idõben elhagyni magunk mögött, hogy Gyöngyi el tudja érni a visszafele menõ vonatját. Az elsõ ellenõrzõpont baj nélkül meglett, de Gyöngyi kedvén nem sokat javított az egyre inkább fölénk magasodó Naszály látványa. Bíztattam azért, hogy egyszer a hosszabbat is megtettem - de az emelkedõ a csúcsig azóta sem lett könnyebb, el kell ismernem. Nehézkesen ugyan, de felértünk a tetõre, ahol pihentünk, felmentünk a toronyba, majd rövid kitérõ után (Gyöngyi a Hó-fejérke után ismét talált befagyott pocsolyát) lefele vettük az irányt. A mészkõbányáig már csoportban haladtunk, ráadásul egyikõnknek sem volt fogalma arról, merre van az út. Ami ezúttal sem lett meg, így találomra átvágtunk egy erdõn, és a mûúton haladtunk lefele, egészen a kisgombási buszmegállóig. Innen fölkapaszkodtunk mindenféle szõlõn és gyümölcsösön keresztül a jó útra, majd egyre jobban igyekezve érkeztünk az ellenõrzõponthoz. A célban még egy sörözés is belefért, szembe a forgalommal. Elégedetten tértünk haza.