Túrabeszámolók

Budaörsi Kopárok 10

Végre megérkeztünk, tíz éves pályafutásom legrövidebb túrájához. Megvallom õszintén, elõször kifejezetten keveselltem a távot, de Zsófi életében elõször volt teljesítménytúrán, így ésszel választottam meg azt. Hála a késõ márciusi havazásnak, a terepet túlnyomó részt sár borította (Zsófi ezen kifejezetten meglepõdött, aztán megnyugtattam, hogy a sár általában a túrák velejárója), kivéve Budaörs városát. A rajtot könnyû volt meglelni, egy helyi gimnáziumból startoltunk, s a rendezõség java gyerekekbõl állt, ami kiváló ötlet!

A város tetején megtett kör (és fantasztikus panorámák) után megjött a terep, s vele a sár. Igazság szerint elõtte azért egy irgalmatlanul goromba emelkedõ is volt, de azon viszonylag hamar túlkerültünk. A pontõrök a Szállás-hegyen elsütötték az elsõ olyan túrás viccet, amit nem értettem, de jó fejek voltak, így én is megosztottam velük egy elég agyzsibbasztót. A túra innentõl gyakorlatilag hazafordult, s elég hamar véget ért. Úgy érzem, a hosszabb távot is kibírtuk volna, de Zsófi bevezetéséhez ennyi bõven elég volt. Este aztán a Faház saját sörével ünnepeltünk (szintén Faház a neve), amit mindenképpen érdemes kipróbálni. Ahogy ezt a túrát is.