Túrabeszámolók


Kuglófkereső teljesítménytúra

ThommybojTúra éve: 20142014.06.22 18:04:25

2014 Kuglófkeresõ túra 25km 


Harmadszor mentem a túrára, idén senki nem tartott velem csak hûséges Dalma kutyám. A parkolási díjat idén is kihagytam. Jó lesz az 1,5 km a táborig bemelegítésnek. Idén a nevezés kicsit bonyoldott, mert tavaly egy sátorban volt minden, idén viszont egyik sátorban kellett fizetni, egyiknél lehetett tölteni az utolsónál pedig adták az igazolólapot  a térképpel. A rendezõk nagyon kedvesek voltak, mint mindig. Kutyámat rögtön felismerték és rögtön be is invitálták az összegyülteket egy fotóra.


A túra a falu felé indult. Nem baj addig is át tudom tanulmányozni a térképet és a számomra új útvonalat. Az elmúlt két évhez képest úgyanis új útvonal volt. ( Persze aki több, mint háromszor volt már azok számára ismert volt ez az útvonal) Amit elõször észrevettem, hogy a részszinteket csúnyán elírták, hiszen a lapon a legnagyobb szintemelkedés 3,5 méter volt. Közben a túra útvonala letért a mûútról és betért az erdõbe. Innen gyorsan elértünk az elsõ ellenõrzõpont alá, viszont itt egy eléggé meredek emelkedõ következett fel a Vár-fõ-hegyre. Itt viszont az elénk táruló látvány mindenért kárpótolt. Gyönyörû idõben az összes környékbeli település látható volt. A pontõr vízzel várt minket, és elmondta, hogy a lapon sajnos a résztávok se stimmelnek. Nem baj így minden meglepetés lesz, és nem fogunk számolgatni.


A túra végig szalagozás mentén ment. Sajnos egy-két helyen vagy a szél fújta el a szalagot vagy eltávolították valakik, vagy nem is volt, de ezt kétlem. Sokszor kémletük a tájat, hogy merre is tovább. Ezt a tudást a késõbb hozzánk csapodó túratárs tökélyre fejlesztette. 


Utunk Mecseknádasdig dombokon és völgyeken vitt végig. A távolban még egy tavat is láttunk, sajnos nem arra kellett menni, pedig szívesen megfürödtünk volna benne. Mecseknádasdra beérve átkeltünk a fõúton és felkapaszkodtunk a Schlossbergre. Itt rögtön nagyon finom sós süteménnyel, nápolyival és bodza szörppel kínáltak. Közben én a kilátóba is felmásztam fényképezni. Mecseknádasdon áthaladtunk és elindultunk a legnehezebb rész felé, amit sajnálattal nagyon sokan levágtak, így nem is keresték meg a köztes ellenõrzõpontot. Mi becsületesen átverekedtük magunkat a rengetegen, kidölt fákon átmászva, patakmedreken átkelve és megküdzve a bozottal. A végén itt zsákutcában tévedtünk, így visszamentünk az utolsó szalaghoz és itt egy túrázó segített aki ismerte az útvonalat, hiszen egy mezõn kellett átkelni. De itt is el tudtunk volna tévedni, hiszen a mezõ túloldalán mindkét irányban volt szalag. De a túrátársat követve eljutottunk a Réka-vár alá. Itt ismét nagy kaptató következett. Az ellenörzõpont az esõbeállónál volt. Itt is minden jóval vártak minket. Még bort is kínáltak, de mivel autóval mentem, így a túra végén már nem engedtem a kísértésnek.


Tovább haladtunk Óbánya felé. Itt ismét egy kicsit cseles volt az útvonal, hiszen az erdõn keresztül kellett átvágni, sokan pedig a zöld jelzésen jutottak el Óbánya felé, de lehet õk így nagyot kerültek. Az Óbányai kilátóba is felmásztam, azol felülrõl lehetett megcsodálni a gyönyörû völgyet Óbányával együtt.


Óbányára beérve egy kellemes meglepetés fogadott. Egy köztes frissítõpont. Itt volt zsíros és lekváros kenyér és természetesen víz is. Csak egy keveset ettünk, mert tudtuk itt lesz még egy nagy emelkedõ, hiszen a Mecsek 30 útvonala is itt halad el.


Az emelkedõt leküzdve lassan elértük az utolsó ellenõrzõpontot. Itt is minden volt, ami szem szájnak ingere. Több féle szörp, nyalóka, cukorka. Innen ismét sokan levágták a visszavezetõ utat és nem a kanyargos útvonalon mentek vissza a célba, hanem a kék négyzeten, ami csak levisz a patakhoz és onnan könnyedén beértek a célba. Igaz, hogy ez a tavalyi útvonal vége volt. Mi itt is becsületesen kanyarogtunk több felé meg-meg állva keresve a célba vezetõ útat. Amikor viszont jöttek a rövid távosok szembe,  akkor megnyugodtunk. Viszont egy két futó nagyon eltévedt és õk a piros kereszten végigmentek és csak jóval utánunk értek a célba.


A célban megkaptuk a kitüzõt és az oklevelet és természetesen a finom kuglófot amit idén sem sajnáltak tölünk. Volt még itt is víz és szörp is. A vendégszeretett az itt is lenyügözõ, ezért nem is nagyon mondtunk a szalagozás hiányáról és az útvonal levágokat se akartuk büntetni. Nem akartunk ünneprontók lenni.


Össszeségében nagyon jó túra volt, de hiányoltam egy részletesebb térképet, hiszen csak a túra útvonalának rajzából állt a térkép, így egy domborzati térképnek örültem volna, illetve némi itinernek, hogy a nem egyértelmû részeket szövegesen is megerõsítsék. Például, hogy itt a mezõn kell átvágni, vagy a nehéz szakaszon az eredeti kék útvonal felett kell menni, mert az zsákutcába vezet a sok kidölt fa miatt. De a vendégszeretet kárpótolt mindenért.