Túrabeszámolók


Zöld túrák (Budai-hg)

olsenTúra éve: 20152015.02.23 15:15:54

 szia emberek,a zöld túra..


Starthely az erdélyiek püspökérõl elnevezett tér,meg a villamos is csak eddig jár,és más szempontból is végállomás többeknek,a kerítés mögött persze.Mi még egyelõre kívül vagyunk,a 8-as busz szállított Zsoltival,aki stílusosan zöld kabátban és olyan cipõben van,hogy szívem szerint gyûjtést rendeznék neki.A szervezõ még simogatja a Skoda 120L típusú,újabb kiadású,már Mercedes lámpás közlekedési eszközét,amely kora ellenére jól néz ki..akárcsak mi,a bajszos ikon,a tanár,a Kriszta,a torinói és még páran,akiket kivetett az ágy. Pénzért papírt vásárolunk,régi rituálé,többször gyakoroljuk évente, havonta,hetente,ebbõl különféle táblázatok alapján kupák,érmek,serlegek,jelvények keletkeznek,amit gondosan õrzünk,majd leviszünk a pincébe és az utód kiteszi a kuka mellé. De itt és most kitûzõért és oklevélért megy a harc,másodsorban a” levegõn vagyok” állapotot akarjuk elérni,ezért rajta van mindenki a projekten,ami kivezet az elfelébe. Elõször le és zöld csík,aztán fel,és zöld csík,pontõr küzd a széllel,amely viszi a táblát,érdekes,itt gyakorta szeles az idõ..mindig. Napfelkelés van,fotótéma,alig giccses,csak éppenhogy. Tartunk lefelé az Ördögoromról,gyakoroljuk a halálfélelmet,és neveljük egymást..ránkfér.Aztán a Széchenyi oldala szétszórja a tömeget,Torinó kiabál rám és lépést tart,nagylánnyal van,aki tényleg nagy és doktorija van,ezzel kíséri a barátomat,aki benne van a korban..akár az öreg ikonok,csak doktori segédlettel mer túrázni,persze,mivel a fej is gyöngül egy idõ után,ami a legtöbb teljesítménytúrázónak nem feltétlenül erõssége alapból sem,a doktorátus nem traumatológiából és nem belgyógyászatból van,sõt.Mindegy,a hölgy velünk tart,kiderül róla,nemcsak a neve,a teljesítése is nagy..Normafa elõtt fiatal arc cserkel be,a következõ trónkövetelõ, szorongatja a két keresztnevûeket,el is engedem magam mellett,csak éppenhogy beszélünk,innen jég van,a rétescsárda környéke alig halálos,ebben a reggeli órában,traumatológusok szeme könnyben úszik,ha ilyen tájat lát.Megússzuk,korábban induló túratársnõt lökök föl,mert nem akar elesni magától..persze,hanyattdobja magát elõttem,és elveszi a botomat..úúgyis odaadtam volna.A Tündér kõ felé kisímul a ránc a szememen és az út flaszterjellegû lesz,ezért pecsételünk és el.Sokat beszélek,ezért nemcsak a gyomrom hûl ki,hanem a zöldet is benézem,Torinó segít ki,hja,ez nem Pityerszer.Lépcsõ,zöldkabátos szerint százharminckettõ,és a Tüskevár írójának tusculánuma,nem a göllei és nem a kaposvári..itt is stempli van,aztán másik lépcsõsor,Apáthy és Árpád,két kilátóféleség,elõbbi olcsóbb kivitelezésû,és be a Farkastorok völgyébe,újabb halálos veszedelmek közé..csekély riadalom után a kényelmes,széles sztráda visz a Boróka elé,mert be már néhány éve nem vezet túra(sem).És föl a hegyre és le a hegyrõl,ami csúcs,mert Solymár lent is terül,a kocsmában iszunk,mert barátom betöltött egy jeles évfordulót és ezért fizet..a doktor túratársnõ maffinnal kezelte,el is múlott nála hamar..húzás van,mint a szalonkáknál,a cél Nagykovácsi,meg is van,ugyanott,ahol lenni szokott.Etetõpont,itatás és pihi..aztán illa berek,újabb arcok csapódnak,megint ötödik kerék vagyok,az ivararány egyébként kellemes..élvezem a napot és Torinó térit a háromszögre,hja,ez nem a Pityerszer..odafönn a Csergezán,lépcsõzünk is,stempli,és hosszan le a zöld kereszten,a fenyõkig,amelyek mamutról vannak elkeresztelve..miért is?látták õket?vagy csak amiért a Nagykopasz,a felfedezõje után?


Innen már látható a cél,csak a két Jóska nincs meg,mert „..egy Jóska van a faluban..”de Torinó megint segít,különben olvashattuk volna az itinert,pedig ez nem könyvtártúra,pláne,hogy a nagykovácsi gyopár-könyvtár wellnesz lett..


A célban iszunk,és hazamegyünk,mint Oroszország elsõ embere..


Remek volt,mint mindig is..köszönet a kárpátosoknak