Túrabeszámolók


Őszi 30-as tt. a Burok-völgyön keresztül

nafeTúra éve: 20142014.09.10 21:06:40



Õszi teljesítménytúra a Burokvölgyön át


GPS-el mért távolság: 30,8 km, barometrikus magasságmérõvel mért összesített szintemelkedés: 570 m. Az adat két okból sem pontos. Egyrészt Várpalotán (kispistáztunk: 590 m), valamint a Burok-völgy elõtt (hosszabbítottunk: 610 m) úgy tértünk el az útvonaltól, hogy azt nem tudtam a GPS track-nél számítógépen helyesbíteni, illetve három helyen korrigálható módon tértünk le az útvonalról, kevésbé bozótos utat keresni, illetve a kilátás kedvéért. Másrészt most is megtréfálta a GPS-t a Burok-völgy. Ahol nyugat felé fordul a völgy, 1,3 km-t ugrott ki a völgybõl a track északra, és csak a völgy kijáratánál került vissza a valós helyére. Egy biztos, a táv, a helyesbítések után valamivel 30 kilométer fölöttinek adódik, a szint pedig 540 m.


Ismét szolgálatból indultam túrázni, s ezúttal egy munkatársam is velem tartott. A nevezésen gyorsan átestünk és fél kilenckor elindultunk. Alig 100 m után megállás, s vehettük fel az esõkabátot. Nem a legjobb elõjel. Piros jelzés sehol, ezért az elsõ utcán elindultunk jobbra, mert arra lesz. Elég hamar meglett. Szorgalmasan talpaltunk kifelé a városból. Végre kiértünk, viszont kezdõdött a csaknem az elsõ ellenõrzõ pontig tartó dzsindzsás ösvény. Egy helyen megpróbáltunk jobb utat találni. Nem jött össze. Jól átázott a nadrágunk is a vizes fûtõl, az esõ viszont elállt. Az ellenõrzõ ponton megkaptuk az elsõ ellenõrzõ bélyeget, s mentünk tovább.


Egy ideig szalagozást követtünk, majd visszatértünk a piros jelzésre, ami nem a megszokott helyen haladt, hanem a Hideg-völgyet nyugatról határoló hegyen. A régi ösvény járhatatlan a kõbánya miatt. Ez is igen látványos útvonal, hiszen fölülrõl láthattuk a völgy és a Baglyas szikláit. Természetesen letértünk a piros háromszögjelzésre. Megérte. Minden esetre a piros jelzés ezen szakasza sem a turistatérképpel, sem a turistautak.hu-ról letöltött térképpel sem egyezik meg. Végre leértünk a völgybe, ahol csak a sûrû pocsolyák gátolták a haladást. A völgy végén elértük a második EP-t. Utólag megnézve a térképet és a GPS track-et, nem ott volt, ahol a térkép szerint lennie kellett volna, hanem közelebb a völgyhöz. Mentünk tovább. Elértünk egy „T”-elágazáshoz, ahol semmi jelzés sem segített (a térkép szerint ez az EP helye). A K+ jelzés itt csak a térképen és a GPS-en létezik. A GPS alapján jobbra mentünk, holott egyenesen kellett volna, valami ösvényen, szalagozáson. Végül is az aszfalt elõtt meglett a K+ jelzés, azon balra kanyarodva értük el a Burok-völgy alsó végét. Ezen a szakaszon hosszabbítottunk a távon.


A Burok-völgy alig kikerülhetõ pocsolyákkal üdvözölt bennünket. Alaposan lelassultunk. A völgy így zölden is szép, bár a látnivalók 80%-át eltakarják a levelek. Szorgalmasan másztunk át a kidõlt fákon és alattuk, csúszkáltunk az ösvényen, ami sokszor a völgy egyik oldalától a másikig vezetett. Ez esetben a térképre rajzolt ösvény, csak irányadó jellegû. Szerintem a térképen mért 1 km, a valóságban legalább 100, de egyes szakaszokon akár 200 m is hosszabb lehet. A völgy nagy kanyarja után, tettünk egy kitérõt az Iker-barlangokhoz. Jó meredek a hegyoldal. szinte csak cikk-cakkban lehet följebb jutni. Feszültek az izmok rendesen. Megalapoztuk a másnapi izomlázat. Csak a barlangok bejáratáig jutottam el, mert a víztõl nagyon csúszósak a kövek, és nincs kapaszkodó sem. Száraz idõben újra próbálkozok majd. Óvatosan leereszkedtünk az ösvényre, s folytattuk az utat. Elértük a Bükkös-árki ellenõrzõ pontot. Latyit azzal bíztattam, hogy tapasztalataim szerint az árok utáni szakasz már könnyebb. Rég jártam erre, s ez már nem igaz. A következõ km még az eddiginél is nehezebb. Aztán tényleg könnyebb. Elértük az aszfaltot. Kezdtem eléhezni, de a völgyben nem lehetett menet közben enni. Az ellenõrzõ pontnál ittam egy kis ásványvizet, s elõbányásztam egy mákos buktát, amit a völgy elsõ szakaszán megettem. Ügyesen helyezték el az EP-t, alaposan megnehezítve, hogy valaki a Kopasz-Hallgató nyílt terepén menjen. A Csörget-völgy alsó szakasza látványos, viszont a Kopasz-Hallgatón vezetõ útról meg végig remek a kilátás (biciklivel jártam már rajta). Most nem is vágyódtam rá, mivel el kezdett esni az esõ, s jobb volt a fák alatt talpalni. A K+ jelzés megviccelt bennünket. Nem gondoltuk volna, hogy az az útról levezetõ, mély krossz motorok vágta nyom a jelzés. Kb. 100 m múlva helyesbítettünk vissza.


Legelõ birkanyájon keresztül értünk vissza a városba. Nagyon kevés idõnk maradt csak a szintidõbõl, így a Mátyás borozóba tervezett kapucsínózást kihagytuk. A városban megint szem elõl tévesztettük a jelzést, s mentünk a GPS illetve az orrunk után a cél felé, pláne hogy a GPS már 33 km távolságot mutatott a kiírás szerinti 26 helyett. A valóságban, a kitérõkkel együtt kb. 32,4 km-t mentünk. A szintidõ letelte elõtt pár perccel beértünk. Leigazoltunk, megkaptuk az emléklapot és a kitûzõt, ettünk egy kis zsíros kenyeret, beszélgettünk egy kicsit, s hazafelé vettük az irányt.


Csaknem végig látványos, a Burok-völgyben nehéz túrán vehettünk részt. Ott akár 3 km/órás átlagsebességgel is lehet haladni, többel nem-igen. Amikor nincs levél a fákon, akkor a látnivalók miatt még ennél is lassabban.


A túra ár/szolgáltatás aránya kiváló. 600/500 Ft-ért színes térképes igazolólapot, emléklapot és jelvényt kaptunk. A Várbereknél kétféle ásványvíz, a célban pedig az itt megszokott látványos zsíros-, vajas- és lekváros kenyér, erõs paprika, Piros Arany, alma és ásványvíz volt az ellátmány